Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, a rémálomtól. Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese arra a kérdésre: mi motiválta az 56-os szabadságharcosokat, hogy a november 4-i szovjet invázió után is fegyverben maradjanak és valóban halált megvető bátorsággal védjék napokig – néhol hetekig – állásaikat, a magyar szabadságot? Máthé Áron rávilágított: volt értelme a bátor küzdelemnek, hiszen a Kádár-rendszer teljes fennállása végéig arról szólt, hogy reagálni kell 56-ra, de például Ronald Reagan számára is 1956 jelentette az inspirációt, hogy megnyerje a hidegháborút.
Miként értékelhető az 1956-os szabadságharcosok ellenállása a november 4-i szovjet invázió napján és azt követően? Volt-e értelme szembeszállni a totális túlerővel, miben reménykedtek, milyen célok motiválták a forradalmárokat? Tudjuk-e, hogy hányan vettek részt a harcban, mennyire voltak szervezettek?
A november 4-i támadás hideg zuhanyként érte az országot. Nem azért, mert ne lettek volna információk az újabb és újabb szovjet csapatok érkezéséről, hanem azért, mert az emberek hinni akartak a csodában – hiszen az egész addigi történet maga volt a csoda. Persze tisztán azért senki nem látott, csak – kis túlzással – a záhonyi vasutasok, néhány katonai vezető, illetve a kommunista hazaárulóink. B.Rácz István, volt antináci ellenálló, kisgazdapárti politikus, és recski fogoly, 1956-ban emigráns szabadságharcosként hosszú interjút adott a Columbia Egyetem munkatársának. Ebben arról beszélt, hogy tisztában voltak vele a forradalmárok, hogy nem győzhetnek, de arra számítottak, hogy időt tudnak nyerni, amíg Amerika és az ENSZ megmozdul. November 6-án Lodge amerikai küldött javaslatára az ENSZ Közgyűlésében elítélték a szovjet beavatkozást. Egy Budapesten tartózkodó amerikai beszámolójában ezzel kapcsolatban következőt olvashatjuk, amelyet egy rádiót hallgató nagyobb társaságból jegyzett fel: „Az ENSZ szavazás eredményét hallva az emberek szabadjára engedték tomboló örömüket. Megölelnek megcsókolnak. Arról beszélgetnek, hogy mennyi időbe telhet, amíg a repülő ideér New Yorkból az ENSZ küldöttséggel.” De, mint tudjuk, cserbenhagyták a forradalmat, nem jött senki. A fegyveres szabadságharcosok nem voltak igazán szervezettek, néhány ezer főről beszélhetünk. November közepéig folytak harcok a fővárosban, de még decemberben is néha megszólaltak a fegyverek. Vidéken más volt a helyzet, januárig tartott a kettős hatalom időszaka, amikor a munkástanácsok gyárőrségei még simán elzavarták a pufajkásokat egyes helyeken. Szintén 1957 elején ért véget a Mecseki Láthatatlanok hőseposza. Namost, hogy volt-e értelme? Bocsánat a szójátékért: ez egy értelmetlen kérdés. Senki nem gondolkozott ezen, hacsaknem az idősebb, keleti frontot megjárt veteránok, akik óvták a fiatalokat a felesleges véráldozattól. Mások egy-egy sortűz után azért óvtak a felfegyverkezéstől, mert attól féltek, hogy a feldühödött tömeg jogos bosszúhadjáratba kezd a kommunisták, ávósok ellen. De, ismétlem, igazából ez a kérdés, hogy „,van-e értelme”, nem érdekelt senkit. Mindenki meg akart szabadulni a diktatúrától, attól a rémálomtól. Csinálták, amit a szívük diktált – nem lehetett másként.
Volt-e más alternatíva, az október 23-25. óta fegyverben lévő forradalmárok esetében reális opció lehetett-e a kiegyezés, a tárgyalás a kollaboráns kommunista vezetőkkel és a szovjetekkel?
