![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/05/M___B____1934003-1000x600.jpg)
„Az eddig igazságtalan meggyötört és kétségbeesett nemzet feltámadó boldogságának ragyogó kitörése ez!” – kiáltott fel Lord Rothermere a Kassára diadalkapu alatt bevonuló magyar katonákat fogadó magyarok tömegeinek ujjongó éljenzésének láttán. Az a Lord Rothermere éljenzett, aki támogatta (10 ezer dollárral) Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülését. A Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak!) feliratú repülőgép 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről és rekordidő alatt repülte át az Atlanti-óceánt.
Egyébként az angol Lord Rothermere sajtómágnás elsőként ítélte el a trianoni békediktátum igazságtalanságát, nem véletlenül írta meg a Magyarország helye a Nap alatt című cikkét. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 2-án Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszterek aláírásával visszacsatolták az egykori Felső-Magyarország egy részét hazánkhoz. A tárgyaláson részt vett Kánya magyar és Chvalkovský csehszlovák külügyminiszterek, és Teleki Pál földrajztudós, korábbi és későbbi miniszterelnök. Ennek következtében Horthy Miklós csapatai élén a Duna hídján áthaladva november 6-án bevonult Komáromba, majd 11-én Kassára. Itt a következő szózatot intézte Horthy a boldog magyarokhoz:
Megint szabadok vagytok! A fájdalom és megpróbáltatás ideje elmúlt. Szenvedéstek, rendíthetetlen akaratotok és mindannyiunk küzdelme győzelemre vitte igaz ügyünket. Ismét ott ragyog felettetek a Szent Korona dicsőséges fénye. Ezeréves múltunk sorsközösségének újra részesei vagytok. A magyar haza gondviselő szeretettel vár benneteket.
A revizióért azonban a németek is kértek valamit. Erről tanúskodik a többi között a Minisztertanács 1939. szeptember 10-ei ülésének jegyzőkönyve (Nyári Gábor: A Sándor-palotától a ravatalig), ahol Teleki Pál – másodszor is miniszterelnök – a következőket mondta:
A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának és az előtte megjelenteknek is egyöntetűen az volt az álláspontjuk, hogy miután a magyar kormány már a német–lengyel háború kitörésekor leghatározottabban kijelentette, hogy Magyarország részéről a nemzeti becsület ügye, hogy Lengyelország ellen semminemű katonai akcióban nem vesz részt, (…) nemzeti becsületünkkel nem fér össze tehát, hogy azon kérést teljesítsük és ennek folytán semmi körülmények között nem engedhetjük meg német csapatoknak egy magyarországi vasútvonalon átszállítását és átvonulását Lengyelországba.
Mekkora bátorság kellett a németeknek ellentmondani. Akkor, amikor egész Európa lefeküdt vagy megadta magát Hitlernek, akkor a magyarok becsületbeli ügyet csináltak a lengyel kérdésből. Sunnyogtak a franciák, a belgák, a hollandok, a svédek. Bezzeg ma, egy harmadik világháború kirobbanásának küszöbén ugyanezek a nemzetek – megint a németekkel az élen – öldökölni akarnak, akár egy atomháború veszélyével kísérve egy olyan ügyért, amit békés úton is el lehetne rendezni, jelen esetben az orosz–ukrán véres konfliktus befejezését. A magyarok most is reálpolitikusokként viselkednek. Becsületbeli ügyet csinálnak abból, hogy nem viszik nemzetüket egy újabb tragédiába, azaz nem adnak útlevelet egy újabb világégésnek. Ehhez is kell bátorság.
A magyar-német „meg nem értés”, hogy az ideillő legenyhébb szót használjam, már 1939 elején világossá vált – írja Horthy Miklós emlékirataiban. Abban, hogy Kárpátalja is visszakerült Magyarországhoz, Horthy két fontos dolgot látott: egyrészt a lengyel–magyar közös határ újbóli megteremtésével megelőzte a németek esetleges átkaroló szándékát, másrészt Lengyelország német és szovjet megszállásával biztosítottuk a lengyelek százezreinek Magyarországra való menekülését.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/05/F___B____1934051-600x663.jpg)
Budapest, 1938. augusztus 20. Horthy Miklós Németországba utazik a Keleti pályaudvarról.
