Bódis, vagy valamilyen Krisztának fájóan hiányzik a szegregáció
A Mellébeszélés és Vakerügyi Minisztérium várományosa lehet a feltételezett, de meg nem engedett eljövendő Tisza-kormányban Bódis, vagy valamilyen Kriszta — olvasta ki a Pesti Srácok a reneszánsz asszony a Népszavának adott interjújából. Amennyiben a sorok között olvasás képességének réges-régi rutinja beigazolódik, akkor sejthető a a feltételezett, de meg nem engedett Tisza-kabinet társadalompolitikájának fő csapásiránya is: a polgári kormányok összes, a családokat adó, és egyéb járulékcsökkentésekkel védő, a gyermekvállalást jutalmazva ösztönző rendszer helyett irány a Szent Családi Pótlék visszavezetése, a szegregáció újabb megerősítése annak érdekében, hogy aztán lehessen újra nyavalyogni ország-világ előtt, hogy itten kérem szépen szegregáció van.
Bódis, vagy valamilyen Kriszta nem akart politikus lenni, dehogyis, de neki — mint néhány hasonlónak — eljött a pillanat — árulta el Bódis, vagy valamilyen Kriszta az interjúban. Bódis, vagy valamilyen Kriszta azt is elmondta, a pillanat akkor jött el, amikor felismerte, hogy összeomlott az O.K.T.A.T.Á.S.E.G.É.S.Z.S.É.G.Ü.G.Y.G.Y.E.R.M.E.K.V.É.D.E.L.E.M., az összes szakember külföldön van már, vagy ha még nem, akkor is. Az egy megválaszolatlan kérdés maradt, hogy reneszánsz asszonynak miért csak most tűnt fel, hogy az O.K.T.A.T.Á.S.E.G.É.S.Z.S.É.G.Ü.G.Y.G.Y.E.R.M.E.K.V.É.D.E.L.E.M. csak addig, és csak akkor van romokban, ha és ameddig Orbán a miniszterelnök, de engedjük meg neki, hogy számára most jött el a pillanat. A Népszava valamiért — vajon miért? — igen hosszasan engedte Bódis, vagy valamilyen Krisztának, hogy kilométeres bekezdésekben promotálja a saját vállalkozását, aki fogékony erre, az csemegézhet az eredetiből.
Létezik azonban a Dicső Jövő — olvasható ki a beszélgetésből. Ez a Dicső Jövő pedig a Tisza-kormány, Bódis, vagy valamilyen Kriszta pedig kormányzati ciklusokon átívelő garanciákat kapott magától Pétertől, ennek fundamentuma pedig a Magyar Péter által beígért "társadalmi szerződés", amelynek legitimitását a Nemzet Hangja nevű adathalász-akció adja. Bódis, vagy valamilyen Kriszta katalizátorként látja a szerepét a vízióban, majd egy önjelölt próféta szerénységével hozzátette: Nem pozíciót, hanem feladatot vállal. Azt, hogy ő már felébredt, és immár tisztán lát, mi sem bizonyítja jobban, hogy szerinte a Tisza társadalmi igényből nőtt ki, nem pedig egy dologtalan here sértődött lázadási kísérletéből.
Bódis, vagy valamilyen Kriszta azt is tudatta országgal-világgal, hogy a tiszások azért okosabbak a fideszeseknél, meg úgy általában mindenkinél, mert ők tiszások. Legutóbb a méltán megboldogult szadesztől hallottunk hasonlót, de az egybecsengés bizonyára vagy a véletlen, vagy a Tóni műve lehet. A leendő Mellébeszélés és Vakerügyi miniszter elárulta azt is, hogy a Tiszának már a megalakulásakor 65 szakpolitikai munkacsoportja volt, arról azonban nem szólt, hogy ennyi okos ember között miért nem sikerült találni egyet sem, aki indult volna valamelyik időközi választáson.
Bódis, vagy valamilyen Kriszta nem akart a Fővárosi Szociális Közalapítványi Kuratórium tagja lenni, de rábeszélték, egyúttal elmondta azt is, hogy az erről szóló dokumentumon azért szerepel a polgári neve — Horváth, vagy valamilyen Krisztina —, mert a fideszesek így akarták besározni a művésznevét, a Bódis, vagy valamilyen Krisztát. Az csak rosszra gondol, aki azt hiszi, hogy a hivatalos névre azért volt szükség, hogy zökkenőmentesen felkerülhessen Karácsony kifizetőlistájára. Ha tiszás megközelítéssel kivesszük az egyenletből a sallangokat, akkor a megfejtés ezúttal is: Tóni. Fájóan hiányzik a sztoriból egy kémtoll, vagy egy kósza szoftver.
Problémának látom, hogy a kormány a munkaalapú társadalmat forszírozza, és közben gazdasági válságba sodorta az országot. Holott a mindenki számára elérhető minőségi oktatás, vagyis tudásalap nélkül nincs működő gazdaság, mert képzetlen emberek nem tudnak integrálódni a munka világába
— mondta Bódis, vagy valamilyen Kriszta, demonstrálva azt, hogy vagy hibernációban töltötte az utóbbi tíz-egynéhány évet, vagy csak bármire az a zsigeri reakciója, hogy NEM, amibe a kormány javító igyekezettel már belekezdett. A művészpolitikus nem rejtette véka alá a megoldást sem: kemény szadeszos tempóval hozná vissza a kizárólag családi pótlékon alapuló családtámogatást, születhetne újra sok-sok gyermek a teljes reménytelenségbe, de legalább a szülőkön többet akaszthatna a helyi uzsorás. Mégsem maradhat az, hogy szegény szegregált gyerekek most már kijárják az általánost, szakmát szerezhetnek, tisztességgel megélhetnek a munkájukból, mert hová vezet ez! Vissza a családi pótlékot! Éljen a szegregáció! Követeljük vissza a falusi kocsmákba a félkarú rablókat, mégis mire költse apu az uzsorából megmaradt családi pótlékot! Éljen és virágozzék a megélhetési bűnözés!
Forrás: nepszava.hu/PS. Fotó: Facebook
