Birodalmak között

Bár tudnánk erre a kérdésre válaszolni. Ha kanadai liberális az ember, akkor a woke-őrület kiteljesítése a célja Kanadának, mint államnak, vagyis a szerintük tökéletes társadalom megvalósítása. Ebben az egyenletben nem szerepel a megmaradás vagy a túlélés, az az univerzum problémája, csak nem fog egyetlen állam sem megtámadni egy olyan országot, amelyben annyira tökéletes szabadság van, hogy a férfiak is szülhetnek.  Bármennyire hihetetlen, ha eltekintünk az elmebeteg kanadaiak és hasonlóan, a tiszás magyarok elmebajától, Kanada és Magyarország érdeke globális értelemben teljesen azonos. Hiába nagyobb és gazdagabb Kanada, ugyanúgy egy birodalom határvidékén fekszik, mint mi. Birodalmak mindig voltak és köztük lévő túlélők is.

Birodalmak itt is, ott is

Pontosabb az USA két fele között. Mi meg az orosz és a formálódó európai birodalom közé vagyunk szorulva. A kisebb országok, ugyanis csak úgy maradhatnak meg, ha a nagyhatalmak között erőegyensúly van és ők mindegyikkel kellően jóba vannak. Vagyis folyamatosan karbantartják a viszonyukat a nagyhatalmakkal és a számukra geopolitikailag fontos országokkal, hogy egyszerre sok szereplőnek legyen érdeke a szabadságuk és a kultúrájuk, vagyis az önazonosságuk megtartása. Magyarország 2010 óta ezt csinálja, mert kiderült, hogy az EU magországai nem különösebben érdekeltek egy magyar ország fennmaradásában. Ez a tény még fontosabbá tette, hogy mindenkivel beszélő viszonyban legyünk, aki hajlandó velünk beszélni, kereskedni, jópofizni. Kanadának pont úgy és annyira érdeke jóban lenni a kínaiakkal, mint nekünk. De ők pont olyanok mint Grönland, csak kicsit népesebbek, és pont annyi esélyük van nemet mondani egy nagyon határozott washingtoni kérésre, mint a dánoknak vagy a grönlandiaknak. Nagyon jóban kell tehát lenned a környéken lévő birodalmakkal, de a globalizációnak hála az össze többivel is. Ugyanis a nemzetállamok felértékelődése mellett a másik fontos változása a történetnek, hogy a birodalmak vezetőinek döntéseit bizonyos fokig újra úgy befolyásolják a személyes érzelmek, mint hajdan az uralkodókét. Ehhez pedig alkalmazkodnunk kell. A népek sorsa mindig is függött a vezetőik személyes képességeitől, a demokrácia nyugati formája persze próbálta tompítani ezt a hatást, de most nem hatékony vezetést tapasztalunk, hanem azt, hogy alkalmatlan vezetők még a gyenge királyok vezetési teljesítményét is alulmúlják. 

Kína ott akar lenni mindenütt, mint egykor a Szovjetunió és most az amerikaiak. Minden elfoglalt pozíció cserealap, minden trollkodás üzenet. Egyszerűen nem lehet kimaradni a világpolitikából, az EU a saját birodalmi érdekeit nézi, a mi érdekeinkkel csak mi foglalkozunk. És miért érdekes mindez? Mert jelenleg az EU a leggyengébb birodalom, tulajdonképpen csak az ötödik a bolygón. Az USA, Kína, Oroszország, India (ezt még nem is méltóztatták észrevenni a liberálisok)  mind jóval előtte van, katonai értelemben és szervezettség szempontjából is. Végül is kilyukadni oda szerettem volna, hogy egy nálunk nagyobb és gazdagabb ország is kiszolgáltatott a birodalmak nyomulásainak, és a kiszolgáltatottságát egyedül csak azzal mérsékelheti egy ország, ha a politikai és gazdasági kapcsolatok szálait olyan sűrűn szövi össze, hogy túl sok ellenséget szerezzen az a valaki, aki el akarja vágni azokat.

Ma a Földön öt birodalom létezik. A lehetőségeikből következő erejük szerint sorrendben: USA, Kína, Oroszország, India, EU. De a sorrend csalóka, Oroszország és Kína nincs messze az USA-tól, csupán másfajták a társadalmi és politikai preferenciáik és persze sokkal nagyobb szükség esetén az áldozatvállaló képességük. Az EU pedig messze a leggyengébb katonailag és a szervezettség szintjén. Jelenleg az egyetlen birodalom győzhető le és osztható fel, és az az EU. Lehet, hogy ez a harc már el is kezdődött, keletről az oroszok szakítanak le éppen egy országot az EU-ról háborúval, nyugaton pedig az EU éppen az USA-tól próbálja megvédeni Grönland majdnem földrésznyi szigetét. Elgondolkoztató jelek, lehet hogy már csak négy birodalom van?