Felfoghatatlan pusztítást végeztek a mongolok Magyarországon 1241–42-ben: az elfoglalt területek férfilakosságát elhurcolták és segédhadként besorozták a mongol hadseregbe, ahol hamar halál várt rájuk, a kezükbe került falvakat és városokat földig rombolták, a nőket és a gyerekeket pedig tömegével legyilkolták a lakóhelyükön. A vérfürdő, amivel a magyarság szembesült, egészen megdöbbentő; még a XX. századi népirtásokkal is simán állja az összevetést mind léptékében, mind kegyetlenségében, mind iparszerű végrehajtásában. Magyarország 2–3 milliós lakosságának feltehetően a negyede, de talán a fele is belehalt a tatárjárásba, az ország közepén – a későbbi Kunságban – szinte nem maradt élő ember a dúlás után. Amíg azonban idáig eljutottak a támadók, addig nekik is nagyon kemény útjuk vezetett, ők is igencsak sok katonát vesztettek a szívós magyar ellenálláson. De miért vonultak vissza olyan váratlanul? – régóta sokakat foglalkoztat ez a kérdés, amelynek a megválaszolásához egészen közel kerültünk a legújabb régészeti kutatások révén. Ezekből az is kiderült, hogy az Árpád-kori Alföldet nem olyan, kevés településsel tagolt pusztaként kell elképzelnünk, mint ma, hanem a Dunántúlhoz hasonlóan sűrűn lakott és művelt terület volt, és éppen a tatárjárás után kezdte el felvenni a ma is ismert képét. A korabeli Magyarországról, annak pusztulásáról és a mongolok eltakarodásának okairól Rosta Szabolcs régész mondott el érdekes részleteket a Honi felderítésben.
Facebook hozzászólás
Vésey Kovács László
2023-06-03 at 02:14
@Hesslerezredes
1. Széchenyiék idejében már lehetett ilyesmi az Alföld, mert addigra, a törökdúlás és aztán a Rákóczi-szabadságharc nyomán sokfelé elnéptelenedett, visszavadult a táj. Az Árpád-kort ábrázolni hivatott térkép viszont kamu. Most már régészeti nyomai vannak abból az időből a Homokhátságon az egymástól néhány km-re lévő falvak sűrű hálózatának (ez persze nem zárja ki az időszakos vízzel borítottságot, csak nem a térkép szerinti mértékben és helyeken), a Körös-vidéken és a Kisalföldön pedig fejlett fokgazdálkodásnak. Vagyis a tatárjárásig nem elvadult vizenyős táj volt, hanem pontosan és okosan szabályozott vízkormányzású, megművelt kultúrtáj. Ma is minta kéne, legyen.
Vásárhelyi Miklós amúgy valaki egészen más volt, Széchenyivel Vásárhelyi Pál szabályozta a folyókat.
2. Senki nem mondta, hogy többségbe kerültek az idegenek. Csak a matekpélda kedvéért: ha 3 millió magyarból kiirtottak 1 milliót a mongolok, és utána betelepült a helyükre pár százezer idegen, kunok és jászok az Alföld kiirtott részeire, vallonok és itáliaiak a nagyobb városok környékére, mindenféle germánok a korábbiak mellé Királyföldre, Besztercébe, Szepességbe, Máramarosba, a városokba, stb., akkor miért kellene felmerülnie magyar nyelvvesztésnek? Eléltek egymás mellett a különböző nyelvű népek, hiszen a kunokról tudjuk, hogy csak a 18. századra, tehát 500 év alatt olvadtak be teljesen a magyarok közé, sok városunkban pedig a 20. századig jelentős német lakosság élt.
