Barabás Richárdon eluralkodott a lenini mélységű kereszténygyűlölet
A Párbeszéd-Zöldek LMBTQ-jogokért „élet-halál” harcot folytató fővárosi képviselője, Barabás Richárd ismét kirohanást intézett az egyházak ellen a szerdai Fővárosi Közgyűlésen. Barabás, aki korábban ártatlan arccal tevékenykedett a pártban, mára agresszív stílusban uszít az egyházak ellen, a keresztény vallással szembeni kirohanásait pedig láthatóan és hallhatóan a lételemének tekinti. Ehhez pedig megkap minden támogatást a nulla százalékos társadalmi támogatottsággal rendelkező pártja részéről.
Barabás, aki pártjával együtt pár hete az egyházak ellen folytatott uszító kampányt, a szerdai Közgyűlésen sem bírta ki, hogy ne tüntesse fel negatív színben a keresztény vallás társadalomban betöltött szerepének jelentőségét. Barabás a Közgyűlésben azt mondta:
Magyarország egyáltalán nem vallásos ország. Többen vagyunk azok, akik nem vagyunk vallásosak. És itt az ideje, hogy ezeknek az embereknek a nevében is valaki beszéljen.
Az első állítás egy könnyen cáfolható hazugság. Ugyan a 2022-es népszámlálási adatok alapján 43,7 százalékra csökkent a vallásos emberek száma, amelynek 43,3 százalékát a keresztények teszik ki, a politikus ugyanakkor – szándékosan – elfelejti hozzátenni, hogy a népszámláláskor a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést nem kötelező kitölteni. Ennek fényében nincs, és nem is lehet információ arról, hogy az erre a kérdésre nem válaszoló emberek közül hányan tartoznak még vagy nem tartoznak valamilyen felekezethez. 2022-ben a válaszadók 40 százaléka nem kívánta megnevezni a vallási irányultságát. Míg ez a szám 2001-ben 10,8, 2011-ben pedig 27,2 százalék volt. Vagyis teljes képet nem kaphatunk a lakosság vallási irányultságáról.
Majd a politikus kutatásokra hivatkozva megint azzal jött, hogy:
Az emberek harmada szerint a vallás inkább káros, mint nem.Azt is látjuk, hogy alig járnak templomokba.
Egyébként Barabás itt a 2023-as Ipsos felmérésre hivatkozhat. Csakhogy a politikus, ahogy eddig mindent, azt is a saját szájíze szerint tálalta. Ehhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy 2017-ben még a magyar válaszadók több, mint 50 százaléka gondolta úgy, hogy a vallás több kárt okoz, mint inkább segít. 2023-ban ez a szám ismét csökkent, és már csak 37 százalék gondolkodott így. A szélsőbaloldali politikus ezt valahogy a felszólalásában elfelejtette megemlíteni, ahogy azt is, hogy az vizsgált uniós országok közül Magyarországon volt a legkisebb ez az arány. Svédországban például a megkérdezettek 70 százaléka gondolkodott így, míg Lengyelországban ez az arány 44 százalék volt.
De Barabásnak mindez nem számít. Ő az általa elferdített tények világában érzi jól magát, ott, ahol a vallás háttérbe szorul, és ahol csak az általa és pártja által fontosnak tartott LMBTQ-közösségének és a Pride-felvonulásoknak adnak teret. Neki nem számít más emberek vallási meggyőződése, mert ő maga sosem tartozott egyik keresztény egyházhoz sem. Nem tudhatja, hogy a hívőknek mit jelenthet a vallásuk, és hogy mennyi erőt merítenek abból, amikor az őket körül vevő világ egyre nagyobb káoszba süllyed.
Mégis az antiklerikális és lenini szólamokat hangoztatott Barabás fogalmazta meg azt, hogy:
A pápa halála után, új pápa megválasztása előtt indokolt beszélni arról, nem kellene-e átgondolnunk az egyházak szerepét Magyarországon. Ezért döntöttünk úgy, hogy párbeszédet indítunk az egyházak szerepéről.
Az, aki ilyen megsemmisítő véleménnyel van az egyházakról és azoknak az emberek életében betöltött kisebb vagy nagyobb szerepéről, nem akar valódi párbeszédet. Aki azzal provokálja az hívőket, hogy az Óbuda-Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom fala az LMBTQ védjegyének számító szivárványos díszkivilágítást kapjon, nem is akarhat semmilyen diskurzust folytatni a témáról. Barabás pedofil papokra történő hivatkozása sem szolgál mást, mint azt hogy az embereket még jobban eltántorítsa a vallástól. Neki nem célja az egyházak felemelkedése vagy megtisztítása, neki az igazi cél az, ha az egyházak minél kevesebb hívőt tudhassanak a nyájukban. Igen, az egyházaknak kötelessége fellépni azokkal a papokkal szemben, akik abúzust követnek el. Sajnálatos, hogy amikor a hírhedt stylistról, Lakatos Márkról derült ki, hogy alapos gyanú szerint fiatalkorú fiút molesztált, Barabás már nem tanúsított ennyire harcias magatartást. Nem hallottunk semmilyen harcias beszédet és plakátkampány sem volt. Pedig ő volt az, aki David Pressman vacsoráján Lakatos Márk társaságában vitatta meg az LMBTQ-ügyeket. Viszont, amikor ugyanez a gyanú merült fel valamelyik pappal szemben, Barabás pártjával együtt támadásba lendült, még mielőtt a részletek ismertek lettek volna. Igen, képmutatás és kettős mérce, ez jellemzi Barabást és a párját.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS
