Akinek Donald Tusk a példaképe, jó ember nem lehet
Ilyen az, amikor a jobboldali maszk igazi liberális diktátort takar. Ez pedig sajnos nem fogalomzavar, mert a liberális szó sajnos az utolsó néhány évtizedben az akarnok, diktatórikus hiszti megfelelője lett világszerte. Odáig jutottunk, hogy a valaha erős, keresztény jobboldali centrumpártok már régóta a baloldalhoz alkalmazkodnak, mert számukra ez modernizációt jelent. Avítt dolog a kereszténység, gondolhatják ezek az emberek, hát cseréljük le valami mainstream liberális jóemberkedő hozzáállásra az eddigi attitűdöket, öntsük nyakon konzervatív festékkel és máris mások vagyunk, mint akiket utánozunk. Valami ilyesmi zajlott Donald Tusknál is, aki azóta kereszteket szedet le a hivatalok faláról, támogatja az afrikai és közel-keleti migrációt és magasról ejt a nemzeti érdekre. Ezt általában hazaárulónak szokták nevezni, de egyeseknek példakép. Ilyen ember Magyar Péter is. Ez lenne a nagy megújulás?
De maradjunk még egy picit Tusknál, az elvtelen helyezkedőnél, aki gondolkodás nélkül kiárusítja a hazáját, és közben még hatalmas államférfinak is képzeli magát, illetve megköveteli, hogy ennek megfelelően hajbókoljanak előtte. Érdekes, hogy a peace-love liberálisok mindig csak szavakban szeretik embertársaikat, abban viszont nagyon. Aztán jönnek a tettek, ott pedig egyből kilóg a lóláb, hiszen ezek a nagy liberálisok szeretik a háborúkat – persze csak a béke érdekében – sőt, az sem zavarja őket, ha százezrek halnak meg, csak a magasztos eszmék teljesüljenek. Hallottunk már ilyesmiről, kommunizmusnak hívják, csak a vörös köntöst festik át mindig más színnel azóta is.
Donald Tusk pályafutása alatt kiderült, hogy a szél a legjobb barátja, hiszen mindig figyeli, hogy merről fúj és annak megfelelően helyezkedik. Volt ő már Orbán Viktor nagy tisztelője is, a lengyel érdekek kíméletlen bajnoka, ám a valóság ennél sokkal szánalmasabb és szomorúbb. Jobbközép erőnek nevezi magát, de nemzeti és konzervatív politikusok nem azzal kezdik országlásukat, hogy szétveretik a közmédiát, mert az nem tetszik nekik, politikusokat csak úgy börtönbe záratnak és saját talpnyalókkal rakják tele a fontos pozíciókat pillanatok alatt, jogszerűtlenül. Az sem a jobboldal sajátja, hogy bedarálja a jogállamot, mindenkit elhallgattat, aki szembe mer szállni, de a legfelháborítóbb a katolikus Lengyelországban a kereszténység megtaposása. De Tusk és barátai az iskolákban is igyekeznek népszerűsíteni az LMBTQ-propagandát, elvégre ilyen az igazi nemzeti konzervatív hozzáállás. Összefoglalva, pont azt csinálják, ami ellen szavakban harcolnak. Jogállamiságról, szabadságról hadoválnak, miközben kőkemény cenzúra, megfélemlítés és a nem megbízható "elemek" eltávolítása zajlik jogellenesen.
Lehetne hosszan sorolni az anomáliákat, az elképesztő demokráciadeficitet, de talán itt az idő, hogy rátérjünk arra, hogy ez a fajta hazaárulás és önsorsrontás egyeseknek annyira tetszik, hogy még csettintenek is. Magyar Péter ugyanis példaképének nevezte Donald Tuskot és talán ebben az egy esetben hiszünk is neki. Mert pontosan ezt a vég nélküli bosszúhadjáratot és pusztítást látjuk magunk előtt, ha a Tisza Párt és bevallottan agyhalott csinovnyikjai rászabadulnak az országra. Aki a hazáját szereti, nem csak a szlogenektől párásodik be a szeme, a "legyen minden jó" örök ígéretétől tölti el melegség, hanem megnézi, hogy ki mond és ki mit csinál, mert akkor elválik az a bizonyos sz*r a víztől. Itt ez már megtörtént.