Moldvában, sőt azon túl tényleg egykori magyar lakosságról árulkodnak a magyar településnevek, máshol viszont nem feltétlenül. Tengerfehérváron is élhettek magyarok, hiszen Magyarországhoz tartozott, de a lakosság többsége minden bizonnyal dalmát és horvát volt. Nándorfehérvár sosem volt Magyarország szerves része, mivel a Dunától délre mindig is magyar határőr bánságok voltak, vagy bolgár, illetve bizánci uralom, és maga a város neve is a bolgárokra utal. Van magyar neve Bodonynak, Ilyvónak is, mégsem volt soha jelentős magyar lakosságuk. Sőt, van magyar neve Konstantinápolynak, Párizsnak is. Az, hogy Bécs valaha magyar város lett volna, nekem teljesen új (volt ott magyar gyepü, csak akkor még nem létezett a város), ha bármi igazolja ezt, az érdekelne.
3. Egy 3 milliós ország meg egy 2–2,5 milliós ország hadi potenciálja között nem kellett akkora különbségnek lennie, hogy utóbbi, a tatárjárás tapasztalatait a hadászatban és az erődítésben felhasználva ne tudja agyoncsapni a mongolokat 43 évvel később.
4.1–4.5. Ezeket nem vitatta senki, sőt részben ezeket támasztja alá a műsor is.
4.6. Ezt se vitatta senki, és lesz is még szó róla a sorozatban.
Még a Himnusszal kapcsolatban is egyetértek, de a Nélküled minden lelki töltete mellett is a Himnusz kategóriája ilyen szempontból. Szerintem a Szózat is simán megtenné: jó vers erős üzenettel, hatásos, de egyúttal kellőképpen emelkedett zene, és mindenki ismeri, most is gyakorlatilag a második himnuszunk.
A 2000 év magyar sikertörténet azért túlzás, mert az avarok, illetve hunok előtti évszázadokat még akkor se nevezhetjük magyarnak, ha a jazigok, szarmaták, más szkíták kulturálisan és akár vérségileg is a magyarok rokonai/felmenői. Ahogy a rómaiakat se olaszozzuk le, és a helléneket sem helyes legörögözni. Nem beszélve az utóbbi 500 évünkről, amiben vannak nagyon menő mozzanatok és emberek, de messze nem sikertörténet, hanem hanyatlások, vegetálások és rövid fellángolások váltakozása politikai, hadászati és demográfiai szempontból, területileg meg, hát tudjuk mi a helyzet 104 éve. Ennek ellenére ez az egész sorozat arról szól, hogy a mindenszarizmus meg a ballib által propagált öngyűlölet helyett tegyük helyre a saját történelmünket.
@Hans Landa
10/10
Hesslerezredes
2023-05-31 at 16:12
Bréty Zoltán2023-05-31 at 15:43
Annyira nem az volt, amit mantráznak a tatárjárás kapcsán, hogy Mátyás királyunk idejére az ország legalább 4,5 milliós lélekszámú volt és szinte teljesen magyar – természetesen Horvátországot ide nem értve.
A helységnevek sokat elmondanak, azért annyiban korrigálnék, hogy ahol népnév is szerepel benne, ott azért az valószínű, hogy az oda betelepült idegen ajkúakról kaphatta a (kiegészítő) nevet az a település.
És arról soha nem beszél senki, hogy innen is volt MAGYAR kiáramlás a környező területekre, ahol persze a kiáramlott magyarság valószínűleg beolvadt a többségbe, de ez azt IS jelenti, hogy azokban a népekben is bőven volt/van MAGYAR VÉR.
Bréty Zoltán
2023-05-31 at 15:43
ITT LENTEBB:
Hans Landa 2023-05-31 at 12:4
“Ezt követően indult meg a nagy számú nyugati telepes beáramlása az országba, ezzel komoly etnikai felhígulást okozva.”
IGAZ EZ ???
Ha valaki járt már, Kanadában és az USA-ban akkor tapasztalhatta, hogy számos nyugateurópai helységnevet talál ott is. Azt az onnan származó bevándorlók adták a településeknek.
Találunk ilyeneket Magyarországon ? Lehet hogy akad egy pár, de annyi hogy “nagy számú nyugati telepes”-re lehessen belőlük következtetni annyi nem !!!