MTI Fotó: Bojár Sándor
Már akkor úgy tartották a háborúban vérző Európában, hogy Magyarország a béke szigete (1944. március 19., a német megszállásig) és ide lehet menekülni a biztonságot kereső zsidóknak, politikai vagy faji alapon üldözötteknek. Ennek a politizálásnak két befolyásos magyar volt a támogatója, gróf Bethlen István volt-, és gróf Teleki Pál miniszterelnökök. Bethlen Horthy közvetlen bizalmasa volt, konzervatív–liberális elvei, elitizmusa egyértelműen szembeállították a nácizmussal. Horthy rendszeresen kikérte Bethlen tanácsait, és tagja volt az úgynevezett Horthy-kamarillának, amely megvitatta a II. világháború következtében kialakult kérdéseket és teendőket. Híve volt az angolszász közeledésnek és nem nézte jó szemmel a németek további háborús terveit.
Teleki Pál miniszterelnök is közeledni akart a britekhez, de a revízió kérdésében nem volt hajlandó engedni. Nem véletlen, hogy amikor nyilvánvalóvá lett, hogy Hitler ki akarja robbantani a Balkánon a háborút, akkor Teleki Szatmárnémetiben a következőket mondta:
Magyarország kitart eddigi semleges politikája mellett. Különben is ki ellen háborúznánk? A Felvidék is a szlovák nép hazája lett. Kárpátalja egészen a miénk. Erdély magyarságának a nagyobbik része hazatért. Déli szomszédunkkal (szerk. Jugoszlávia) most kötöttünk barátsági szerződést. A fennálló vitás kérdéseket minden bizonnyal megoldjuk majd baráti szellemben, külső beavatkozás nélkül.
Tehát a németek útjában ismét a magyarok álltak, különösen Teleki miniszterelnök. Hitler Telekiben inkább ellenséget látott, mint szövetségest. A feszültséget a két ország politikája között azonban egyre inkább a zsidókérdés váltotta ki. Otto Braun, Hitler bizalmasa (Nyári Gábor: Teleki Pál) azt jelentette, hogy a magyar kormány magatartása németellenes és a magyar politikai elitet egyszerűen liberális–zsidó–klerikális réteg alkotja. Horthy az emlékirataiban erről így emlékezik:
Hitler a zsidókérdés megoldását a barátság „próbakövének” tartotta. Szálka volt a szemében, hogy a magyarországi zsidók a bankokban, a kereskedelemben, az iparban, a sajtóban és a szabadfoglalkozásúak területén befolyásos szerephez jutottak.
A kormányzó a numerus clausust saját szemszögéből értékelte. Szerinte az izraelita vallású magyar polgárok jogainak bizonyos korlátozása tulajdonképpen védelmet nyújtott az egyre fokozódó kül- és belföldi fenyegetések ellen. Darányi Kálmán kormányát emliti, amikor ezt a törvényt megszavazták:
Alapelveiben különbözött a nürnbergi törvénytől, mert a jogkorlátozás szempontjából nem a faji származást, hanem a vallást vette alapul. Sem az 1919 előtt megkeresztelt, sem az első világháborúban részt vett zsidókat nem érintette a törvény, ez bizonyos vállalkozásokban a zsidók foglalkoztatására nézve, 20%-os numerus clausus-t állított fel, amely a lakosságban elfoglalt arányszámukat többszörösen meghaladta.
Horthy kiemelte, hogy ez a korlátozás nem volt azonnali hatályú, hanem a végrehajtásához a bankoknak, vállalatoknak öt év állt rendelkezésükre. Darányi miniszterelnök arra számított, hogy 1943-ig a helyzet úgyis gyökeresen megváltozik, vége lesz a háborúnak. Sajnos nem ez történt. Darányi után Imrédy Béla következett. Horthy szerint az ő előzetes hozzájárulása nélkül Imrédy új zsidótörvényt terjesztett elő, amely nemcsak a numerus clausust szállította le 20%-ról 6%-ra, hanem már a faji elvet is alapul vette. Innen már nem volt megállás. Bár a kormányzó lemondatta Imrédy Bélát, ismét Teleki Pált nevezte ki miniszterelnöknek, de Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (Japán, Németország, Olaszország) 1940 november 20-án, és ezzel elindult azon az úton, amely független politikájának teljes megszűnéséhez vezetett.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/05/F___B____1934054-600x459.jpg)
Budapest, 1936. október 10. Hermann Göring porosz miniszterelnök (b2) távozik kíséretével Gömbös Gyula miniszterelnök Parlamentben elhelyezett ravatalától, mellette jobbra Galeazzo Ciano gróf, olasz külügyminiszter (j2) és Kurt Schuschnigg osztrák kancellár (j), balra Stoil Stoiloff, Bulgária budapesti követe. MTI Fotó: Bojár Sándor
Az önrendelkezésért folytatott küzdelem a németekkel szemben kudarccal járt, ahogyan számos európai országban is történt. A képviselőház külügyi bizottságában Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezetője, a felsőházi bizottságban pedig Bethlen István igen éles támadást intézett a Teleki-kormány ellen a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk miatt. Időhúzás – legalábbis ezt jellemezte akkori politikánkat. „Húzd meg és ereszd meg” politizálást valósítottak meg Horthyék. Bethlen gróf ugyanakkor belátta, hogy a kormány nehéz helyzetében a várható két rossz közül az enyhébbet választotta. Ha elutasító álláspontra helyezkedünk, nagyon valószínű, hogy a németek már akkor bevonultak volna Magyarországra, és nem aztán csak három és negyed év múlva, mint történt. A legokosabb, amit tehettünk – írja Horthy – az volt, hogy időnyerésre törekedtünk. Két hónappal utánunk Románia és Szlovákia is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez.
Ez az időhúzás, hintapolitika úgy látszik, jellemző lett a magyar politizálásban, mintsem fejest ugrottunk volna a rosszba, végleg feladtuk volna szuverenitásunkat. Ez volt jellemző a török elleni magatartásunkban Erdélyben, Bethlen Gábor fejedelem korában, de ez kísérte végig az ősi magyar törvények alkalmazását a Habsburgok ellen, sőt, ez az örökség átszállt a XXI. századi politizálásunkra is. Mondhatni, keményebben védjük önrendelkezésünket. Bár az európai szövetség tagjai vagyunk, sok mindent megszavazunk az Európai Unióban, mégis az Orbán-kormány vörös vonalat húzott néhány kérdésben: No migration, no war, no gender! Orbán Viktor azt mondta: ha nem a Fidesz–KDNP lenne kormányon, akkor az ország nyakig benne lenne a háborúban. A háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták és Soros György milliószámra küldik a dollárokat a baloldalnak, akik kormányváltást, háborús kormányt, Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt akarnak. Orbán Viktor hangsúlyozta: harcolni kell, meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát, meg kell védeni a gazdasági eredményeket, a családokat, a gyermekeket. Hátha ez az önvédelmi harc sikerülni fog. Az tény: Európában ezzel a nézetünkkel megint egyedül maradtunk. Talán nyolcvan évvel később Európa népei felébrednek és nem akarnak fejvesztve rohanni a katasztrófába.
Horthy Miklós miniszterelnökeivel együtt tovább taktikázott, hogy az utolsó pillanatig elkerülje Magyarország részbeni függetlenségének végső elvesztését. Hitler eldöntötte, hogy Jugoszláviát megszállja, ehhez szüksége volt szövetségeseinek támogatására, így a magyarokéra is. Teleki tudta, hogy mit várhat a németektől. Már 1940 márciusában megmondta Cianónak, az olasz külügyminiszternek: „Tud bridzsezni? – kérdezte tőle. Miért? – kérdezett vissza. Hogy legyen mivel eltöltenünk az időnket, ha majd Dachauban találkozunk.” (Horthy Miklós: Emlékirataim) Világos volt, hogy Teleki, midőn 1941. április 3-án éjfél körül golyót röpített az agyába, ezzel a tragikus cselekedetével a Magyarországgal szemben alkalmazott erőszak elleni tiltakozásunkat akarta megrázó módon kifejezésre juttatni.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/05/F__AI19580304004-600x829.jpg)
Budapest, Budai Vár, a képen a nyilas hatalomátvétel pillanata. Szálasi Ferenc, az új megbízott miniszterelnök üdvözli Csia Sándort, a Nyilaskeresztes Párt tagját a Várban. A háttérben Beregffy Károly vezérkari főnök és honvédelmi miniszter látható. MTI Fotó: Jármai Béla
Ezek után az események gyorsan következtek. Délvidék megszállása, az újvidéki vérengzés, majd belépésünk a háborúba. A helyzetet jól ecsetelte Grigore Gafencu, akkori moszkvai román követ:
A Reich és a Szovjetunió között bekövetkezett szakítás magával rántotta a háborúba Olaszországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát és Finnországot a szovjetekkel szemben. Németországnak sikerült, hogy azokra a népekre, melyeket nyomás alatt tartott, rákényszerítse akaratát: az egyiket belehajtotta a háborúba, a másikra ráerőszakolta, hogy szolidaritását valamilyen tettel bizonyítsa.