A forradalom tragédiája éppen az volt, hogy tulajdonképpen egy Gomulka-féle megoldás lett volna az egyetlen lehetőség a vérontás elkerülésére, és éppen ezen lépett túl a forradalom a 25-i Kossuth-téri mészárlás után. Tehát a szerencsétlen Nagy Imre próbálta, próbálkozott, de csak nem tudott élére állni a forradalomnak, nem tudta becsatornázni a népmozgalmat a kommunista párt szárnyai alá. Október 28-29-e körül úgy tűnt, hogy sikerül valamiféle kibontakozás irányába elmozdulni, csakhogy a kommunista diktatúra addigra szétporlott, mert lezajlott a magyar vidék „csendes forradalma” is. A valódi demokráciánál, a többpártrendszernél, a szabad választásoknál kevesebbel nem érte volna be az ország, pláne nem a fegyveres szabadságharcosok. Október 31-ét, a Köztársaság téri pártház ostromát követően a szovjetek már bírták a kínai elvtársak támogatását, és döntöttek a beavatkozásról. Pedig november 3-án mindenki arra készült, hogy valamikor választások lesznek, addig a sokadik Nagy-kormány „ügyvezetőként” viszi a boltot. Viszont november 4-e után nem akartak Kádárék tárgyalni. Angyal István, a Tűzoltó utcai fegyveres csoport nemzeti kommunista vezetője, még arról gondolkozott, hogy a „melós” Kádárral könnyebb lesz szót érteni, mint az „értelmiségi” Naggyal. Illúzió volt. Érdekes kérdés még a szovjetekhez való viszony. Persze, ők az ellenség voltak, az idegen megszállók, akiknek a tankjait fel kell gyújtani, akiket szét kell lőni, de ahogyan mondjuk a Kossuth tér előtti fraternizálás mutatta, nem volt velük szemben zsigeri gyűlölet. Annyit akartak elődeink, hogy „ruszki, mars ki” – vagyis, hogy hagyjanak minket békén. Ezzel szemben a saját árulóinkkal szemben más volt a viszony, gondoljunk a szlogenre: „halál az ávóra!”.
Ide kapcsolódik még a novembertől januárig kialakult, véres sortüzekkel megtorolt tüntetések esete. Ki lehet-e jelenteni, hogy a kommunista diktatúrák történetében a magyar forradalmárok képezték a legerősebb és legbátrabb ellenállást és ők okozták a legnagyobb fejtörést és veszteséget a szovjet hatalomnak?
Igen, ezt ki lehet és ki is kell mondani. Idehaza a Kádár-rendszer fennállása végéig arról szólt, hogy reagálni kell 56-ra. A forradalom lett az ellenpólus, amihez mérték magukat, ami végig félelemmel töltötte el őket, és ami miatt a nagy nemzeti elhallgatás bekövetkezett. Persze 1956 után jött 1968, jött 1981. Lezajlott közben a vietnami háború, és 1979-től az afganisztáni háború. Szóval egy csomó minden volt – kubai rakétaválság, berlini fal, Nicaragua és a többi – ami némileg elfedte 56 emlékét a nagyvilágban, de mondjuk Ronald Reagan nagyon is jól emlékezett, és számára 56 jelentette az inspirációt, hogy megnyerje a hidegháborút. 1956 a legnagyszerűbb történetünk a XX. századból, és azt üzeni, hogy nem hiábavaló az áldozat!
A PestiSrácok.hu szervezésében ma 17 órakor kezdődik a Halhatatlanok napja emlékműsor a budai Bem József téren, ahol korhű díszletek között beszédekkel, versekkel, hagyományőrző pesti srácok bemutatójával méltatjuk a szabadságharcosokat. Vendégünk lesz Varga János Corvin közi forradalmár. Felszólalók: Hoppál Péter, Mező Gábor, Kiss Igor, Zétényi Zsolt, Szerda Balázs, Szilágyi Ákos. Köszöntőt mondanak a PestiSrácok munkatársai. Az emlékműsort, melyről bővebb információt ITT találnak, portálunkon közvetítjük is. Várjuk Önöket szeretettel, s fűtött sátorral, teával, forralt borral is kedveskedünk az érdeklődőknek!
Vezető kép: Máthé Áron a PestiSrácok 2018-as, Modellváltás’89 című történelmi fesztiválján.
K
2024-11-04 at 17:49
–Az 1919-es Tanácsköztársaság megmutatta hogy a “munkástanácsok” történelmünk legelvetemültebb alakulatai, amit a “szovjet” rendszerből másoltak le.
–A “szovjet” szó magyarul “tanácsot” jelent , és a munkástanácsok a szovjet rendszer termékei.
–Sajnos az 1956-os magyar megmozdulások tele voltak “munkástanácsokkal” , és így 1956 egy kommunista nosztalgia volt az 1919-es tanácsköztársaság visszaállítására. Természetesen voltak más követelések is 1956-ban, mint például függetlenségi törekvések , stb., de a jellemző a rosszhírű “munkástanácsok” voltak.
K
2024-11-04 at 17:02
Theo
2024-11-04 at 15:05
–Sok igazságot írsz amivel egyetértek.
–De a mocskos gúnyolódásnak azért mégiscsak van határa…:
–Például Magyarország 500 éve SOHA nem nyert egy háborút sem. Ennek ellenére van olyan hogy azt mondják, hogy a “magyar katona a legjobb a világon”….hát persze…legjobb az ellenségnek mert simán le lehet győzni…. de aki az ilyen gúnyolódást komolyan veszi , az totál hülye.
–Ugyanez a helyzet 1956-al kapcsolatban is….: nem nagyon kell magyarázkodni, mert az gúnyolódásnak hat. Gyászolni kell, nem gúnyolódni rajta.
Zed
2024-11-04 at 15:28
Az SZVH-s bolondot már ki is rúgták.
Úgy látszik már nem merik mentegetni az ilyeneket. Vagy nem ér annyit a fidesznek, mint Orbán Balázs 🙂
Theo
2024-11-04 at 15:05
Kedves K,
Lehet, hogy a forradalom kitoréséhez kellett mindenféle ügynöki beavatkozás is több oldalról, de szinte MINDEGY, mert a forradalomra ’56-ban már volt össztársadalmi IGÉNY. Az elcsalt választásokrol mindenki tudott, alig akart itt bárki is igazán kommunizmust, Rakosit és az AVOSOKAT országos kozutalat és megvetés övezte. A tévhit is élt még, hogy a Nyugat a részének tekint minket, ezért logikus lett volna, hogy segítenek.
X
2024-11-04 at 14:55
Balos ávósporonty, jobbos ávósporonty — egykutya
K
2024-11-04 at 14:36
–Az tény, hogy 1956 értékelése a FIDESZ részéről egy nagy hiba, de nem csökkenti a FIDESZ érdemeit, például…:
Egy millió munkahely,
rezsicsökkentés,
családtámogatás,
törvénytelen bevándorlók elleni védelem
békére törekvés, stb…..
X
2024-11-04 at 14:30
A fideszes és balos ávósporontyok közösen mocskolják az 56-os Szabadságharc emlékét.
Sok a mocskos kommunista mindkét oldalon. Ne is tagadjátok.
K
2024-11-04 at 14:26
–1956 egy veszteség és egy vereség volt, amit gyászolni kell.
Minden más ügyetlen magyarázkodás , ami cinikus gúnyolódás a tragédián.
X
2024-11-04 at 14:12
A fideszes és balos ávósporontyok közösen mocskolják az 56-os Szabadságharc emlékét.
fényes 56-os szelek
2024-11-04 at 14:08
…..elsősorban bolondok voltak az annak idején a nyugati zsidó propaganda(rádióadók) által felheccelt prolik ….(mielőtt valaki nekem esne ezt somkuti meg orbán állítja)…másodsorban forognának a sírjukban ha látnák miért adták az életüket …mit akartak volna hogy minél előbb eljöjjön az ország életében….a ’60-as években így is az omega már mackónadrágra ráhúzott tangabugyiban rózsaszín tülszoknyában lépett a nagyérdemű elé….bele se merek gondolni ha 56-nem “bukik el” hogy álltak volna szinpadra 62-ben
K
2024-11-04 at 14:02
“1956 a legnagyszerűbb történetünk és azt üzeni, hogy nem hiábavaló az áldozat!”
