Már a baloldal sem titkolja, hogy a magyarok többsége nem támogatja a szankciókat
Hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy az EU-s szankciókhoz fűzött remények nem értek célba, hiszen Oroszországra kevésbé hatnak, mint az unió tagországaira, ahol nemcsak a rezsiszámlák, de az élelmiszerárak is nagyot nőttek. A Hann Endre nevével fémjelzett Medián közvélemény-kutató cég mára eljutott odáig, hogy ők is elismerik, a magyarok többsége bizony nem támogatja a szankciókat, ami nem csoda, hiszen pártállástól függetlenül annak hatásaitól mindannyian szenvedünk. Az újabb és újabb szankciók elfogadása ugyanis tovább ronthat a helyzeten, az Európai Bizottság elnökének ársapkás javaslata pedig egyenes út az ipar leállásához és a fagyhalálhoz.
Tovább nőtt azok száma Magyarországon, akik ellenzik az unió álltal erőltetett szanckiókat. A Medián májusi mérése szerint 41 százalék, októberben viszont már 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja az Oroszország ellen bevezetett szankciókat. A kormánypárti szavazók között a 444.hu szerint különösen magas a szankciókat elutasítók aránya, ugyanis a válaszadók 81 százaléka ellenzi az EU korlátozó intézkedéseit.
A megélhetését pedig természetesen mindenki félti, hiszen a felmérésben azoktól, akik azt válaszolták, hogy támogatják a szankciók bevezetését, megkérdezték azt is, hogy akkor is ezen az állásponton maradnának-e, ha emiatt lassulna a gazdaság és nehezebben tudnának megélni. Májusban 35 százalék válaszolt úgy, hogy ez esetben is kitartana, októberben viszont (amikor már tényleg saját bőrünkön érezhettük a változásokat) már csak 31 százalék tartott volna ki a szankciók mellett. A diplomások fele áldozatok árán is támogatja a szankciókat: az érettségizetteknél ez 32, a szakképzetteknél 23, a nyolc általánost végzetteknél pedig 15 százalék.
Milyen szankciók nehezítik az életünket?
Többször felmerült már az unióban, hogy ársapkát vezetnének be az orosz gázra, amit a magyar kormány nem támogat, és tulajdonképpen nem is ért, hiszen ez azt jelentené, hogy nekünk van szükségünk gázra, mégis mi akarjuk megmondani, hogy mennyiért vesszük ezt meg. Arról nem is beszélve, hogy a Gazprom vezetője kristálytisztán elmondta: ha az unió gázársapkát vezet be, akkor elzárják Európa felé a gázcsapokat. Bár sokszor azt hangoztatják a brüsszeli bürokraták, hogy az orosz gáznak van alternatívája, csak az a baj, hogy nem tudnánk senkitől annyit venni, mint amennyire szükségünk van. A másik ötlete az Európai Bizottság elnökének, amit szintén nem támogat Magyarország, az az, hogy közös gázbeszerzést hajtson végre az EU. A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter viszont erre a javaslatra azt mondta:
Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, a mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból.
Azt se felejtsük el, hogy Sztella Kiriákidész uniós egészségügyi biztos számláján a közös vakcinabeszerzés után megjelent 4 millió euró, amivel nem tud elszámolni, és nagyon tiltakozott, hogy a szerződések nyilvánosságra kerülhessenek. Később kiderült, hogy Ursula von der Leyen családja is érintett lehet a vakcinabeszerzésekben.
Ezen felül születtek gazdasági szakciók is Oroszországgal szemben, ugyanis export- és importkorlátozások is vannak. Az exporttermékek körébe tartoznak például a csúcskategóriás elektronikai termékek és szoftverek, energiaipari berendezések, technológiák és szolgáltatások, luxuscikkek és a drónok is. Az importtermékek közé tartozik a nyersolaj és finomított kőolajtermékek, olaj, szén, arany, fa, cement és egyes műtrágyák is.
2022 júniusában a Tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások alkalmazására fokozatosan kerül sor: a nyersolaj esetében hat hónap, a finomított kőolajtermékek esetében nyolc hónap elteltével lép hatályba a tilalom. A Tanács átmeneti kivételt állapított meg az olyan, uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolaj tekintetében, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. Magyarország viszont mentesül az olajembargó alól.
Az EU megtiltotta az orosz és fehérorosz közúti fuvarozóknak, hogy belépjenek az EU-ba, tranzitáruk szállítása esetében is. 2022 februárjában az EU minden orosz légitársaság számára megtagadta az uniós repülőterekhez való hozzáférést, és megtiltotta számukra az uniós légtér feletti átrepülést, emiatt pedig egyre kevesebb az orosz turista Európában. A tengeri közlekedést is korlátozták, ugyanis az EU lezárta kikötőit Oroszország teljes kereskedelmi flottája előtt, amely több mint 2800 hajóból áll. Továbbá kizárták Oroszországot a SWIFT rendszerből, amely jelentősen megkönnyíti a bankok és más pénzügyi intézmények közötti információcserét. Ennek következtében ezek a bankok nem juthatnak devizához (mivel a valamely két bank közötti devizaátutalások általában külföldre irányuló átutalásokként kerülnek feldolgozásra egy külföldi közvetítő bankon keresztül), és vagyoni eszközöket sem tudnak külföldre átutalni.
Forrás: ATV, consilium.europa.eu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