SZÓVAL SZERINTEM MA IS FOLYIK A MAGYAR TÖRTÉNELEM MEGHAMISÍTÁSA.
Theo
2023-05-31 at 15:27
Neaddfel,
Igaza lehet.
Mást se hallunk, mint azt, hogy nincs is olyan hogy magyar, csak egy keverék népség. Még jó, hogy a nyelvunkkel nem tudnak mit kezdeni, bár igyekeznek teletomni angol szavakkal és anglicizmussal.(ujsagirokaim!)
Jó példa,–az egyébként vicces-, Magyar vándor című film is .
De bocsánat a kommersz hozzászólást, itt olyan üdítő színvonalas vita alakult ki, hogy élvezet volt olvasni!
Hans Landa
2023-05-31 at 12:43
Az 1241-42 es tatárjárás óriási pusztítást jelentett mind anyagi mind emberi tekintetben.Nem véletlen menekült IV.Béla Trogirba ami akkor még sziget volt,és védhetőbb.Ezt követően indult meg a nagy számú nyugati telepes beáramlása az országba, ezzel komoly etnikai felhígulást okozva.A tatárok veszteségeit nehéz felbecsülni,41-42-ben egészen Csehországig,Dalmát tengerig elmentek,valószínűleg nem sétalovaglás volt.A Tiszántúl(Bodrog,Tisza,Maros,Kőrösök)vidéke egészen a reformkorig,a Széchenyi-Vásárhelyi féle folyamszabályozásig tulajdonképpen egy időszakos holtág,mocsár, lápvidék volt a folyók áradásának függvényében.(Andrásfalvy Bertalan.: A fok gazdálkodás,a Duna mentén is)Ezt számtalan levéltári irat,birtok dokumentum bizonyítja.A hajdúk a szürkemarhák nyugatra hajtása (Nürnberg) közben talán többet voltak csónakokban a vizenyős terepeken, mint szárazon mire a nyugat Dunántúlra elértek.(ezt marha kereskedelemhez köthető levéltári iratok bizonyítják)Sajnos a vízszabályozási tervek Vásárhelyi halála miatt nem az ő elképzelései szerint valósultak meg,a Habsburgokat és kegyeltjeiket csak a minél több elnyert földterület érdekelte(Andrásfalvy).Ennek is volt folyománya a 1879-es Szegedi árvíz,és a mai napig tartó vízügyi “helyzet”.Árterek,holtágak,időszakosan vizes területek,víztározók nélkül nem működik fenntartható mezőgazdaság.
Hesslerezredes
2023-05-31 at 11:10
Vésey Kovács László
2023-05-31 at 00:44
Kedves László!
Először is köszönöm, hogy a kommentemet válaszra méltatta.
Másodszor értelmes vita csakis értelmes emberek között képzelhető el – és én tartom magam annyira értelmesnek – és természetesen Önt is -, hogy vitatkozzam Önnel.
1. Az Alföld jelentős – sőt nagyobb – részét elborító mocsárvilág nem mantra. Az tény, mégpedig történelmi tény. Jó Széchenyi Istvánunk Vásárhelyi Miklóssal karöltve vajjon miért látta szükségét az 1840-es évek táján, hogy ideje véget vetni ennek az állapotnak??? (Ma már tudjuk, hogy ez nem feltétlenül volt egy jó ötlet, de ezt akkor senki nem látta, mert nem láthatta, előre.) Többek között ez – mármint a mocsaras, lápos Alföld – is az egyik oka volt a mohácsi csatavesztésnek, mivel Szapolyai János – aki a legkevésbé sem volt “áruló” – éppen azért késlekedett az erdélyi hadakkal – és többször is kérte a királyt, hogy ne bocsátkozzanak harcba, amíg meg nem érkeznek! -, mert átkelési lehetőséget kerestek a Tiszán Szeged környékén az összegyűlt – abban a korban egyébként jelentős – hadsereg számára.
