Pesti Srácok

Márki-Zay elment lerombolni a megmaradt renoméját az ATV-be

Márki-Zay elment lerombolni a megmaradt renoméját az ATV-be

Már több mint egy napja tudjuk: nyert a nemzeti oldal. Nem is akárhogy – a Fidesz–KDNP pártszövetség úgy szerezte meg a szavazatok több mint 53 százalékát, hogy a teljes baloldal összefogott ellene, egyetlen célt tűzve a zászlajukra: le Orbánnal, le a kormánnyal. Milyen konstruktív! Márki-Zay Péter elment megmagyarázni a megmagyarázhatatlant az ATV Egyenes beszéd című műsorába, ahol ez a próbálkozása – nem éppen kivételes alkalomnak minősíthetően – kudarcba fulladt.

2022. április 3-án országgyűlési választásokat tartottak Magyarországon, ahol olyan eredmény született, amire a rendszerváltás óta még nem volt példa: a Fidesz–KDNP 135 mandátumot tudhat magáénak a megszerezhető 199-ből, 99 százalékos feldolgozottság mellett, azonban a levélszavazatok nélkül. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 294. és 296. §-ban foglaltaknak megfelelően, a Nemzeti Választási Bizottság április 22-ig köteles közzétenni a szavazás hivatalos végeredményét, egy dolog viszont biztos: lesz kormányváltás. A negyedik Orbán-kormányt váltja az ötödik. És ez így van rendjén.

A fent ismertetett, a nemzetellenes oldal számára sok jóval nem kecsegtető helyzetben ment be Márki-Zay Péter, a mára legénység nélkül maradt kapitány az ATV stúdiójába, a nullához konvergáló renoméját mínuszba taszítani. Az ellenzék kormányfőjelöltje szerint az előválasztáson a legalkalmasabb jelöltet választották ki – látszik. Annyira alkalmas, hogy mégis a saját elvtársai is alkalmatlannak tartják és kihátrálnak mögüle. Márki-Zay elmondta, hogy kommunikációs hátrányban volt az ellenzék. Nos, annyiban igaza van, hogy normálisan kommunikálni nem tudnak, egységesen pedig pláne nem, azonban annak a baloldali mantrának, miszerint kormánypárti médiatúlsúly érvényesül Magyarországon, semmi valóságalapja nincs – elég megnézni a „nincsmásik” Index-Telexet, a 444-et, a 24.hu-t vagy éppen a HVG-t. Vígan és szabadon írhatják a propagandacikkeket, ráadásul a publikációikat jelentős számú olvasó követi. Ha pedig elveszítenek egy sajtópert, apró betűkkel odaírják a lap aljára: „tévedtünk”. Hát persze, kreálni néhány hazugságot, majd azokat több helyen is valós tényként feltüntetve eladni, az pont a véletlen tévedések kategóriájába tartozik.

Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése egyébként deklarálja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (1)-(2) bekezdései szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, a sajtószabadság pedig kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.

PestiSracok facebook image

A leharcolt kapitány azt is elárulta, hogy az csak propaganda, hogy a baloldal katonákat küldene az orosz–ukrán háborúba; úgy fogalmazott, hogy „soha nem mondtam olyat, hogy katonákat küldenénk”. Mikor tanulja már meg a baloldal, hogy nem kifizetődő hazudni a választóknak? A kérdés persze költői, az ő közösségük politikájának a „reggel, éjjel meg este” történő hazudozás elengedhetetlen velejárója. Nézzünk pár idézetet, ami segít eldönteni, hogy ez valóban így van-e!

