Már az összeomlás fenyegeti a parajdi sóbányát – Vizsgálat indulhat a felelősök beazonosításért
Mint ismert, a parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát – írja a szekelyhon.ro.
A portál emlékeztet, a másodpercenként 50 köbméteres hozam mindössze három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
A román elnök is a helyszínen
A katasztrófa sújtotta székelyföldi Parajdra érkezett szombat délben Nicusor Dan román államfő. Az elnököt a Korond-patak vize által teljesen elöntött sóbánya igazgatósági épületében Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, bányászati és vízügyi szakemberek, valamint a helyi hatóságok képviselői tájékoztatták a sókitermelésből és a sóbánya idegenforgalmából élő székelyföldi településen kialakult drámai helyzet részleteiről.
A kétórás tanácskozás után Nicusor Dan a település lakói és a sajtó képviselői előtt elmondta: azért látogatott Parajdra, mert ott olyan súlyos helyzet állt elő, amely egy egész közösséget érint. Mivel a baj megelőzhető lett volna, azt kéri az ügyvivő miniszterelnöktől, hogy a kormány ellenőrző testülete indítson vizsgálatot a felelősök beazonosításra érdekében.
Nicusor Dan román államfő sajtótájékoztatót tart a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) székhelyének udvarán 2025. május 31-én, miután a helyszínen tájékozódott a víz által teljesen elöntött bánya katasztrófájának részleteiről.
MTI/Veres Nándor
Az elnök szerint a sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül megoldja a Korond-patak vizének elterelését, oly módon, hogy meg lehessen kezdeni a bányába ömlött víz kiszivattyúzását, arra azonban, hogy meg lehet-e menteni a mélyebben fekvő kitermelési részleget, vagy csak a bánya felsőbb szintjein lévő idegenforgalmi és gyógyászati látogatóközpontot, csak egy alapos tanulmány adhat választ.
Dan szerint a bányászok segélyezésére lehetőséget nyújt a kollektív munkaszerződés, a térségben működő vendéglátóhelyek kárának enyhítésére pedig a világjárvány idején alkalmazott módszerekhez hasonló megoldásokat dolgoz ki a kormány.
Ami a hosszú távú intézkedéseket illeti, olyan megoldást kell keresni, hogy a patak vize ne érhesse el azokat a talajrétegeket, amelyeken utat találhat a mélybe: itt egy új patakmeder kialakítása, illetve az esetleges áradások többlethozamának felfogására alkalmad vízgyűjtő tó kialakítása is szóba jöhet- magyarázta Nicusor Dan.
Senkit nem hagyunk magára"
- ígérte az államfő, hozzátéve, hogy szombaton az árvíz sújtotta Kovászna megyei Kökösbácstelekre (Bacel) is ellátogat.
Székelyföld nem marad egyedül!
A hivatalába hétfőn beiktatott új román elnök első vidéki útja ez a - bajba jutott székelyföldi közösségeknél tett - látogatás, amelyet Kelemen Hunor kezdeményezett. Kelemen Hunor pénteken Facebook-oldalán tudatta: arra kérte az államelnököt, hogy menjen vele a hétvégén Parajdra és Háromszékre, az árvíz sújtotta területekre.
Székelyföld nem marad egyedül!"
- szögezte le közösségi oldalán az RMDSZ elnöke.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az államfő érkezését megelőzésen Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter Parajdon azt mondta: az első becslések szerint 130 millió lejre (10,4 milliárd forint) lesz szükség a lesürgősebb teendő a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe. A miniszter szerint a korábban megkezdett munkálatokat a környezetvédelmi engedélyek hiánya hátráltatta, amelyet tudomása szerint a térségben élő, védettséget élvező hódok jelenléte miatt nem adtak ki. Kedden a tárcavezető szerint külföldi szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy víz alatti drónokkal térképezzék fel az elöntött bánya állapotát.
A Salrom péntek esti közleményében azt állította, hogy az utóbbi évben 15 millió lej (1,2 milliárd forint) értékű beruházásokat hajtott végre a Korond-patak vizének levezetése, medrének szigetelése érdekében, de mindezt a vízügyi illetékesek útmutatásai alapján, tekintettel arra, hogy a bányavállalatnak nincsenek saját vízügyi szakemberei. A vízügy viszont azt állítja, hogy már 2012-ben kiadta a bányavállalatnak az engedélyt a Parajd-patak elterelését, illetve medrének szigetelését célzó munkálatokra, de a bányavállalat területén a vízügy nem végezhet - csak engedélyezhet - folyószabályozási munkálatokat, erről csak a terület tulajdonosa rendelkezhet.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ.
(székelyhon, MTI / Kiemelt kép: Meteoplus)
