Pesti Srácok

Szili Katalin a PS-nek: Európa őshonos kisebbségei számára az autonómia és egy külön uniós biztos kinevezése jelentene hosszútávú megoldást (VIDEÓ)

A Patrióták Európáért frakciócsoport már a nevéből is fakadóan is azokat a kérdéseket tűzte zászlajára, azokat a kérdéseket támogatja, amelyek alapvetően a helyi közösségek, a helyi társadalmaknak a hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődését, fejlesztését segítik - jelentette ki portálunknak Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott az interjúban arról is beszélt, az európai őshonos kisebbségek számára továbbra is az autonómia, valamint egy külön uniós biztos kinevezése jelentene megoldást.

A 21. század elején az egyik legjobb és leghosszabb távra mutató innovációjának nevezte Szili Katalin a Patrióták Európáért frakciócsoport megalakulását Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott érdeklődésünkre hozzátette, a frakciócsoport már

A 33. Tusványos szabadegyetem és diáktáborban készült interjúban Szili Katalin arról is beszélt, a kisebbségpolitikai panelbeszélgetésekben csak megerősödött az az álláspont, hogy az autonómia az egyik olyan intézmény, amely hosszú távon képes megoldani Európa őshonos kisebbségeinek problémáit, hogy

PestiSracok facebook image

Mint megjegyezte, az autonómia a békét, Európa stabilitását jelenti.

Külön uniós biztos kell az őshonos kisebbségek védelmére

Szili Katalin támogatandónak nevezte azt az elképzelést, hogy a kisebbségek ügyének képviseletére külön uniós biztost nevezzenek ki, ugyanakkor helyesnek nevezte, hogy az autonómia ügye nem vált a magyar uniós elnökség dedikált prioritásává,

A miniszteri biztos szerint nemcsak a Patrióták frakciója, de például az Európai Szabad Szövetség is alkalmas lehet arra hogy pártállástól függetlenül kiálljon a külön uniós biztos kinevezésének ügye mellett, és ha ez megtörténik, úgy a következő öt évben a nemzeti kisebbségek ügye megoldhatóvá válik.

Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)