Magyarország német megszállása, az állandó ellenkezések miatt 1944. március 19-én elkerülhetetlen volt. A nácik által támogatott Szálasiék, a nyilasok rémuralma mindent elsöpört, minden toleranciát, védelmet megszüntetett másokkal szemben, amin dolgoztak a magyarok Horthy egyetértésével, Bethlen Istvánnal, Teleki Pállal, Kállay Miklóssal, Keresztes-Fischer Ferenccel az élen. Hiába történt meg az 1944. október 15-ei rádiós, Horthy-féle proklamáció, hiába folytak a fegyverszüneti tárgyalások Szovjetunióval és a nyugati hatalmakkal, belülről megint csak a szélsőséges erők –nyilasok – összefogtak a nácikkal és vitték hazánkat a végső összeomlás felé. A nyilas, náci rémuralmat aztán felváltotta a bolsevista, kommunista megtorló uralom. Építkezés helyett a leépítés folytatódott.
Írásomat Teleki Pál, Merjünk magyarok lenni két gondolatával zárnám (A Nemzetépítő Teleki Pál, Kairosz):
Amikor az egész világ harcban áll s az ember magába száll, egész kicsiny lesz és meglátja, hogy minden e világban mulandó és hogy a hitnek ereje mennyire egyedüli, amely átsegíthet egy ilyen nehéz korban.
A magyar nemzet nem egyesület, amelybe be lehet lépni, amelyhez tartozást hangsúlyozni lehet, vagy, ha kilépünk, azt lehet mondani, hogy most már nem ide tartozunk.
Vezető kép: Budapest, 1939. július A Teleki-kormány tagjai bevonulnak a képviselőházba: Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter (j5), Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter (j4), gróf Csáky István külügyminiszter (j3) és gróf Teleki Pál (j2) miniszterelnök. A felvétel készítésének pontos napja ismeretlen. MTI Fotó: Bojár Sándor
vghs
2024-05-30 at 17:47
Igen, kétszer rángattak bele!
Most nem tetszik a kormány propagandája, hogy háború párti baloldal.
Megkérdezték őket?
Kérték őket, hogy támogassák a magyar kormányt abban a politikában, hogy kimaradunk a háborúból, nem küldünk fegyvereket és az nem engedjük át Magyarországon…stb.
De segítjük a háború elől menekülőket menekült státuszt adva nekik.
Miért nem kérte meg azz ellenzék vezetőit Orbán egy találkozásra és ÁLLÁSFOGLALÁSRA kérve őket?
Nem tette.
Így most pl. Gyurcsány mondhatja, hogy ők nem háború pártiak.
Gábor Szentkirályi
2024-05-27 at 08:48
chatillon r
Nem Tisza adta át Károlyiéknak a hatalmat, erre nem volt jogosultsága: az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly nevezte ki Károlyit október 31-én, Károlyit is a Habsburgoknak köszönhetjük, tehát így Károlyiék minden bűne a Habsburgok bűne is. Egyébként Károlyiék hazaáruló országvesztő pacifizmusuk és wilsonizmusuk nélkül nemcsak a magyarlakta területeket, hanem az egész Ezeréves Birodalmat megőrizhettük volna.
Római jogász: nem volt kőbevésve a II. világháborús részvételünk, Bulgáriának, Spanyolországnak sikerült kimaradni. Bárdossy-n múlott, aki a kassai bombázás után eltitkolta a Kormányzó előtt Molotov baráti hangú levelét.
Viszont tény, 1944 március 19 után ellenállni valóban öngyilkosság lett volna.
Box Hill
2024-05-21 at 15:36
Hadbalépésünk nem csak a levegőből jött:
Tagja voltunk, jó okkal, az Antikomintern Paktumnak. Megelőzve ezzel a nyugati világ jórészét. A kommunistaellenes szerződéshez 1939 februárjában csatlakoztunk. A Komintern a kommunizmus nemzetközi elterjesztésének szervezete volt.
Egy négy évvel korábbi felébredés akkor most jobb vagy rosszabb, Mr. Churchill?:
„Napokkal Németország kapitulációja után, 1945 májusában, Churchill elrendelte egy a szovjetek elleni haditerv elkészítését. 1944 folyamán a Whitehall hidegháborúja még csak titkosszolgálati előjelzésekre koncentrált, mostanra azonban már a cselekvés lett a téma.
Churchill kifejezett célja a „Szovjetunió kiküszöbölése” volt. A haditerv fedőneve az „Elképzelhetetlen Hadművelet” lett és csak 1999-ben vették le a titkosítását. A terv brit és amerikai csapatok százezreivel számolt, akiket százezer újra felfegyverzett német katona támogatott volna abban, hogy meglepetésszerű támadást intézzenek a háborúban kimerült keleti szövetséges ellen.
Miközben a Királyi Légierő szovjet városokat támadna Észak-Európa-i
támaszpontokról.”
(Forrás: Richard J. Aldrich, The Hidden Hand, Britain, America and Cold War Secret Intelligence (Az eldugott kéz, Anglia, Amerika és a hidegháborús titkosszolgálat), The Overlook Press, 2001, 57-58.old.)
Talpra magyar!
2024-05-21 at 11:41
Balliberális zöld hazaáruló M. Péterék Márki-Zayék Alexender Sorosék Gyurcsányék Potocskánéék Niedermüllerék Gyöngyösiék Cseh Katalinék Botkáék Kunhalmiék ….. a többi bandatagjaikkal és családjukkal takarodjanak Ukrajnába harcolni a frontra és ne a háborúra uszító reakciós szövegelésüket nyomják a magyar állampolgároknak.
Bolond aki töltött fegyvert ad, az ellensége kezébe.
2024-05-21 at 10:50
Putyin győzelme az egyetlen esélye az anyaországi, és a kárpátaljai magyaroknak, a túlélésre.
Az ukrikat nem szabad bevenni az EU-ba, így az orosz nyersanyagot két irányból is kaphatjuk csövön. Nem lehetnek az Ukránok sem EU, sem NATO tagok, mert minden fegyvert amit a kezükbe adunk, fel fognak használni ellenünk. Bolond aki töltött fegyvert ad, az ellensége kezébe. Vagy az ukránok pusztulnak meg, vagy a magyarok. A helyzet ilyen egyszerű.
Se az USA – nak (elvégre, el kell vágni az oroszokat az EU – tól, és gyengíteni kell őket), se az oroszoknak (a nagy békében még felvennék az ukrikat a NATO -ba, vagy az EU – ba) nem jó a béke, így hát nincs hova kapkodni. Amíg az oroszok befoglalják a Dnyeper jobb oldalát, és szárazföldi kapcsolatot létesítenek Transznisztria – val, az még odébb van. Addigra már Moldova, és a románok is benne lesznek a slamasztikában.
Ne legyünk megint balekok!
2024-05-21 at 10:49
A nyugat egyetlen esélye a túlélésre, ha megint földig rombolják Kelet-Európát!
A háború, és a migráció, a leghatásosabb megoldás, a népességcserére!
A magyar özvegyeknek, árváknak, sem kell siránkozni, mert jönnek a kecskebaszó migrik, és lesznek új apukák, tesók, akik kitöltik a magyar elesettek helyét MAGYARORSZÁGON!
A vak is látja, hogy egy harcoló övezettet akar a nyugat létrehozni, a kelet-európai EU-s országokból. Ezzel sok millió képzet, olcsó, kelet-európai munkaerőt nyernek. Az összes cég, vállalkozás, gyár, a háború miatt át/vissza települ nyugatra, az EU-s kelet-európai országokból. Mivel hagyományos fegyverekkel folyik/fog folyni a harc, ezért minimum 50 évre megint/ismét, kihúzhatják/kipipálhatják Kelet-Európát. A kelet-európai országok, emberekben megfogyva, földig lerombolva, örök-hitelekkel megterhelve, az újjáépítés miatt, kiszolgáltatottként a nyugatnak, tengetik évtizedeiket.
