Pesti Srácok

Beer Miklós: Engedjünk be embereket és neveljük őket magyarrá!

Beer Miklós: Engedjünk be embereket és neveljük őket magyarrá!

Engedjünk be embereket és neveljük őket magyarrá. Integrálni kell. Egy-két generációnyi időt igényel. Európában még élhetne 50 millió ember és nekünk is még marad levegő - válaszolta a PestiSrácok.hu kérdésére Beer Miklós, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya és a KSH Könyvtár szervezésében megrendezett Népességfogyás és vándorlás című előadáson arra a felvetésre, hogy hogyan oldaná meg a magyar demográfiai helyzetet úgy, hogy közben ne legyünk egyre többen a Földön. A nyugalmazott váci püspök kitért arra is, hogy nemzetállamról badarság beszélni, hiszen az ő felmenői is a Monarchia területén éltek, mégis magyarnak tartották magukat. Azt pedig, hogy Magyarországon egyre kevesebben vallják magukat katolikusnak jól mutatja, hogy sokan kiábrándultak az egyházból és egy kis önkritikát megfogalmazva azt mondta: "valamit nem csinálunk jól".

Beer Miklós neve onnan lehet ismerős, hogy az egykori exminiszterelnökkel, Márki-Zay Péterrel vitatták meg, hogy tiszta lelkiismerettel, keresztény ember szavazhat-e a Fideszre? Spoiler: nem, mert a Fidesz eltolódott a keresztény értékektől - vélték. Később pedig Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor, Iványi Gábor és Donáth László társaságában ünnepelte a nyolcvanadik születésnapját, amiről maga Lendvai tett ki egy Facebook-bejegyzést kiemelve benne, hogy:

Az előadáson természetesen szóba került, hogy már több mint 8 milliárdan élünk a Földön, sokan éheznek, sőt naponta 30 ezren éhen is halnak, amíg másoknak a legnagyobb problémája, hogy hova menjenek nyaralni. Mindeközben szóba került a magyar demográfiai helyzet is.

PestiSracok facebook image

-hangsúlyozza Beer, aminek az egyik oka, hogy kitolódott a gyerekvállalás, ha egyáltalán vállalnak gyereket a mai fiatalok. Nem véletlenül fektet a magyar kormány nagy hangsúlyt a családpolitikára, amit balról folyamatosan támadnak, ennek ellenére még baloldali képviselők is élnek a különböző támogatásokkal, lehetőségekkel, amiket persze nem reklámoznak, de valahogy mindig kiderül.

A Rózsadombról nem látjuk a borsodi nyomort

A beszélgetésben kitértek arra is, hogy már több mint nyolcmilliárdan élünk a Földön, a javakat pedig el kellene osztani, ne legyenek ilyen óriási különbségek az emberek életminősége között. S bár úgy véli Beer, hogy globálisan egy emberként nem tudunk ezért tenni, lokálisan helyben igen. A nyugalmazott püspök úgy látja, hogy az ország kettévált, a Rózsadombról nem tudhatjuk, hogy milyen állapotok vannak Borsod vármegyében. Könnyű ilyenkor a felelősöket keresni, hogy melyik minisztériumnak lenne a dolga ezt a helyzetet megoldani, de azon kellene gondolkodni, hogy mi mit tudunk tenni. Mindeközben 50 millió bevándorló várja, hogy elinduljon Európa felé.

A bevándorlás a megoldás? Furcsa ez egy volt püspöktől

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehet úgy úgy javítani a magyar demográfiai helyzeten, hogy közben nem leszünk még többen a földön. A PestiSrácok.hu-nak Beer Miklós erre a következő választ adja:

Hozzáteszi, hogy azok az illegális bevándorlók, akiknek a hajója elsüllyed a tengeren nem terroristák, hanem valódi menekültek. Tóth Pál Péter demográfus próbálja menteni a menthetőt azzal, hogy közbeszúrja:

A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ezek az emberek nem beilleszkedni szeretnének, hanem hódítani, amit nem is rejtenek véka alá. Azt, hogy miért ez a véleménye Beernek a bevándorlásról hamar kiderül. Mint mondja, nem érdemes nemzetállamról sem beszélni, ugyanis az ő felmenői is magyarnak vallották magukat pedig a Monarchia területén éltek. Bár véleményem szerint azért Afrika és a Monarchia területe között van némi különbség, hallgatom az előadást tovább.

Valamit nem csinál jól az egyház

A közönség is szót kap és egy szociológus hölgy arról érdeklődik, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyre kevesebben vallják magukat katolikusnak? Beer szerint jólétben élünk és emiatt nem tartunk nagy igényt Istenre. Ugyanakkor azért, mert Európában divattá vált a vallástalanodás, attól még Dél-Amerikában, Afrikában vallási fellendülés tapasztalható.

-jegyezte meg hozzátéve: az egyházból való kiábrándulás az oka, hogy ennyien nem vallják már magukat katolikusnak.

- mondta önkritikusan a püspök.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.