2. A nyelvcsere/nyelvvesztés abszolút matematika – helyesebben még csak nem is matematika, valójában egyszerű számtan – kérdése: a többség mindig beolvaszt. A bolgár-törökök példája tökéletes példa erre. A kisebbségben lévő török/ös nyelvet beszélő bolgár-törökök seperc alatt olvadtak be a szláv tömegbe és tűntek el nyomtalanul. Helyesebben a nevük maradt meg egyedül: Bulgária-ként. Nos, a tatárjárás után – ha jöttek is idegenajkú telepesek – akár még a távoli Nyugatról is -, beolvadtak a magyarságba, mert! Mert MAGYAR TÖBBSÉG VOLT/MARADT A TATÁRJÁRÁS UTÁN IS!!!!!!!!!! És ez vonatkozik a kunokra is, meg jászokra is – ők is az abszolút többségbe olvadtak bele. A nyugati határvidék elnémetesedése a legkevésbé kezdődött a tatárjárással: Mátyás idejében maga Bécs is kvázi magyar város volt!!! Itt érdemes megjegyezni: ha a Kárpát-medencében és környékén bármely településnek van magyar neve, az szinte biztos, hogy azért van, mert ott ÉLTEK MAGYAROK, MAGYAR ELŐDÖK VALAMIKOR!!! Jászvásár (Iasi), Kisjenő (Chisinau), Várna (!!!), Nándorfehérvár, Tengerfehérvár, a teljes Felvidék, és még lengyel települések is – nem véletlenül vannak magyar neveik is!!!
3. Neaddfel kommentárs lejjebb – nagyon helyesen – írja, hogyha akkora lett volna a pusztítás, mint amit máig “mantráznak” nekünk, akkor hogy a csudában lehetséges az, hogy röpke 40 év után úgy megvertük az újra próbálkozó tatárokat, mint szódás a lovát???? Ehhez nemcsak katonák kellettek, de a “hinterland” is: egy jelentős, iparilag fejlett népesség, amely biztosította az erős hadsereg meglétét.
4. Az igazság az, hogy:
4.1. A tatárjárás számos helyen pusztító volt.
4.2. De a tatárok kemény árat fizettek a hadjáratban, mert kutyakemény ellenállásba ütköztek.
4.3. Az 1241-42-es tél nagyon durva volt, nem volt elég takarmány a lovaik számára, saját maguk is éheztek, nem utolsósorban azért, mert korábban magát azt a dolgozó népességet is pusztították, aki megművelhette volna a földeket.
4.4. Készülődött az ellenállás is velük szemben, úgyhogy jobbnak látták, ha gyorsan eltakarodnak, míg ki nem picsázzák őket.
4.5. A megmaradt népesség nagyon gyorsan regenerálta magát – ez egyébként nagyon érdekes dolog, hogy háborúk után megnő a szülési, születési “kedv”: az I. vh. után nagyapámnak – aki amúgy huszár volt ebben a háborúban – kb. 10 percig, az olasz fronton, mert gyorsan “lóról!” parancs jött és aztán ki sem szálltak a lövészárokból 1918-ig, persze előtte megették szegény lovaikat, aztán a végén már a bőrszíjukat főzték meg!!!, mert annyira éheztek!! – szóval anyai nagyapámnak 7 gyerek lett, apai nagyapámék meg meg sem álltak 13-ig (!!!!!).