–Ez a mondat egy ostoba cinizmus.
K
2024-11-04 at 13:56
–Sajnos a tények azok tények, akár tetszik akár nem….:
–Nekem sem tetszik,….: de 1956 november 4.én és utána a szovjet hadsereg véresen leverte a magyar megmozdulást.
….
Ezt az “1956 a legnagyszerűbb történetünk”-nek nevezni cinizmus, és “nem hiábavaló az áldozat”-nak minősíteni ostobaság.
….
–Az 1919-es Tanácsköztársaság megmutatta hogy a “munkástanácsok” történelmünk legelvetemültebb alakulatai, amit a “szovjet”rendszerből másoltak le.
–A “szovjet” szó oroszul “tanácsot” jelent , és a munkástanácsok a szovjet rendszer termékei.
–Sajnos az 1956-os magyar megmozdulások tele voltak “munkástanácsokkal” , és így 1956 egy kommunista nosztalgia volt az 1919-es tanácsköztársaság visszaállítására. Természetesen voltak más követelések is 1956-ban, mint például függetlenségi törekvések , stb., de a jellemző a rosszhírű “munkástanácsok” voltak.
–Mindezen felül 1956-nak volt még egy rossz összetevője…: valójában az akkori kommunista párt a “Magyar Dolgozók Pártjának” Petőfi köre szervezte az 1956-os megmozdulásokat, így az nagyon valószínű hogy egy provokáció volt aminek célja a kommunista rendszer ellenzőinek kiugratása és megsemmisítése. Az is valószínű hogy ez a provokáció minimum a kommunista vezetés részéről történt, de az is feltételezhető hogy ez a provokáció a megszálló szovjet hadseregből indult ki.
–Sajnos mindezt még tetézi az is hogy az Amerika Hangja Rádió és a Szabad Európa Rádió -amit mindenki hallgatott- belehergelte a lakosságot a megmozdulásba, de az USA és “nyugat” politikusai nyíltan elhatárolódtak a magyar megmozdulástól 1956-ban, és ez is felbátorította a szovjeteket.
–Természetesen gyászolni kell az ártatlan áldozatokat, akiket hősöknek kell tekinteni.
Joris
2024-11-04 at 13:51
Tisztelt Orbán Balázs2024-11-04 at 11:56,
Ön még valszeg nem hallott arról, hogy létezik passzív rezisztencia.
Talpra magyar!
2024-11-04 at 13:43
USA vezetésével a balliberális zöld politika uralkodott hazánkkal szemben ezt nem csak a trianoni diktátumuk jelzi felénk. USA és a nyugat politikája számunkra csak tragédiákat okozott. – Von der Leyenék Weberék Dobrevék M. Péterék EU-ban hazánkkal szembeni ellenséges politikájuk az USA és a többi nyugati ország velünk szembeni ellenséges politikájának ellenséges politikájuknak a folytatása – EU szintjén és ők a clemnsok szamuelyk ….. .
Beleskapitány
2024-11-04 at 13:41
Dobó István is mekkora bolond volt! Hány magyar ember élete ment kárba abban az ostromban! Ráadásul teljesen értelmetlenül, mert 1596ban úgyis elfoglalták Egert a törökök.
X
2024-11-04 at 13:03
Ki francot érdekelnek az ukránok?
Ez a cikk nem az ukránokról hanem az 56-os Szabadságharcról szól.
Magyarország a magyarok oldalán áll
Az oroszok és ukránok közösen gyilkoltak minket 45-ben és 56-ban.
Most egymást gyilkolják.
Egyik se a barátunk.
Nem a magyarok háborúja.
Minden áron ki kell maradni belőle.
Büzsi Dösdó
2024-11-04 at 13:01
56 a legbalekabb történetünk az egész történelmünk során.
Hogy hihették, hogy a szovjet óriással szemben bármilyen esélyünk is lehet????????????????
56 legfőbb tanulsága, hogy széllel szemben nem lehet…
Ennek ellenére azt azonban el kell ismerni, hogy Kádár csakis azért fogta vissza magát a többi “táborbelihez” képest, mert egyszer a NÉP a torkára tette a kiskést…
elmult30ev
2024-11-04 at 12:49
Akkor most az ukránok jogosan védik a hont?
Jó lenne ha a Fidesz eldöntené hogy mi a pálya, mert egyik nyilatkozatuk üti a másikat…
Teljes agybaj van már itt a kormánynál!
X
2024-11-04 at 12:23
Ha ezt el is hiszitek akkor azonnal rúgjátok ki Orbán Balázst.
Nem balos hanem 56-os vagyok és ez a ember nekem hányingert okoz.
Szomorú!
2024-11-04 at 12:08
„Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!” – írta Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézetének kutatója az ’56-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján, egy korabeli pesti utcaképpel illusztrálva a szövegét. Somkuti ráadásul eredetileg azt írta, hogy „aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond”, ezt módosította a Gulyáságyú Média szerint a fenti verzióra.
https://24.hu/belfold/2024/11/04/szuverenitasvedelmi-hivatal-kutatoja-lebolondozta-az-56-os-hosoket/
Orbán Balázs után szabadon.
Orbán Balázs
2024-11-04 at 11:56
Mi ezt nem tettük volna a helyükben. Mi azonnal megadnánk magunkat, átadnánk nekik a hazát, és jelentkeznénk szolgálatra a muszkavezetőnél.
Kárpáti
2024-11-04 at 11:12
A ruszki rablógyilkosok támadása a legaljasabb történet.
A honvédő hősök hazavédelme a legnagyszerűbb történet.
másik folyó
2024-11-04 at 11:08
…. orbán:…”mi lenne ha kilépnénk a mszmpből”….kövér:…”bolond vagy, nevezzük át inkább”…..a jobbágy meg azóta is abban a (tév)tudatban él hogy egy másik folyóba lépett……holott nincs is másik folyó
túródóra
2024-11-04 at 10:45
Nagyon sokba került nekünk az áldozat ! Az egész életünk ráment ,a büdös kommunista zsidó férgek szocializmusára. Mégis mindennap itt baxxa a kurva anyját büntetlenül a briganti dobrev ,a mocskos gazember férjével együtt, aprópiros meg éli világát a milliós nyugdíjjal. Úgyhogy ,elmehet mindenki a jó kurva anyukájába ,aki ezt így intézte.
Zebegény
2024-11-04 at 10:19
És milyen jó ha az oroszokkal jóban vagyunk!
Alig van ország Európában, ahol többet fizetnek a cégek az energiáért, mint nálunk!
A kontinens élbolyába tartoznak a magyar céges áram- és gázárak. Az orosz gázról időközben levált államok mintegy kilenctizede mára olcsóbban tudja ellátni a vállalatait, mint Magyarország.
az adatot szolgáltató mintegy 40 állam közül az áramfogyasztási sávok többségében a magyar céges ár a 3-5. legmagasabb, földgáznál 29 állam közölt adatokat, itt a mi áraink átlagosan az 5. legmagasabbak. Ráadásul, Magyarországon minél többet fogyaszt egy társaság, annál többet fizet az energiáért, ami szembe megy a vonatkozó közgazdasági alapszabállyal.
Ez valószínűleg az elbaszott rezsicsökkentés következménye (is). A birkák hitegetésére alacsonyan tartott lakossági árakat a vállalkozások fizetik meg.
Amit pedig a lakosság fizet meg 😀
Nemzeti
2024-11-04 at 10:17
A hazáért, a szuverenitásért, a szabadságért mindig megéri küzdeni.
RUSZKIK HAZA!