Pesti Srácok

Igazi magyarnak érezzük magunkat, amikor együtt vagyunk – Dr. Bende Barna a testvértelepülések és a kis lépések fontosságáról (VIDEÓ)

A szórványban „kicsit másképpen kell felvenni a mindennapos életet”, hiszen ahol nincs magyar iskola, ahol nem lehet anyanyelven ügyeket intézni, bevásárolni, ott rákényszerülnek az emberek, hogy a románság felé közeledjenek, de emellett magyarként tiszteletet vívjanak ki a maguk számára – magyarázza portálunknak a vajdahunyadi magyar lét bonyolultságát dr. Bende Barna, a város kórházának orvos-igazgatója, egyben másodmagával önkormányzati képviselő is idéntől. A választásokat követően ugyanis a 21 tanácsosból kettőt is a vajdahunyadi magyarság delegálhat a testületbe, ami azért is nagy szó, a városban 3,8 százalékos a magyarság részaránya, a képviseletük viszont közel 10 százalékos. Bende Barna szerint egyértelmű, hogy csak a magyar szavazatokkal ilyen eredményt lehetetlen lett volna elérni, kellett azoknak a románoknak a szavazata is, aki, az embert nézték és nem a pártját.

A videóban Bende Barna kifejti, hogy közéleti tapasztalatai alapján a kis lépések politikája működik úgy a szórvány, mint az egész kisebbségpolitika terén. Szerinte az RMDSZ a ’90-es évek óta jól csinálta, hogy kis lépésekkel ért el sokat, és nem akart azonnal autonómiát. Hasonló kis lépések jellemzik a vajdahunyadi magyarságot is, hiszen került Magyar Ház, került a Magyar Ház udvarába Hunyadi-szobor, a vajdahunyadi magyar napok székhelye is átkerülhetett a várba, minden évben történik valami.

-fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte, a Vas vármegyei testvértelepülési kapcsolatokra azért is különösen büszkék, mert

PestiSracok facebook image

Mint kiemelte,

A videót László Petra és Susánszky Mátyás készítette.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)