4.6. A magyar történetírás sajnos az irodalom egy speciális válfaja. Pedig lenne – ez esetben jó – nyugati példa: John Keegan: A háború arcai c. könyve kiváló példa erre. Lemegy “alulnézetbe” és az egyszerű, mindennapi emberek szemén keresztül közelíti a történelmi eseményeket. Ezt a megközelítést kellene elsajátítania a “kesergő, búsongó, búbánatos, mindenszarista” magyar történész-társadalomnak. És akkor valóban megdöbbentő és klassz felfedezésekre juthatnának. Például arra, hogy a honfoglaló (helyesen: hon-mentő!!!) magyar törzsek valami elképesztően fejlett IPARI-TECHNOLÓGIAI szinten álltak abban a korban: micsoda nagyszerű kovács (értsd: vas/fém) iparuk volt – kellett, hogy legyen! -, milyen fejlett bőrIPARUK, textilIPARUK, MEZŐGAZDASÁGUk!!!, micsoda ész volt az, amelyik felismerte az ALSÓNEMŰ/GATYA fontosságát (ne tessenek nevetni: ez a higiénia első lépcsőfoka volt – amivel a mosás (!!!) együtt járt, és a MOSAKODÁS is értelemszerűen), hogy a lófaszt puhítottuk mi nyereg alatt a húst: a nyers hússal a lovak nyereg által feltört hátán a sebet tisztítottuk, gyógyítottuk, hogy milyen kiegyensúlyozott társadalom kellett, hogy legyen az akkori Európában a MAGYAR HONMENTŐ TÁRSADALOM, hogy a Szent Galleni Heribald barát – akinek haja szála nem görbült a magyar “megszállás” alatt, azt mondja a “főnökének”, hogy ő még életében ilyen vidám népséggel nem találkozott, mint a magyarok, akik ráadásul jól is lakatták és meg is itatták!!!!
Szóval Lacikám!
Amennyi mocsokságon, szemétségen, kibaszáson a magyarságnak át kellett mennie közel 2000 éven át, ahhoz képest a magyar történelem nem más, mint EGYETLEN, NAGYSZERŰ, FANTASZTIKUS, CSODÁLATOS SIKERTÖRTÉNET!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezt kell propagálni, de kurvára, minden fórumon, minden percben!
És igen, lehet, hogy a Himnuszunkat is – legalább a szövegét, de attól tartok a keserű-bús dallamát is – múzeumba kell helyeznünk – természetesen emelkedett pillanatokban mindig elővenni, és helyette egy tökös-harcias dallamot elővenni, mondjuk a “Fel, fel vitézek…” szövegét és dallamát (sporteseményeken mindenképpen ezt), esetleg a Nélküled-et.
És az is lehet, hogy az Árpád-sávos lobogót megtenni állami zászlónak (mondjuk benne egy hátrafelé nyilazó lovas harcos sziluettjével!!! – lásd a Ford Mustang logoját – megjegyzem azt is egy magyar tervezte meg a Fordnak!!!tudtommal) – és akkor a piros-fehér-zöld lenne az összmagyarság zászlaja: így nem köthetnének bele a környező országokban, hogy az ottani magyarság egy másik állam zászlaját használja az ünnepein.
Vagy megtenni zászlónak a magyar címert, az is megoldás lehetne.
Én amiért igazán irigylem – jóformán ez az egyetlen dolog, amit irigylek tőlük – az amerikaiakat az az, hogy ott a küzdeni akarás és az ehhez elengedhetetlenül szükséges optimizmus – jó értelemben véve – “népbetegség”.
A történelem az élet tanítómestere – szól a latin mondás.
Hát akkor tanuljunk belőle – optimizmust és küzdeni akarást!!!
Minden jót Neked kedves Vésey-Kovács Laci, és minden jót a Hajóágyús “bajtársaknak” is, Kurz “ezredesnek” külön “főtiszti” üdvözletem!!!
Vízöntő
2023-05-31 at 10:18
Én Conn Iggulden: A hódító c. sorozatát olvastam, 5 regény Dzsingiszről, a mongol nemzet születéséről, a mongol birodalomról, egészen Kubilaj nagykánságáig, a mongolok titkos történetét is felhasználva.
Mindig bosszantott, hogy 1241-ben miért tatárjárást emlegetnek mindenütt, amikor az bizony mongol támadás volt valójában Nyugat-Európa ellen, csak a támadás déli szárnyának iránya rajtunk keresztül vezetett. Északon a Lovagrend támogatta lengyel seregeket zúzták szét (úgy, hogy a legyőzhetetlennek tartott lovagrendből a csatának nem volt túlélője).
A hadjáratot Szübötej, Dzsingisz, illetve ekkor már Ögödej nagykán fővezére vezette, Batu – Dzsingisz unokája – csak egy tümen – 10 ezer fős seregtest – parancsnoka volt, igaz, mivel a végső támadást az ő alakulata hajtotta végre és az ő neve rögződhetett így, de a történészek részéről ez gyenge magyarázat.
Valóban Ögödej nagykán halála miatt – melynek híre hónapok alatt érte el őket – fordult vissza a teljes haderő a nemzet új nagykánjának hagyományosan a mongol pusztán történő megválasztására és eskütételükre. Szübötej álma volt Európa meghódítása, maradni akart a haderő egy részével, de mivel a mongol hercegek – Dzsingisz unokái és lehetséges örökösök – is velük voltak, menniük kellett haza.
A tatár kapcsolatról.
Dzsingisz, még Temüdzsin néven – egy kis mongol törzs főnökének a fia volt. Apját tatárok ölték meg, a törzsében apja volt testőre átvette a hatalmat és száműzte őket. A család keserves megpróbáltatásai után amikor megnyílt a lehetősége elkezdte építeni a gyerekként megálmodott mongol nemzetet, a puszták nomád mongol, majd más törzseit is összefogva.
Amikor elég erős volt, az apja gyilkosainak tatár törzsét megtámadta és mindenkit lemészárolva kiirtotta, de más ütközések miatt más tatár törzsek sem nyerték el a bizalmát.
Más törzsek esetében felszólította őket a csatlakozásra, esküjüket kérte. Amelyik törzs megtette azt azonnal beolvasztotta a mongol haderőbe, elosztva őket az alakulatok alsó szintjén (10 fős egységek voltak), amivel gyakorlatilag a törzs megszűnt, mivel a nomád módi szerint a családok a sereggel vonultak, és ennek megfelelően ők is az alakulatok csoportosulását követték.
Amelyik törzs nem hódolt be azt megsemmisítette, a férfiakt harcban lemészárolták, a nők vagy feleségek vagy rabszolgák lettek a gyerekekkel együtt ha megkímélték őket!
Az analfabéta Dzsingisz kán viszont minden új után érdeklődött, az általa kialakított harcmodor a mongol nemzetet, könyörtelenségével az 1200-as években a történelem legnagyobb egybefüggő birodalmát teremtette meg.
Ezen csak Kubilaj nagykán, az unokája lépett túl, egyesítve a meghódított Kínát, megalakítva a Jüan dinasztiát és bevezetve az egységes pénzt, a jüant!
De vissza a magyar királysághoz. Kizárt, hogy 1 millió főt gyilkoltak volna le. A komolyabb ellenállási gócokat megsemmisítettek, nem hagyhatták maguk mögött, hiszen a cél távolabbi volt, a Nyugat!
K
2023-05-31 at 08:34
-Szuper a fenti videó , és annak forrásait érdemes elolvasni.
Elfogadom a fenti videó állítását, mely szerint a magyarok nagyon kemény ellenállást tanúsítottak, és az is hozzájárult a mongolok(tatárok) kivonulásához. Hiszen 1285-ben már nem jelentett gondot a mongol invázió.
De az is igaz hogy a mongol birodalomnak “globálisan” nagy erőkifejtést kellett gyakorolnia minden más területen is, és ez a mongol birodalom nagyobb volt még a Római Birodalomnál is. Ehhez képes a magyar hadszintér csak egy jelentéktelen epizód volt.
