Óvatosan! Mesterséges intelligenciával támadnak az online csalók
Már a XXI. századi technológiát vetik be az online csalók. Óvatosan az internetes térben! A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizáció révén a csalók ma már kifinomultabb, célzottabb módszerekkel dolgoznak, miközben a tét sokszor milliós nagyságrendű.
Az online térben egyre tudatosabbak a felhasználók, mégis folyamatosan nő a kiberbűnözők eszköztára. Óvatosan az internetes térben! A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizáció révén a csalók ma már kifinomultabb, célzottabb módszerekkel dolgoznak, miközben a tét sokszor milliós nagyságrendű. Erről tartottak sajtótájékoztatót ma Budapesten, a Rendőrségi Igazgatási Központban, ahol Sütő Ágnes, a KiberPajzs társ-projektgazdája, a programba bekapcsolódó Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója, dr. Töreki Sándor r. vezérőrnagy bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, és Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője avatott be a részletekbe.
Csak óvatosan! Javuló statisztikák, növekvő fenyegetés
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csökken a sikeres online pénzügyi csalások száma és az okozott kár, ami pozitív fejlemény. Ebben kulcsszerepet játszik a lakosság egyre nagyobb tudatossága, valamint a banki és hatósági védelmi rendszerek fejlődése.
A Központi Visszaélésszűrő Rendszer és az MI-alapú monitoring már most is jelentős összegeket ment meg, ugyanakkor a bűnözők is alkalmazkodnak. Automatizált támadásokkal, deepfake technológiával és pszichológiai manipulációval egyre könnyebben verik át az áldozatokat.
Dr. Töreki Sándor rendőrségi vezető szerint 2025-ben több mint 22 ezer online csalást regisztráltak, és közel 4 milliárd forintnyi kárt sikerült megelőzni.
Így működnek a befektetési csalások
Az online befektetési csalások ma már nem tűnnek első pillantásra átverésnek. Épp ellenkezőleg: professzionális hirdetések, hitelesnek látszó weboldalak és „szakértők” jelennek meg.
A folyamat általában így zajlik:
- közösségi médiában megjelenik egy csábító hirdetés;
- magas hozamot ígérnek minimális kockázattal;
- regisztráció után „tanácsadók” veszik fel a kapcsolatot;
- fokozatosan egyre nagyobb összegek befizetésére ösztönzik az áldozatot.
A csalók gyakran ismert személyek vagy cégek nevével élnek vissza, hogy növeljék a hitelességet. A cél minden esetben ugyanaz: rávenni az áldozatot, hogy saját maga utalja el a pénzt.
A leggyakoribb csalási módszerek
A rendőrségi tapasztalatok alapján több visszatérő minta is azonosítható. Ezek felismerése kulcsfontosságú lehet a megelőzésben.
A leggyakoribb online befektetési csalási formák:
- fiktív vagy valójában nem létező befektetések;
- „garantált” és irreálisan magas hozamok ígérete;
- piramisjáték-szerű rendszerek;
- engedély nélküli szolgáltatók;
- hamis, hivatalosnak tűnő dokumentumok és weboldalak.
Egyre gyakoribbak az úgynevezett „oktatási” anyagok is, amelyek valójában csapdák: gyors meggazdagodást ígérnek, miközben sürgetik a döntést.
Valós esetek: így vernek át embereket
A csalások gyakran aktuális eseményekhez kapcsolódnak. Előfordult például, hogy egy ismert hírportál kinézetét lemásoló oldalon egy elhunyt színész nevével reklámoztak „AI-alapú befektetést”.
Egy másik esetben:
- telefonos „segítséggel” rábeszélték az áldozatot egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítésére;
- a csalók átvették az irányítást a készülék felett;
- végül 12 millió forintot utaltattak el vele.
Volt olyan áldozat is, akit kisebb összeggel „szoktattak hozzá” a befizetéshez, majd folyamatosan újabb pénzeket kértek tőle, miközben egy hamis felületen „nyomon követhette” a nem létező nyereséget.
Mit tegyünk, ha baj van?
Ha felmerül a csalás gyanúja, az idő kulcsfontosságú. Minél gyorsabban lépünk, annál nagyobb az esély a kár csökkentésére.
Azonnali teendők:
- értesítsük a bankunkat és kérjük a tranzakciók leállítását;
- mentsünk el minden bizonyítékot;
- tegyünk feljelentést (akár a 112-n);
- változtassunk jelszót és szüntessük meg a távoli hozzáférést.
Fontos: gyakran a csalást egy újabb átverés követi, az úgynevezett „recovery scam”, amikor pénzért ígérik az elveszett összeg visszaszerzését. Ez szinte mindig újabb csalás.
60 másodperces ellenőrzés, ami milliókat menthet
A szakértők szerint a legfontosabb a megelőzés. Egy gyors ellenőrzés sokszor elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a bajt.
Mire figyeljünk utalás előtt?
- van-e hivatalos engedélye a szolgáltatónak;
- szerepel-e hatósági nyilvántartásban;
- található-e róla hiteles információ az interneten;
- létezik-e valós ügyfélszolgálat;
- nem túl új vagy gyanús-e a weboldal.
A legfontosabb jel azonban mindig ugyanaz: ha valami túl szép, túl gyors és túl sürgős, akkor nagy eséllyel csalásról van szó.
Az online térben ma már nem az a kérdés, hogy találkozunk-e csalókkal, hanem az, hogy felismerjük-e őket időben. A szakértők szerint a védekezés kulcsa továbbra is a tudatosság: megállni egy pillanatra, ellenőrizni az ajánlatot – és nem hagyni, hogy a sürgetés felülírja a józan észt.
