Ilyen a kulturált polgári közeg b@zdmeg

Van annak valami diszkrét bája, hogy manapság Puzsér és sleppje gondolja úgy, hogy ők képviselik a polgárságot. A polgári lét alapvetése ugyanis, hogy konszolidált életet élnek, társaságban visszafogottan viselkednek, a családjuk és önmaguk boldogulásáért küzdenek, és úgy általánosságban a hétköznapok nyugodt megélésének szentelik mindennapjaikat.

Erre kiáll a Kossuth téren a színpadra néhány dagadt drogos és folyamatos káromkodások között kijelentik, hogy mindenki "b@ssza meg magát, mer' b@zdmeg én vagyok a polgár, a civil k@rva életbemá' b@zdmeg". Hont árulószekértolójólfizetetóni András jóvoltából egy kis összeállítás a tegnapi performanszból:

Félreértés ne essék, nekem nincs semmi bajom a káromkodással. Művelem is elég cifrán, egyszer képes voltam egy írásomban három oldalon keresztül, szóismétlés nélkül megkölteni a nem túl cizellált gondolataimat (érdeklődőknek majd előadom). Nekem a képmutatással van bajom. Azzal, hogy ezek akarják megmutatni, hogy hogyan kell viselkednie egy "pohgáhnak".

A fenti fazon, a Dénes nevű rapper, aki azért menő, mert k@rva CSOK, meg Puzsér, aki amikor nem mozgássérülteken viccelődik, akkor bemindenezve szónokol a messiásról a nyílt utcán (bővebben ITT), vagy éppen annyira mintaszerű családi életet él, hogy ő az egyetlen a világon, aki összehozta azt a bravúrt, hogy egy nyílt párkapcsolatban megcsalták.

És akkor ők akarnak lenni az etalonok. Namost, én továbbra is azon vagyok, hogy nincs baj a tahókkal, nincs baj a furkókkal, mert személy szerint magamat is egy mocskos, szemét, semmirekellő kurafinak tartom, de legalább senkinek nem akarom megmondani, hogy én képviselem a magas kultúrát, hogy nálam van a bölcsek köve, hogy aki nem olyan, mint én az egy mucsai paraszt, mert én okosabb vagyok.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok;