A 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, “eleresztette az egyensúlyt”, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MNB 2021-es üzleti jelentését ismertetve az Országgyűlés szerdai ülésén.
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. “Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben” – mondta Matolcsy György. Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt. Matolcsy György úgy fogalmazott:
vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, “összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, “elvi ellentét van a kormány és a jegybank között
– jelentette ki. Hozzáfűzte:
az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.
Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben
– fogalmazott. Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt. Matolcsy György felidézte:
2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.
Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz.
Jeleztük előre, bekövetkezett
– fogalmazott. Megjegyezte:
2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, “tartós és magas szinten tartós”. Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de amíg a jegybank “kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották. Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB “teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott – tette hozzá. Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.
Kifejtette:
a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána “reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki. Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna “a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg.
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
KDNP: a jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.
Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre “vágják vissza” az inflációt
– jelezte. Felidézte, hogy a covid-járvány után Európa éllovasa lett Magyarország a gazdasági újranyitást tekintve. 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg. A Gyurcsány-kormány idején az államháztartási hiány volt 7 százalék feletti – jegyezte meg. Hozzátette: eközben az átlagos növekedés az unióban 5,3 százalékos volt. A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak – mondta. Kitért arra, hogy a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit. A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia – értékelt. Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette. Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop. A KDNP-s politikus rámutatott: a tavaly kitört háború új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A brüsszeli energia szankciók háborús és szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, az intézkedések 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből tavaly – mondta. Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
Fidesz: a jegybank színes portfóliót alakított ki
Witzmann Mihály (Fidesz) arra tért ki: a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, újraindításához az unió élvonalába tartozó átoltottsági szint megfelelő alapot adott. Azt mondta: a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat. Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt. A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre – ismertette. Mérföldkőnek nevezte, hogy az Országgyűlés Európában elsőként adott a Magyar Nemzeti Banknak “zöld mandátumot”, amelynek segítségével hatékonyan támogathatta a zöld átmenetet. Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelembe veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak. Kiemelte az MNB ismeretterjesztő tevékenységét és kapcsolódva a fogyasztóvédelmi célokhoz elmondta: Pénzügyi Navigátor néven komplex tájékoztató rendszert alakítottak ki a lakosság számára. Úgy foglalta össze a nemzeti bank tevékenységét: a mandátumaiból adott feladatokon kívül színes portfóliót alakított ki, például a digitalizáció fejlesztése, a lakossági tájékoztatás és a zöld hitelprogram terén.
Gazdasági bizottság: a jegybank eleget tett törvényi feladatainak
Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke elmondta: a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről. Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen. Azt is mondta:
a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek 2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye. Eközben a jegybank kamatemelési ciklust indított, és a kormánnyal egyeztetve 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság rendelkezésére két év alatt, ami a magyar gazdaság történetének legnagyobb támogatási programja volt.
Megemlítette, hogy a hazai bankrendszer az elhúzódó járványhelyzetben is stabil volt. A bankok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges forrásokat, továbbra is dinamikusan bővült a hitelállomány. A hazai háztartási hitelezés bővülése jelenleg az egyik legmagasabb az unióban – mondta a bizottsági elnök.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS