Törvénysértéstől sem riadtak vissza a munkaerő-kölcsönzők az egészségügyben – Bealkonyult a bérnővéri rendszernek
Szabályos kizsákmányolás folyhatott az egészségügyben munkaerőt kölcsönző cégek némelyikénél – tudta meg a PestiSrácok. Egyes munkaerő-közvetítő cégek például versenytilalmi korlátozásokat szerepeltettek a szerződéseikben, és szankcionálták, ha a közvetített munkavállalójuk megszünteti velük a szerződéses jogviszonyát, és egy éven belül más jogviszonyt létesít az ágazatban. Így egyáltalán nem lehet csodálni, hogy a Belügyminisztérium január 1-jével véget vetett a kizsákmányolásnak. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások 2024. január 1-étől nem húzhatnak hasznot az egészségügyből. Bealkonyult a bérnővéri rendszernek.
Az óév végén különböző okokból több mint húsz kórház feladatait kellett átszervezni és áthelyezni máshova. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkársága szerint ezek főleg a felhalmozódott szabadságok kiadásából eredtek. A BM egyidejűleg bejelentette, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek számára „vége a dőzsölésnek” és a dolgozók kizsákmányolásának. A „bérnővéri” rendszer megszüntetése azonban nem veszélyezteti a betegellátást.
Mi történt az egészségügyben?
Magyarországon minden beteg számára biztosított az állapotának megfelelő egészségügyi ellátás
– írta közleményében a napokban a Belügyminisztérium, miután ellenzékiek a munkaerő-kölcsönzés megtiltásának tudták be, hogy átmeneti kapacitásfelfüggesztés történt egyes kórházakban. Hozzátették: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kijelölő határozatainak „bárki által történő félreértelmezése kizárólag a közvélemény megtévesztését szolgálja”.
Az NNGYK a napokban majd két tucat kijelölő határozatot tett közé, amik arról rendelkeznek, hogy amennyiben egyes kórházak nem tudják ellátni bizonyos feladataikat, azok mely intézményekhez kerülnek át. A december óta született, az újévben közzétett határozatok jobbára időszakosak, az indoklások pedig változatosak: eltérő, hogy mely intézmények mely osztályait érintik, azaz milyen feladatok ellátása kerül át máshova, és az okok is, amelyek jobbára létszámhiányra utalnak, de akad köztük épületfelújítás is.
A BM közleménye szerint közismert: a munkaerő-kölcsönző vállalkozások 2024. január 1-étől nem húzhatnak hasznot az egészségügyből. A profitéhségtől hajtva kórházak, szakdolgozók zsarolásától és megfélemlítésétől sem visszarettenő vállalkozásoknak tudomásul kell venniük: vége a dőzsölésnek. Leszögezték: az egészségügyi kormányzat nem hátrál meg, a közfinanszírozásból a jövőben egyetlen fillér sem növeli ezeknek a társaságoknak a bankszámláját. Az egészségügy elkötelezett dolgozói pedig véget vethetnek gátlástalan kizsákmányolásuknak, és az egészségügyi szolgálati jogviszony keretein belül folytathatják munkájukat.
A PestiSrácok most bemutatja, pontosan milyen okok is vezettek a munkaerő-kölcsönzés megtiltásához. Előzetesen csak annyit: több munkaerő-kölcsönző cég még törvénysértésről sem riadt vissza a profit maximálása érdekében, súlyosan kizsákmányolva az egészségügyi dolgozókat. Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságot kérdeztük. A válaszokat dőlt betűvel szedve közöljük.
Milyen konkrét okok miatt döntöttek úgy a szakemberek, hogy megszüntetik a munkaerő-kölcsönzés lehetőségét az egészségügyben?
A köznyelvben – jelen téma szempontjából – keveredik a munkaerő-kölcsönzés és a személyes közreműködés fogalma. A „bérnővéreket” foglalkoztató cégek jellemzően nem munkaerő-kölcsönző cégek, így rájuk a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések nem irányadóak. Ezek a cégek személyes közreműködőként állnak jogviszonyban a kórházakkal, és további személyes közreműködőket vettek igénybe a tényleges feladatellátás érdekében.
