Gyurcsány Ferenc és a morális világgazdaság
A világgazdaság nem morális. Nem is amorális. Az országok jó esetben a saját gazdasági érdekeiket nézik. Ha másokét nézik, akkor pedig vazallusok, nem a morál bajnokai. Gyurcsány Ferenc DK-elnök kedden nagyívű eszmefuttatásban kritizálta a szuverén magyar gazdaságpolitikát. Állítólag morális alapon. Megcsócsáltuk a mondandóját...
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője kedden sajtótájékoztatót tartott, ennek apropója pedig az volt, hogy hétfőn, a parlament őszi ülésszakának első ülésén addig árulózott, amíg Kövér László házelnök el nem vette tőle a szót. Pedig elmondása szerint fontos mondanivalója lett volna a pártelnöknek, valószínűleg csak elragadta a Tisza Párt megjelenésével a baloldali ellenzéken eluralkodó kapuzárási pánik heve. És valóban fontos is megérteni, mit ért azon Gyurcsány Ferenc, hogy
súlyos tartalmi, történelmi, politikai és erkölcsi konfliktus van a miniszterelnök és kormánya, illetve közöttünk. Mi azt gondoljuk, hogy a kormányfő és kormánya történelmi, politikai és erkölcsi árulást követ el azzal a politikával, amit az elmúlt években folytat.
Merthogy az ő szemszögéből valójában igazat is mond, de ne szaladjunk ennyire előre.
Világos civilizációs kör?
A vita középpontjában az Orbán Viktor által már az elmúlt időszakban többször is megfogalmazott gazdasági semlegesség koncepciója, illetve annak DK-s kritikája áll. Mint ugyanis Gyurcsány Ferenc kedden kifejtette, úgy tűnik, hogy a miniszterelnöknek „valami stratégiai éleslátás van a birtokában” egy átalakuló világrendben, amelyben Magyarország a saját helyét keresi. A DK elnöke szerint Orbán Viktor hiába állítja, hogy hazánk érdeke, hogy ne köteleződjön el egyik irányba sem, ne blokkosodjon, maradjon semleges a nagyhatalmak párviadalában, valójában mégis Kína mellett kötelezte el magát, hiszen csak a Nyugatot kritizálja beszédeiben, politikai megnyilvánulásaiban.
Orbán Viktor a globális küzdelemben Kína oldalára állt, szerintünk ez történelmi árulás. Magyarország egy világos civilizációs körnek a része valójában István óta. Ezer év kultúrájáról beszélünk
-fogalmazott a sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. Érveit azzal is megtámogatta, hogy mivel a magyar gazdaság több mint kétharmada az Európai Unióhoz kötődik, ezért gazdasági semlegességről beszélni egyet jelent azzal, hogy
el kell hagyni az Európai Uniót. Ezt tekintem politikai természetű árulásnak.
Áruló, aki átalakuló világrendről mer beszélni
Valójában Gyurcsány Ferenc természetesen balladai hűséggel ollózta össze a miniszterelnök több fórumon is kifejtett koncepcióját, ezért is téveszti el, mik lehetnek a morális különbségek a saját és a konzervatív világmegfejtés között. Először szögezzük le például, hogy átalakuló világról, új világrendről Orbán Viktor kezdett beszélni évekkel ezelőtt nemcsak hazánkban, de az Európai Unióban is. Az úgynevezett Nyugat, Brüsszel, annak propagandasajtója hiába is nevezte ezt árulásnak, hiszen egyértelműen látszik, hogy a világgazdasági folyamatok régen elszáguldottak már a technokraták feje fölött. Természetesen nehéz az Egyesült Államoknak azt hallani, hogy felkelt egy új nap is az égen Kína személyében, hasonlóképpen keserű kijelenteni, hogy az Európai Unió folyamatosan veszít gazdasági versenyképességéből, világpolitikai szerepéből. Ettől ezek még a tények, amelyekért valójában a mindent a harmadik világba kiszervező amerikai és európai vállalatok tehetőek felelőssé. A magyar kormány álláspontja ebben a változó helyzetben az, hogy gazdasági tekintetben a magyar érdekeket tekinti elsődlegesnek, és nem köteleződik el egyetlen befektetési körnek sem. Jó, Magyarország számára előnyös szerződéseket akar kötni, méltányos befektetéseket vár.
Megjegyzendő, hogy az egyre többet mutatkozó BRICS országok összefogása is – erre különben Orbán Viktor is felhívta a figyelmet – valójában a blokkosodás ellenében jött létre. Az amerikai gazdasági egyeduralom, hegemónia helyett egy többpólusú kereskedelmi rendszer mellett érvel a BRICS, de ez egy szabadabb kereskedelmet jelent. A BRISC országok nem akarnak bezárkózni, sőt, ellenben az Egyesült Államok láthatóan ezt várja el a szövetségeseitől, legfőképpen Európától.
Mi a morál most?
És itt jön a moralitás kérdése, amelyet Gyurcsány Ferenc kettős beszédében gondosan összemos a gazdaságival, mégpedig nyugati elvárásra. Holott először is a moralitást elváró ország(ok)nak gazdasági kérdésekben nincsenek morális aggályai, azaz éppúgy a saját érdekeiket nézik és védik, ahogyan ezt Magyarország is szeretné. Különben nem lenne az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere éppen Kína, és nem vásárolna uránt Oroszországtól. A probléma azzal van – és ezt megint csak elfelejtette Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor beszédeiből kiemelni – hogy mindezek dacára az Egyesül Államok moralitásba csomagolva fogalmazza meg azokat a pusztán gazdasági elvárásait, hogy míg ő szabadon kereskedhet Kínával és Oroszországgal, addig a szövetségesei ezt ne tegyék, mert az csúnya dolog.
Szintén a moralitás kérdéséhez tartozik - ez például az uniós források visszatartásából is látszik -, hogy a Nyugat „csomagban árulja” a befektetéseit, és elvárások mentén csorgatja a nekünk járó pénzt is. A csomagba pedig beletartoznak olyan igények, amelyeknek a gazdasághoz semmi közük nincs, sokkal inkább az ideológiai térfoglaláshoz. Ide értendőek a fékek és egyensúlyok, a jogállamiság, a gender-kérdés, a migráció, a gyermekvédelem. Egyszerűen szólva akkor jön Nyugatról a befektetés, akkor érkezik az uniós pénz, ha a júdásfillérekért cserébe erkölcseinket, szuverenitásunkat alább adjuk, átformáljuk. Hát ez az egyszerű oka annak, ha Orbán Viktor Kína helyett a Nyugatot, vagy az EU-t kritizálja.
Bármily furcsa, Kína vagy éppen Dél-Korea befektetőként nem morális elvárásokkal érkezik, hanem gazdasági elképzelésekkel. A szuverén magyar gazdaságpolitika ilyen befektetőket vár, illetve a befektetőitől ezt várja el. Ez ugyanis az alapja egy szuverén ország működésének. A másik szélsőség példáját ide emelve pontosan ugyanezt a morális belső átformálódást várta el az IMF is hazánktól, amíg az adósrabszolgáik voltunk. A lényeg, hogy mind befektetőként, mint hitelezőként a nyugati világ egy ideje gazdasági kérdéseken túlmutató ideológiai falatokat igyekszik leerőltetni a szövetségesei torkán.
Ez a konfliktus nem erkölcsi
Visszaidézve Gyurcsány Ferencet, aki szerint „tartalmi, történelmi, politikai és erkölcsi konfliktus van a miniszterelnök és kormánya és a DK között", valójában ez a vita a Gyurcsány által képviselt gazdasági-ideológiai körök és a szuverén Magyarország valós érdekei között húzódik, amelyben a DK elnöke elkötelezte magát, csak épp nem hazánk oldalán. Mint látható, ott nincs moralitás, ahol az Egyesült Államok megszabja, hogy szövetségesei kivel kereskedhetnek, és az sem moralitás, ha a gazdasági befektetéseket és források folyósítását ideológiákhoz kötjük egy ország szuverenitásának kárára, mert a háttérben a gazdaság nem így működik. Az Európai Unió, amely most vélt, vagy sokkal inkább sugallt morális alapon, az Ukrajna melletti kiállás jegyében saját versenyképességének és gazdasági fejlődésének kárára kötelezi el mind jobban magát az USA gazdasági érdekei mentén, mindennek a folyamatnak az orvosi lova. És orvosi lovak azok az uniós tagországok is, amelyek a háttérben éppúgy keresik a gazdasági kapcsolatokat Kínával vagy éppen Oroszországgal, miközben rakásra szavazzák meg az értelmetlen szankciókat. Ha mindezt Gyurcsány nem akarja láttatni, az elfogadható. Csakhogy ő ezzel éppen nem a morál oldalán áll....
Vezetőkép: Hatlaczki Balás/PS
