Így ünnepel az ország augusztus 20-án, látványos videón a lenyűgöző légiparádé!
Idén is országszerte ingyenes kulturális, gasztronómiai programok, valamint koncertek várják az érdeklődőket az államalapítás ünnepén. Augusztus 20-án reggel az Országház előtt felvonták a nemzeti lobogót, a Duna felett, a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon megtartották az ünnepi légi parádét is. Kovács Zoltán államtitkár a közösségi oldalán arról számolt be, hogy az operatív törzs az időjárás függvényében 15 órakor hozza meg a tűzijátékkal kapcsolatos döntéseket.
Az államalapítás ünnepén reggel 8-kor ünnepélyesen felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, amit a kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló kötelékének díszelgő áthúzása követett.
Az eseményeket a téren felállított emelvényről követte figyelemmel többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök és felesége, Makrai Katalin, valamint Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a katona természetes része a magyarság életének
A katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel
- mondta a honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából, a tárca és a Magyar Honvédség központi ünnepségén kedden Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott:
Magyarország "háborúban született, fegyverrel szereztük meg és fegyverrel is védtük meg", ezért a magyar katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel.
Felhívta a figyelmet az emlékezés fontosságára. Úgy fogalmazott: miközben megadjuk az előttünk járóknak a tiszteletet, mi magunk is épülünk ebből a tiszteletadásból, és a példák, amelyeket magunk elé állítunk, sokat mondanak arról, mit tartunk fontosnak a szolgálatban, vagy hogy milyen módon tesszük fel a kérdéseket és hogyan keressük a megoldásokat a mindennapi problémákra. A miniszter felidézte: a hidegháború végével felcsillant annak az illúziója, hogy nem lesz többé háború, nem lesz szükség hatalmas hadseregekre, drága fegyverekre, kiképzésekre, katonákra.
Ma már világosan látjuk, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelem, a kisebb helyi háborúk csak az előjátékai lehettek a világ hatalmi berendezkedése átrendeződésének
- fogalmazott. Megjegyezte: ennek legvilágosabb és kézzelfogható példája az Ukrajnában többszázezrek életét követelő orosz-ukrán háború.
Ezért szükségünk van nekünk, magyaroknak is olyan haderőre, amely biztosítja, hogy a magyar emberek nyugodtan alhassanak, mert vagyonuk, kultúrájuk, nyelvük, gyermekeik biztonságban vannak. Ez a mi feladatunk
- mondta, hozzátéve, ennek érdekében sok mindent tettek már. A tárca vezetője példaként említette, hogy az elmúlt két évben a honvédtiszteknek 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük. Folyamatos a honvédség "átfegyverzése", érkeznek a "nagyvasak", a harckocsik, páncélozott gyalogsági harcjárművek, tüzérségi eszközök, helikopterek. Új alakulatokat hoznak létre, épül a nehézdandár, és egymás után állnak fel a területvédelmi tartalékos ezredek. Megújultak a szolgálatteljesítés keretei, amellyel a rugalmas hadrafoghatóság, az alapos és életszerű kiképzés, a felesleges bürokrácia csökkentése került a fókuszba, és amellyel az állományilletékes parancsnokok kapnak soha nem látott felelősséget és lehetőséget - sorolta a miniszter, jelezve azt is, az 55. életévüket betöltött katonák pedig aktív életük végéig állami szolgálatban maradhatnak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte:
Magyarország mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békéjét, ehhez pedig olyan katonák kellenek, akik elkötelezettek és hűek a hazájukhoz, akik Szent István szavai szerint "országunk védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói. Magyarország volt és van. Az, hogy milyen lesz, az most a mi nemzedékünkön múlik
- hangsúlyozta a miniszter.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőjében arról beszélt, a haza védelme nem elvont, hanem nagyon is kézzelfogható, hiszen a mindennapjaink védelmét jelenti. Hozzátette:
korábban nem volt szükség azon gondolkodni, hogyan védjük meg a hazát, de ma a háború itt van a határaink mentén, ezért valós tétje van a hadsereg 6-7 éve kezdett átalakításának.
A rendezvényen kinevezésekről, előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adott át a miniszter, Tajti Norbert vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, valamint Böröndi Gábor vezérezredes.
A Magyar Honvédség által készített fotókat itt tekinthetik meg a látványos légiparédéról:
15 órakor dönt az operatív törzs arról, lesz-e tűzijáték
„Az időjárás függvényében kora délután hoznak döntést a Szent István-napi rendezvényekkel kapcsolatban” – közölte Kovács Zoltán, az augusztus 20-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője. A testület reggel 7 órakor kezdte meg keddi működését, és szorosan együttműködik a meteorológiai szolgáltatóval és a katasztrófavédelemmel is.
Kiállították az Aranyvonatot is
A kormányszóvivő az Aranyvonattal köszöntötte Magyarországot: „Az Aranyvonat, melyet 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára építettek, a Szent Jobb országjárását tette lehetővé. Egy év se telt el, és kitört a második világháború, amelynek lángjai a díszkocsi eredetijét is elemésztették.”
Csaknem 80 évet kellett várni ahhoz, hogy a Budakeszi Kulturális Alapítvány kezdeményezésével nekilássanak az ereklyeszállító szerelvény rekonstrukciójának. Az újjáépített Aranyvonatról 2020-ban rántották le a leplet. Azóta rendszeresen kiállítják az Alkotmány utcában az augusztus 20-i ünnepségek alatt
– emlékeztetett Vitályos Eszter.
Helikopterektől és Gripenektől volt hangos a belváros
Délelőtt a Duna felett, a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon megtartották az augusztus 20-i légi parádét is. A bemutatón a Gripenek mellett részt vettek H145M, H225M és Mi-24-es helikopterek, Zlin-143 és 242L típusú kisrepülőgépek, valamint a honvédség egyik Airbus szállítógépe.
Airbus H225M szállító helikopter bemutatója a Duna felett az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén rendezett légi parádén 2024. augusztus 20-án. MTI/Purger TamásKrausz Ferenc kapta idén a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István-rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából a köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Sulyok Tamás a díjátadó ünnepségen kiemelte:
Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk, a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.
Krausz Ferenc a díjátadón megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie. A híres fizikusnak Orbán Viktor is gratulált, a kormányfő közösségi oldalán úgy fogalmazott:
Méltó helyre került a Magyar Szent István Rend. Gratulálunk, Krausz Ferenc
Forrás: Index; Vezető kép: A kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló kötelékének díszelgő áthúzása a Kossuth tér fölött, miután az Országház előtt felvonták a nemzeti lobogót az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén, 2024. augusztus 20-án. MTI/Bruzák Noémi
