Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához.
Domokos László szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában közölte, ha az előrejelzésnek megfelelően alakul a makrogazdaság, a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, van, amelyik túl is teljesülhet. Hozzátette: az ÁSZ a kiadások között 107 milliárd forint összeg erejéig “túlköltekezést prognosztizál”. Közölte, a törvényjavaslat megfelel az államadósság-szabálynak, valamint – egy előírás kivételével – a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Elmondta, a hiánycél – a GDP 2,9 százaléka, illetve a kormányzati szektor esetén a GDP 2,4 százaléka – teljesíti a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített 3 százalékos követelményt. Ez csak akkor nem teljesülne, ha a hiány további 242,2 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP-növekedés mellett.
Domokos László elmondta, hogy a kormányzati szektor 2018-ra tervezett 2,4 százalékos strukturális egyenlege – a stabilitási törvényben előírtak ellenére – “nincs összhangban” a 2018-as kormányzati középtávú költségvetési hiánycéllal, az 1,5 százalékkal. Hozzátette: ennek nincsen szankciója, így az nem kockázatos a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. A középtávú költségvetési hiánycél elérésére erőteljesebben kell majd törekedni a következő évek költségvetéseinek tervezésekor és végrehajtásakor – fogalmazott. Domokos László azt mondta, a javaslat előirányzatai megalapozottak, bevételi előirányzatai teljesíthetőek. Elmondta, az ÁSZ a két bevételi előirányzaton, a jövedéki adónál és a személyi jövedelemadónál 16 milliárd forint túlteljesülést prognosztizál. Az ÁSZ elnök a kiadásokról szólva azt mondta, a mintegy 1400 milliárd forint értékű kiadási előirányzat részben megalapozott, 116,5 milliárd forintnyi kiadás tervezése nem megalapozott, erre figyelemmel prognosztizálnak 107 milliárd forint összeg erejéig túlköltekezést. Példaként említette a földművelési tárca állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzatának tervezési hibáját, illetve a fejlesztési tárca egyes előirányzatait, közöttük az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítését, amelyre nincs meg a teljes fedezet. Domokos László szerint jelentős kockázatot hordoz a külügyminisztérium beruházás-ösztönzési célelőirányzata. Hozzátette: az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások előirányzatánál és a filmszakmai közvetett támogatások kiegészítő finanszírozásánál nem állnak rendelkezésre megalapozó dokumentumok, de az előirányzatok várhatóan elegendőek lesznek a kiadások teljesítésére. Az ÁSZ-elnök a jövedelmek kifehérítése és így a jövő évi adóbevételek teljesülése szempontjából fontosnak nevezte az általános forgalmi adóból származó bevételek növekedését érintő online számlázási rendszer 2018-ra tervezett bevezetését, a fogyasztási-forgalmi típusú adók kulcsának mérséklését.
Beszélt arról is, hogy az uniós források esetében két potenciális kockázati tényezőt tártak fel: ha a tervezettnél kevesebb beruházás indul el, az negatívan érinti a gazdasági növekedést, ez mérsékli a költségvetési bevételeket, növeli a pénzforgalmi hiányt. Domokos László úgy folytatta: a támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolásának késedelme a költségvetés számára kockázatot jelent, hiszen saját forrásból kell megelőlegezni az uniós bevételeket, az szintén negatívan érinti a pénzforgalmi hiányt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény miatt is élénkülnek a beruházási mutatók. Elmondta, a lakáspiacon a keresletnövekedésnek figyelembe kellene vennie az ingatlankínálat lassú reagálását, hogy az ne járjon az ingatlanok túlzott árnövekedésével. Az ÁSZ elnöke figyelmeztetett arra, hogy “a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el”. Ezért – jelezte – fontosnak tartja az otthonteremtési támogatások átgondolt és tudatos alkalmazását, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolását, szabályozását. Domokos László szerint a magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek veszélye is van. Az ezáltal generált keresletnövekedés növelheti az importot, ami miatt romolhat a folyó fizetési mérleg – magyarázta az ÁSZ elnöke. Megjegyezte: a keresletnek a kínálatot meghaladó növekedése az inflációs ráta emelkedését is okozhatja.
Pozitívan értékelte a bérmegállapodásokat, az életpálya-programokat, mert az általános bérszínvonal-növekedés számos pozitív hatást rejt magában, de a közép- és hosszú távú fiskális kockázatokról sem szabad elfeledkezni. Ezért lényegesnek tartotta, hogy a többlet közpénzkifizetések a teljesítmény javulásával is járjanak, amely új körülményeket, más technológiákat, valamint megújult állammenedzsmentet kell, hogy maga után vonjon. Domokos László szólt arról is, tervezési kockázatot tártak fel a Modern városok programnál, mivel nincs a teljes megvalósítási időszakra vonatkozóan részletes költségvetési terv. A Liget Budapest-projektnél az ÁSZ szükségesnek tartja a teljes megvalósítási időszakra olyan költségvetési terv készítését, amely tartalmazza az egyes évekre lebontott beruházási költségvetést – közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Marjai János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS