Több mint fél évvel meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, felfüggesztették a szocialista Molnár Zsolt mentelmi jogát – kövesse velünk élőben az Országgyűlés szerdai ülését (Videó)
Az országgyűlési képviselők 135 igen szavazattal döntöttek a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Az ellenzék korábbiakhoz hasonlóan most sem támogatta a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Mint ismert, korábban befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indítottak nyomozást Molnár Zsolt MSZP-s képviselő ellen, akinek a mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette. KDNP-s kezdeményezésre tárgyalják a gyermekek egészségének megőrzéséről szóló törvényjavaslatot, amely alapján tilos lenne 18 alattiak számára energiaitalt eladni.
A szerdai plenáris ülés határozathozatalokkal kezdődött Latorcai János, az Országgyűlés alelnökének vezetésével. Az ülésen elfogadták többek között az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumai felfüggesztését. Illetve elfogadták a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosítását is.
Molnár Zsolt MSZP-s képviselő mentelmi jogáról is döntöttek a plenáris ülésen
Az Országgyűlés döntést hozott Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Mint ismert, a legfőbb ügyész a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől, tekintettel a folyamatban lévő nyomozásra, amelyet befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indítottak a képviselő ellen.
A rendelkezésre álló adatok szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyeinek informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatásra, a közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot.
Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy, az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében jelentős befolyású férfival, aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter a kft. tendernyertességének esetére harmincmillió forint készpénzt kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását – politikai befolyásának érvényesítésével – ne akadályozza.
Molnár Zsolt, az MSZP képviselõje felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. április 10-én. A mentelmi bizottság javaslatának megfelelõen a parlament 173 igen, hat nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát. Az ellenzéki képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését a legfõbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bûntette és más bûncselekmények miatt egy folyamatban lévõ bûnügyben. MTI/Koszticsák SzilárdA közlés szerint Molnár Zsolt a korrupciós megállapodásról értesülve megkérte a volt minisztert, hogy az ő részére is kérjen a férfitól negyvenmillió forintot azért, hogy a szerződést ő se támadja. Baja Ferenc 2019 júniusában egy újabb találkozó keretében Molnár Zsolt kérését tolmácsolta a férfinak.
Miután a kft. elnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án Budapesten negyvenmillió forintot adott át Molnár Zsoltnak
– írta az ügyészség. Közölték: Molnár Zsolt cselekménye társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására alkalmas. Hargitai János a Mentelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy a bizottság tárgyalta az ügyet, amely arra a döntésre jutott, hogy a képviselő mentelmi jogát függesszék fel. Molnár Zsolt felszólalásában többek között arról beszélt, hogy szerinte jelen formájában semmi értelme a mentelmi jognak és el kéne törölni. Az Országgyűlés 173 igen, 6 nem szavazattal
felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát.
Meghosszabbították a háború miatt kihirdetett vészhelyzetet
Az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet november 19-ig történő meghosszabbításáról döntött szerdán az Országgyűlés. A Fidesz és a KDNP 135 képviselője igennel, 47 ellenzéki nemmel szavazott, tartózkodás nem volt. A parlament szerint a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását, azaz a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolták, hogy
az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 10-én. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j) és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára (b). MTI/Koszticsák SzilárdA munkavédelemről szóló törvény módosításáról is tárgyal az Országgyűlés
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló törvénymódosításokról tárgyaltak a Parlamentben. Dr. Fónagy János a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára felszólalásában elmondta, hogy a javaslat szerint a munka törvénykönyvében felhatalmazást kapna a kormány a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórum kormányrendeletben történő kijelölésére. A politikus továbbá elmondta, hogy
harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén, amennyiben számuk eléri, a munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozók 5%-át, valamint minden további 5%-os növekedés előtt a munkáltatónak ki kell kérni az Üzemi tanács véleményét.
Dobrev Klára: a fogatlan oroszlánnak nagyobb a hangja, mint az ereje
Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint az említett jogszabály arról szól, hogy hogyan lesznek Magyarországon tisztességes bérek. Gyurcsány Ferenc felesége szerint ez a jogszabály arról szól, hogy Európa és kormányai egy kivétellel felismerték, hogy nem mehet tovább úgy az élet, ahogy eddig ment. Majd kijelentette:
végtelen büszkeséggel töltött el, hogy az Európai Parlament 2022. szeptemberében elfogadta az európai minimálbérről szóló szabályozást.
Dobrev szerint ebben a témában hazug statisztikákkal akarja átverni a kormány a magyar embereket, majd a balkáni országokhoz hasonlította a magyarországi béreket. Ezután a jól ismert DK-s példálózással azt állította, hogy 2010-ben a minimálbér kétszer akkora volt, mint Romániában, azonban szerinte mára ez megváltozott és már a románoknál nagyobb a minimálbér.
Európa szégyenpadjára kerültünk, olyan keveset keresnek a magyarok, hogy alig tudnak megélni
- állította Dobrev.
Dobrev Klára, a DK vezérszónoka felszólal az európai uniós minimálbérről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséről, és a munkavédelmi törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 10-én.MTI/Koszticsák Szilárd
Szerinte 2010 előtt alig mentek el ebből az országból, majd azt mondta, hogy 2010 előtt "mi voltunk a Kelet-Közép-Európa egyik legirigyeltebb országa." Dobrev kijelentette, hogy a híresen munkamániás amerikaiak kevesebbet dolgoznak, mint a magyarok. Szerinte a magyarok nem tudják kifizetni a magyarok a számláikat és ezért Orbán Viktor a felelős. Gyurcsány Ferenc felesége szerint, ha nőnének a bérek, akkor csökkenne Mészáros Lőrinc profitja.
A Fidesz törvénye az emberek megalázásáról szól, maguk semmit nem értettek meg a 21. századból és abból sem, hogy mire van szüksége a magyar embereknek.
Majd kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíció nem fogja támogatni ezt a javaslatot és kijelentette, hogy továbbra is "az egész Orbán-rendszer megbuktatása a célja."
Nacsa Lőrinc: Dobrev Klára beszél itt a minimálbérről, miközben ő egy milliárdos
Nacsa Lőrinc a KDNP vezérszónoka válaszolt Dobrev Klára mondataira. Emlékeztette rá a DK EP-képviselőjét, hogy Gyurcsány Ferenc volt az, akinek a kormányzása alatt 12%-os volt a munkanélküliség, és 8 éves kormányzása alatt mindössze 23.500 forinttal emelte a minimálbért.
Tudja-e képviselőasszony, hogy ki volt az a miniszterelnök, aki az ápolóktól, az orvosoktól, a pedagógusoktól egy havi bért elvett? Az ön férje, Gyurcsány Ferenc volt az.
Nacsa Lőrinc emlékeztetett, hogy Gyurcsány volt az is, aki a nyugdíjasoktól elvett egy havi nyugdíjat. Mint mondta, a volt szocialista kormányfő, amikor lehetősége lett volna rá, hogy emelje a béreket, azt mondta, hogy el lehet innen menni. Majd így folytatta: Gyurcsány Ferenc volt az, aki elvette az egy és kétgyermekes családok adókedvezményét, és devizahitelekbe hajszolta a magyar családokat. Hozzátette:
amikor az önök kezében volt a hatalom, akkor a magyar emberek béremelések helyett gumilövedéket és kardlapot kaptak
MTI/Koszticsák Szilárd
Nacsa Lőrinc felhívta rá a figyelmet, hogy 2024. márciusában olyan adatok jöttek ki, hogy soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon. Meglátása szerint Gyurcsányék úgy gondolták, hogy az embereknek nem munkát, hanem segélyt kell adni. Nacsa Lőrincnek félbe kellett szakítania a felszólalását a DK-s képviselők megállás nélkül bekiabálása miatt, akiket Lezsák Sándor alelnök figyelmeztetett. Ezután a KDNP-s képviselő úgy folytatta, hogy "Dobrev Klára tevőlegesen az Európai Parlamentben azon dolgozott, hogy a magyar pedagógusok, önkormányzatok, kis és középvállalkozások ne kaphassák meg, a nekik járó uniós forrásokat." A fent említett törvényjavaslatról elmondta, hogy egy Európai Uniós irányelv átültetéséről beszélünk, amelyet a képviselőcsoport támogatni fog.
Varga Ferenc szerint a kormány "vendégmunka alapú társadalmat" épít
Varga Ferenc a DK bér-és munkaügyi "árnyékminisztere" arról beszélt, hogy a Fidesznek lett volna ideje és esélye rendbe tenni a bérek és a munkaügy világát Magyarországon, "de valahogy nem ezt látjuk." A képviselő is szóba hozta a román minimálbért, majd kijelentette, hogy a kormány a magyar dolgozók helyett a multik érdekeit nézte az elmúlt 14 évben. Varga szerint, ahhoz, hogy ne az utolsó helyeken álljunk az uniós rangsorokban az EU-tagállamokhoz képest, be kéne vezetni Magyarországon az európai minimálbér- szabályozást.
MTI/Koszticsák Szilárd
A DK és Dobrev Klára nagy sikere, hogy 2022-ben megszületett az EU irányelve, az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről
- fogalmazott a képviselő. Szerinte a kormány "nyomorban tartó bérpolitikájába illeszkedik", hogy elkezdték a tönkrevágni a szakszervezeteket. Végezetül Varga is megerősítette, hogy a DK a törvényjavaslatot nem fogja támogatni, mivel szerinte azt a kormány saját szándékai szerint értelmezi az EU irányelvét.
Gréczy Zsolt: utoljára a Gyurcsány-kormány emelte a családi pótlékot
Gréczy Zsolt a DK képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy az európai minimálbér bevezetése nagy küzdelem volt az Európai Parlamentben, ennek elérésében pedig Dobrev Klárának elévülhetetlen érdemei vannak.
Az, hogy a magyar Országgyűlés kénytelen alkalmazkodni ehhez az európai Európa jogharmonizáció kereteiben, ez azt jelenti hogy Dobrev Klárának az érdekérvényesítő képessége olyan erős volt Európában, amely kihat a magyar Országgyűlésre is.
Majd a Fideszt vádolta meg a devizahitel a bevezetésével. Mint mondta,
ha ez nem lett volna ez a devizahiteles lehetőség, akkor ugyan ki kergetett volna bele bárkit bármibe?
Gréczy ezután arról beszélt, hogy soha olyan kevés gyermek soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, amióta a gyermekek születési számát statisztikákban vezetik, mint tavalyi évben. Szerinte a Gyurcsány-kormány legrosszabb évben is több gyermek született mint az Orbán-kormány legjobb évében.
Legyenek büszkék arra, hogy Dobrev Klára kiharcolta az európai minimálbért
- fogalmazott a DK-s képviselő.
Fónagy János: Dobrev Klára felszólalása jelzi, hogy megindult a kampány
Fónagy János a a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában emlékeztetett, hogy előterjesztett törvényjavaslat az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről és ehhez kapcsolódva Európai Parlament és tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe való beépítésére szólt.
Külön is szeretném megemlíteni, hogy Dobrev Klára európai parlamenti képviselő asszony ebben a ciklusban először megtisztelte hozzászólásával a parlamentet, jelezve ezzel azt, hogy megindult a kampány. Hozzászólását és az az e az kísérő érzelmi kitöréseket ennek a kampány indításnak tudom be
- fogalmazott az államtitkár.
MTI/Koszticsák Szilárd
Fónagy János kiemelte, hogy bármilyen az ellenzéki pártoknak a megítélése, azt ők sem tagadják és nem is tagadhatják, hogy ma közel 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 előtt. Mint mondta, ma már többen térnek haza, mint amekkora a külföldi munkavállalók száma. Az államtitkár az európai minimálbér témaköréhez visszatérve emlékeztetett:
a közép-európai és a magyar gazdaság jelentős része csatlakozik például a német gazdasághoz. Így most, amikor a német gazdaság gyengébben teljesít, akkor azt hazánk is megérzi. Tehát nem mindig jó ez az "együvé tartozás".
Államtitkár: a javaslat szabályozási igényekre, jogharmonizációs kötelezettségekre reagál
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára expozéjában elmondta, a javaslat a 2023 második félévében elfogadott, átfogó törvénymódosítást követően a közlekedési ágazatban felmerült szabályozási igényekre, jogalkalmazói tapasztalatokra, valamint a jogharmonizációs kötelezettségekre reagál.
A javaslat hét közlekedési tárgyú törvény mellett négy kapcsolódó törvény módosítását célozza; a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében szükséges, törvényi szintű módosítások mellett tartalmaz hatósági eljárási egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket is.
Szavai szerint a tarifareform részeként a javaslat megteremti az eddigi veszélyhelyzeti kormányrendeletben rendezett törvényi szintű szabályozását a magyarigazolvánnyal rendelkezők kedvezményeinek. A módosító többek között lehetővé teszi a pontosabb, anonim módon és felvétel nélkül végzett utasszámlálást, valamint a vezetői engedélyek informatikai rendszerből történő lekérdezését - jelezte. Hozzátette:
a javaslat fontos eleme az EU-n belüli útdíjfizetések elmulasztásával kapcsolatos adatok határokon átnyúló cseréje, valamint az útdíjbevételek felhasználásával kapcsolatos pontosítás is.
A módosító pontosítja az utánképzés-foglalkozásvezetőkre vonatkozó szabályokat, költségmentességet rögzít továbbá a járműlopás miatt hivatalból, átmeneti időszakra forgalomból kivont járművek forgalomba helyezésénél - közölte.
Megtiltanák az energiaitalok eladását 18 éven aluliak számára
Nacsa Lőrinc a KDNP képviselője felszólalásában kiemelte, hogy az energiaitalok káros hatásait számos tanulmány mutatta ki uniós és magyar szinten is. A politikus elmondta, hogy a gyermekek egészségének megőrzéséről szóló törvényjavaslatról egyeztettek civil szervezetekkel, családvédelmi szervezetekkel, tanárokkal, szülőkkel és kormányzati szervezetekkel is.
A fiatalok körében nagyon népszerű lett az energiaital fogyasztás, sokszor sportital vagy víz helyett fogyasztják ezeket
- fogalmazott Nacsa Lőrinc. A képviselő aláhúzta, hogy az orvosok is többször megerősítették, miszerint az energiaitalokban található koffein, cukor és egyéb stimuláló szerek, a fejlődő szív- és érrendszerre a fiatalok számára veszélyt jelentenek. A túlfogyasztáshoz kapcsolódóan több száz eset került nyilvánosságra, ahol 12-18 közötti fiatalok, többségében fiúk, egészségügyi ellátásra szorultak a túlzott energiaital-fogyasztás miatt. Simicskó István a KDNP frakcióvezetője szerint a pártja ezzel a törvényjavaslattal fejezi ki, hogy egy emberközpontú politikát szeretne folytatni a jövőben is. Kijelentette, hogy ez egy új korszak az emberiség életében, hiszen olyan veszélyek jelennek meg, amelyek sok esetben leplezettek.
A magyar élelmiszerbiztonság magas színvonalú, ezt szeretnénk továbbra is megtartani. Ha van orvosi szakvélemény arról, hogy milyen káros anyagok jelennek meg különböző italokban, akkor erre fel kell hívjuk a gyermekek és az egész társadalom figyelmét.
Frakciótársa, Hollik István azt hangsúlyozta: az energiaital-fogyasztás komoly társadalmi probléma, kutatások azt mutatják, a 18 év alattiak 78 százaléka, a 10-14 évesek ötöde fogyaszt reggelire ezekből a termékekből, ami már állandóságot, megszokást feltételez. Hangsúlyozta: ezt a terméket "felnőtteknek találták ki", egy gyereknek egyáltalán nincs szüksége ilyesmire, a hatályos ajánlások szerint pedig a fiatalok étrendjének nem szabad koffeint tartalmaznia. Ez egy komoly probléma, általános jelenég, és van egészségügyi kockázata - hangsúlyozta a politikus.
Vezető kép: PS/Hatlaczki Balázs