A kárpátaljai, Kárpát-Hegyvonulat lenne, a NATO center-védelmi pontja. Nélkülünk, és a hátországunk nélkül, nem állhat fel a NATO védelmi vonal, ezért puccsal vagy/és merénylettel, de mindenképpen bele akarnak húzni minket, az oroszok elleni háborúba.
A FED mindig nagy mestere volt az elterelésnek/megtévesztésnek. Világháborúk, járványok, kovid-19, pénzügyi/gazdasági-világválságok, migráció, de a valódi veszély, a kelet-európai országokban/-ból létrejövő állandó háborús zóna. Tehát a Brüsszeli politikusok/FED ügynökei/lefizetett emberei, nem gyengeelméjűek, hanem követik a parancsokat a kisebb, de főként, a fő cél elérésének érdekében.
István
2024-05-21 at 10:09
Megértünk náci németekért. Ne égjünk meg náci ukránokért is.
Menjenek a francba.
chatillon r
2024-05-21 at 09:15
Az első világháborúban Tisza azt mondta elvesztettük a háborút. Pedig a “mi” háborúnkat akkor még nem vesztettük el és ha nem adja át az ország irányítását a hazaárulóknak (károlyi-kun) akkor legalább a magyarlakta területeket megőrizhettük volna. Ebben nagyot tévedett és vesztettünk.
Telekinek csak néhány hónapot kellett volna kibírnia, mert a szovjet-német háborúba biztos nem lépett volna be, nem engedte volna mint bárdossy vagy horthy. az öngyilkosság óriási hiba volt ezzel elvesztek a visszaszerzett területek. Az első háborúban így az ezeréves ország veszett el, a másodikban a visszaszerzett magyarlakta területek, pedig a Szovjetunió elismerte volna a semlegességért cserébe.
Most harmadjára a maradék harmad Magyarország sorsa a tét. itt nem hibázhatunk. semmilyen körülmények között nem léphetünk hadba az orosz ellen. akkor sem ha orosz válaszcsapás ér egy provokáló nato tagállamot.
Az orosz annyit akar, hogy ne legyen nyugati fegyverraktár ukrajna. addig nem lesz vége, amíg erről nem lesz orosz-usa megállapodás. az elfoglalt ukrán területeket a bizalmatlanság miatt és a krímmel való összeköttetés miatt az ukránok nem kaphatják vissza. vagy ebben megállapodnak vagy a háború folytatódik. ami a lényeg, hogy az nélkülünk legyen
Római jogász
2024-05-21 at 09:04
Ez a téma ma már unalomig ki van tárgyalva.
Ami biztos, az az, hogy az országnak az égvilágon semmilyen külpolitikai mozgástere sem volt.
Tenger nélküli körbezárt országként erre esélyünk sem volt.
Ahogy nem volt Ausztriának, Csehországnak és Szlovákiának sem.
Svájc mázlista volt, mert rá minden oldalnak szüksége volt.
Ha ellenállunk a németeknek, akkor már legkésőbb 1941-re megszálltak volna minket ráadásul nemcsak a németek, de a románok, szlovákok és horvátok is! A zsidókat meg már legkésőbb 1942-re mindet el is deportálták volna. Persze alakult volna egy Quisling-kormány itt is, és kiküldte volna a katonáinkat a frontra, szóval gyakorlatilag minden úgy alakult volna, ahogy a dolgok a valóságban is alakultak. Talán – talán – mint “áldozatnak” adtak volna (ide löktek volna) pár nkm-nyi területet, de még ez sem biztos. Maximum majd 90-ben nem lett volna egy szadesz nevű (libsevik-zsidó)párt – mert nem lett volna kikből megalakítani.
Theo
2024-05-21 at 08:26
Minden vérengzés előtt volt egy másik.
“Merjünk magyarok lenni”, úgysem szeretnek, ha parirozunk se. Így legalább van egy kis respekt és némi dolgokban eredmény.
dr. Máté András
2024-05-21 at 07:55
A jelen politikusai jól csinálják, nem fekszünk le sekinek!
Kakuk Marci
2024-05-21 at 07:45
A “nem létező” Soros Birodalom Mestere Terve harcolni az utolsó ukránig. Elfogyásuk után, az utolsó szlovákig, magyarig, stb…