Szexizmus, “fasságok”, felesleges hagyományok, “béna verseket” szavaló kisfiúk – így telik a húsvét a 444-nél
Az a helyzet, hogy véletlenül felültem egy provokációnak. És miközben felültem neki, tudtam, hogy felülök neki, és hogy nem kellene, mégis belehallgattam a 444.hu “csajos” podcastjébe, ami állítólag a húsvétról szól, vagyis arról, hogy az mennyire szexista és mennyire traumatizálja a nőket. Legalábbis nagyon remélem, hogy provokációnak szánták, mert ha nem, és tényleg élnek közöttünk olyanok, akik így látják a világot, akkor viszont nagyobb a baj, mint valaha gondoltam. Bízom benne, hogy az egész beszélgetés csak azért történt, mert most nagyon kell küzdeni és “polgárpukkasztani” a pénzért – mert higgyétek el, ez az opció lenne a legkevésbé lesújtó, de félek tőle, hogy tényleg ez a szint. Az ünnepi hangulat egyébként azzal kezdődött, hogy valaki ősember hangon azt mondta: “Hahaha… g@ci… ez egy jó adás lesz”, majd pár másodperccel később egy prostituált is szóba került, meg valami templom… nem értettem teljesen, szerencsére. És persze nem ezekkel a szavakkal mondták, de most nem írom le inkább. Mert én nem vagyok annyira menő és bátor, mint ők.
És amúgy meglepődve sem vagyok, minek mentem oda, minek kattintottam, miért nem kattintottam el… hiszen enélkül is tudtam, hogy vannak olyanok, akik céltalanságuk, sikertelenségük, lelki torzulásaik okán semmi másra nem vágynak, mint a figyelemre, amit nem véletlenül nem kapnak meg. Ezek az emberek amúgy a mindennapokban kiváló kiszolgálói a bolsevik felforgatásnak, amit ha összegyúrtak egy csomó hisztérikus sérelemmel, szánalmas álfeminista vergődéssel, és rengeteg rosszindulattal, akkor meg is van a recept mondjuk egy hídfoglaláshoz, vagy egy modern, laza, lázadó podcasthez, amit ezzel a szerény szókészlettel talán egy átlag tiszás fiatal is megért.
Persze mindenben van valami jó: kiderült például az, amit eddig is tudtunk: hogy hogyan gondolkodik a klasszik belpesti, magát mindenkinél jobbnak és felvilágosultabbnak tartó, egyébként gondolattalan és viszonylag műveletlen progresszív a húsvétról.
Például azt, hogy húsvétkor legalább jó a kaja, az összes ünnep közül ez a legmenőbb ebből a szempontból, még a karácsonynál is jobb.
Meg azt, hogy valaki inkább egy másik országba menekül a locsolkodás elől, mert ő annyira menő, és nyilván külföldön még ez is jobb.
Meg azt, hogy őket – az egyiküket legalábbis – valójában zavarja, amikor a kisfiúk “elmondják a béna verseiket” az apukájukra támaszkodva. Ez a gondolat egyébként teljes mértékben beleillik egyébként a teljes neokommunista baloldal lelketlenségébe.
De persze egy modern forradalmár életében sem fenékig tejfel az ünnepi időszak: míg a mucsai magyarok készülődnek, családi körben várják a kereszténység legfontosabb ünnepét, addig valaki már csak azért sincs most lázban, mert nagyon bonyolult “munka flow-ban” van, és iszonyú “szopó” az egész. De persze a kaja miatt mégis izgalmas ez az időszak, mert kiderül, hogy mennyi nyál van a szájában, ha a húsvéti káposztára gondol. Nyamm.
Szerencsére ezek a progresszívek tudnak kegyesek is lenni velünk, elmaradottakkal: ők ugyanis elfogadják, ha valakinek ez fontos, de végül is annak ellenére, hogy ez “fun”, vagy annak tűnik, egy valódi felvilágosult mégiscsak megveti valahol ezeket az idejétmúlt dolgokat, és kizárólag a jövőbe néz.
Meg amúgy is az egész kínos és sok a víz. Mint kiderül.
Meg az is, hogy a locsolkodás erőszakos, sőt, traumát okoz. Bár itt is lett gyakorolva némi birodalmi kegy: kiderült, vannak, akiknek ez bejön, de egy igazi belpestinek azért mégiscsak kellemetlen és kínos.
Az is kiderült, hogy egy igazi belpesti felvilágosult nem lát értelmet abban, hogy a hagyományokat tovább kell vinni. Hőseink még arról az átverésről is lerántották a leplet, hogy a lányok nem hervadnak el igazából, ha nem locsolják meg őket.
Az is meg lett fejtve, hogy talán köze lehet az egésznek a “termékenységhez”, és az is lehet, hogy egy természeti, vagy egy mezőgazdaságra épülő kultúrában ennek még lehet is értelme, de egy panelban nincs jelentősége.
Az egész, amúgy – ha eddig nem tudtátok volna – férfiként nagy buli, a lényege pedig az, hogy jól be lehet rúgni.
A húsvét azért szakrális ünnep, mert csak olyan dolgot főznek, amit szeretnek.
Nem akarják, hogy a gyerekeik is részt vegyenek majd később ezekben a “körökben”, ami nekik is “szar volt”.
Más fontos dolgot nem tudtunk kihámozni az “így”, “nemtom”, “amúgy”, “őőő”, “szal, ja”, “fasság” szófordulatok bonyolult szövetéből.
Az 1 óra 8 perces podcast alatt egyébként egyetlen szó sem esett Jézusról, a kereszthalálról, a feltámadásról, Istenről, a kereszténységről, de nem esett szó arról, hogy miért fontos ilyenkor az elmélyülés, nem beszélték meg a böjti időszak tapasztalatait, az ezzel kapcsolatos személyes újjászületést, vagy a hitbéli megerősödés fontosságát.
És persze ezen nagyon meglepődtünk. Ahogy azon is, hogy erre a vibráló beszélgetésre azt mondta egy főnök, hogy “ez tök jó lett, lányok, mehet”.
Fotó: MTI