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 286/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet úgy módosította a működési engedélyezési szabályokat (az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendeletet), hogy 2023. július 1-jétől a személyes közreműködő további személyes közreműködői szerződést már nem köthetett.
2023. január 1-je óta hatályban van az a rendelkezés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényben, amely alapján az egészségügyi szolgáltatók alaptevékenysége körében a munkaerő-kölcsönzés nem alkalmazható. Szintén több mint egy évvel ezelőtt került be a törvénybe, hogy a felek ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban legkésőbb 2024. január 31. napjáig kötelesek elszámolni egymással.
Azonban előfordulhatnak olyan kivételes helyzetek, amikor ellátási érdekekre tekintettel indokolt lehet a betegek ellátásába az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók mellett személyes közreműködők bevonása is, ennek lehetőségét biztosítják a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel 2023 decemberében elvégzett módosítások.
Az egészségügyi intézmények vezetői, az osztályvezető főorvosok és osztályvezető ápolók pozitívan reagáltak a változásra, hiszen a „bérnővérek” alkalmazása betegbiztonsági szempontból is aggályos volt, mivel a bérnővéreknél általában nem tartották be a pihenőidőre vonatkozó követelményeket. A különböző progresszivitási szintű, akár súlyos betegeket kezelő osztályokra kiközvetített „bérnővérek” ismeretlen környezetben, ismeretlen csapattagokkal, ellátásbiztonság-kockázatot jelentettek. Az adott egészségügyi szolgáltatónál feszültséget okozott az ott főállásban foglalkoztatottak és a bérnővérek jövedelme közötti különbség is.
A szakdolgozók egy része az egészségügyi szolgálati jogviszonyt részben azért nem vállalta – és inkább bérnővérként dolgozott –, mert attól tartottak, hogy a törvény lehetőséget ad más intézménybe történő átirányításukra, kivezénylésre. Egyes szakdolgozók annak ellenére utasították el az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, hogy a COVID-pandémiát követően kivezénylésre csak rendkívül ritkán került sor.
Megfelel a valóságnak, hogy a munkaerő-kölcsönzés során többször is törvénytelenséget követtek el a kölcsönző cégek?
Egyes munkaerő-közvetítő cégek például versenytilalmi korlátozásokat szerepeltettek a szerződéseikben, és szankcionálták, ha a közvetített munkavállalójuk megszünteti velük a szerződéses jogviszonyát, és egy éven belül más jogviszonyt létesít az ágazatban.
Van-e összefüggés a munkaerő-kölcsönzés tilalma és a kórházi osztályok működésének napokban napvilágra került ideiglenes felfüggesztése között?
A munkaerő-közvetítő cégeken keresztül bérnővérként dolgozó szakdolgozók kiesése elsősorban a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézményekben okozott humánerőforrás-hiányt. Ezen intézményekben a kapacitáscsökkenés ideiglenes, a betegellátás pedig vagy az intézményen belül, vagy helyettesítő szolgáltatók kijelölésével megoldott.
A korábban személyes közreműködőként, vagy „bérnővérként” munkát vállaló szakdolgozók egy része már az Eszjtv. hatálya alá tartozó jogviszonyra váltott, és várhatóan a stabil munkalehetőség, a várható béremelés, a biztonság miatt tovább növekszik az Eszjtv. hatálya alá tartozó jogviszony mellett döntő kollégák száma.
A munkaerő-kölcsönzés hány milliárdos üzlet volt a vállalkozók számára?
Az Országos Kórházi Főigazgatóság ezzel kapcsolatban nem rendelkezik adatokkal, de azt tudjuk, hogy a vállalkozók hasznot húztak a dolgozók és az intézmények kiszolgáltatott helyzetéből.
Kiemelt kép: Illusztráció (Fotó: Tumisu/Pixabay)