Márki-Zay Péter az ATV-ben arra kérdésére, hogy adna-e fegyvereket Ukrajnának, azt válaszolta, hogy „a NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.” A baloldal bukott kormányfőjelöltje egy március 4-i utcai fórumán Orbán Viktort kritizálta, amiért nem küld fegyvereket Ukrajnába. „Nem engedi a fegyverszállításokat áthaladni magyar területen. Orbán Viktor azt hazudja, hogy ezzel veszélynek tenné ki Magyarországot...” – fogalmazta meg vádjait a hódmezővásárhelyi polgármester. A Tagesspiegelnek adott interjúban ezt nyilatkozta: „A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU emellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk.” Egy Partizán-interjúban pedig elárulta az elvtárs Gulyás Mártonnak, biztosítana-e katonai segítséget Ukrajnának: „Hát, hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.”Akkor tehát a propaganda kontra valóság vita eldőlt, az utóbbi javára.

A baloldal háborús retorikájáról és annak veszélyeiről itt, itt, valamint itt és itt írtunk.

Márki-Zay Péter beismerte, hogy tévedés volt azt gondolni, hogy az „összefogással” jó esélyekkel indulnak, miközben a Jobbik jobboldali szavazóinak a kétharmadát elveszítették. A volt miniszterelnök-jelölt szerint az egykori jobbikos szavazók egyharmada átpártolt a Mi Hazánkhoz (akik egyébként a voksok 6 százalékát megszerezve 7 mandátumot tudhatnak magukénak), egyharmada pedig a Fideszhez. Ezzel az ellenzéki lista első embere azt kívánta érzékeltetni – odaszúrva Jakab Péternek és pártjának –, hogy az egykori szélsőjobboldali párt Ballikká avanzsálása egyúttal a támogatók számának kétharmados csökkenését is eredményezte, és elsősorban ők felelősek a baloldali rémkonglomerátum csúfos vereségéért. Márki-Zay olykor burkolt, néha kevésbé leplezett kritikáit a Jobbik elnöke sem hagyta szó nélkül. „Épp eleget mostam a miniszterelnök-jelölt úr szennyesét, ebből most már elég volt!” – mondta őszinteségi rohama közepette Jakab Péter.

A botránypolitikus – szintén az ATV-ben tegnap elhangzó – Márki-Zay Pétert hibáztató kijelentéseivel az alábbi cikkben foglalkoztunk részletesen.

Márki-Zay Péter azt mondta, hogy „meg kell dicsérnie” Gyurcsány Ferencet – milyen bájos –, mert megkérte, hogy keveset szerepeljen, és ő ennek eleget tett, sőt, nem volt ott a listán sem a látható helyeken. Kezdjük az utóbbi állítással, ami nettó hazugság: a DK-elnöke az ellenzéki közös, úgynevezett Gyurcsány-lista nyolcadik befutója. A nyolcadik hely talán még a „látható” kategóriába tartozik, sajnos, ennyi listás helyet még ők is meg tudtak szerezni. És vajon mit gondol a polgármester úr, van olyan ebben az országban, aki elhiszi neki azt, hogy a baloldal talán leggazdagabb és minden bizonnyal legbefolyásosabb embere, aki egyúttal az ellenzék legerősebb pártjának az első embere, majd az ő kérésére fog háttérbe húzódni?! Ez egy átgondolt stratégia volt Gyurcsánytól, aki – minden gonoszsága ellenére – tény, hogy azon nagyon kevesek közé tartozik a globalista oldalon, akik képesek egyáltalán bármilyen stratégiai gondolkodásra.

A Márki-Zay Péter vezette baloldal a mandátumok tekintetében – bár nincs jogerős eredmény, de szinte biztosan – 135–56 arányban maradt alul a kormánypártokkal szemben. Hódmezővásárhelyen pedig Lázár János mért megsemmisítő vereséget a polgármesterre, aki egyéni választókerületi jelöltként indult és közel 13 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint a fideszes országgyűlési képviselő. Márki-Zay ezzel kiírta magát az országos nagypolitikából, a listás pozíciója miatt négy évig még a parlamentben ostobázhatja a népet – remélhetőleg, néhány havi tiszteletdíj megvonása mellett –, amennyiben lemond a polgármesterségről, de 2026-tól minden bizonnyal a felesége jövedelme lesz a fő bevételi forrásuk.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.