A ” legrégebbi elmélet az, hogy Ögödej kán 1241. december 11-i halála miatt indult Batu kán haza “, és ez sem egy elvetendő érv.
szabi
2023-05-31 at 06:35
Megmondom 0szinten, ha tömegével mas népek telepultek volna az Alföldre, akkor a saját nyelvuk kiszoritotta volna a honos népesség nyelvét. Vagy akkor feltételezzuk, hogy a kunok hasonló nyelvet beszéltek a magyarhoz. Nagy tömegű kun népesség egyébként mi okból kezdett volna el magyarul beszélni? A románok, szerbek, szlovákok sem kezdtek később, a török idők után. Mi történt a kun nyelvvel. Csak úgy, nyom nélkül eltűnt, ekkora embertomeg esetén, ilyen rövid idő alatt?
Természetesen nem vitatom, hogy nagy veszteségek érték akkor a magyarságot, de a mértékét az ossznépességhez viszonyítva igen. Ráadásul a tatárok is felmérték gondolom, mennyire sikerült nekik a hadjárat, ha annyi embert irtottak ki, joggal feltételezték volna, a fél ország védtelen, és visszatértek volna 5-10 éven belül. A kémeik révén tudhatták, a kunok tömegével telepultek be, így viszályt is szithattak volna magyarok és kunok közt, ahogy 1241ben meg is történt. Nagyon sok még mindig a homályos részlet.
Türje fia Dénes
2023-05-31 at 05:25
– A Magyarságkutató Intézet által 2021-ben rendezett Tatárjárás Konferencia alapján töprengésre késztető hasonlóságokat találhatunk Batu kán hadjárata és a Napóleon elleni nagy orosz honvédő háború lefolyásával: https://www.youtube.com/watch?v=_W2wMhZH2D0
– Az állítólagosan tönkrevert, földbe döngölt, elpusztított Magyarország és annak megsemmisített harcosai, a tatárok kimenekülése után könnyedén visszafoglalják a bajban elorozott négy nyugati vármegyét Civakodó Frigyestől.
– Az ország veszteségei nem voltak kiheverhetetlenek. A korban gyakori kiadósabb járvány is szedett ennyi áldozatot (Egy-egy ilyen komolyabb pusztításnál a lakosságnak nem több, mint az 5-10%-a hal meg. A globalista múlt-félremagyarázó hálózat (MTA,, ELTE, stb.) becslései túlzóak.
– Pár évtizeddel később IV. (Kun) László királyunk (1262-1290), a morva-mezei Dürnkrutnál – ötvenhatezer magyar és tizenötezer kipcsak-kun (kisebb részt jász, besenyő és tatár) vitézzel – több mint hetvenezres sereggel vonul fel, ami hatalmas létszám abban az időben.
– A Muhi csata kapcsán egyfajta phürroszi győzelemről beszélhetünk. Batu kán több tucat személyi testőre és kapitányuk – a vezér köré képzett testpajzsként – esnek el az ádáz viaskodásban. A veszteségek miatt Batu föl akarja függeszteni a hadjáratot.
– A mongolok jelentősen megcsappant hadereje hozzávetőlegesen százhatvan várat, erődített kolostort képtelen elfoglalni. Többek között talpon marad Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely, Zala, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, holott Kínában, Khorezmben, Perzsiában, Grúziában, Kijevnél, stb.. nagyon komoly erődítményeket megvívnak, tehát nem igaz, hogy nem alkalmasak erre.
– Árpádházi IV. (Kun) László királyunk diadala 40.000. tatár fölött, 1285-ben. „Maga Talabuga kán is csak gyalog, felesége pedig valami rossz gebén tudott csak kivergődni Magyarországból”. (1260-ban, a világhírű Ajn Dzsalútnál 12.000. tatárt győztek le a mamlukok).
– Hozzávetőlegesen 100 évvel a hősies Muhi csata után, Nagy Lajos király parancsára Lackfi András Moldovában végképp megtöri az Aranyhordát, 1345-ben (Szent László szellemét segítségül hívva). https://www.youtube.com/watch?v=e8zL2GhT-Jw&t=328s
– A tatárjárás, a mohácsi csatához körülményeihez hasonlóan, a globalista igényeknek megfelelően teljesen félre van magyarázva.
Neaddfel
2023-05-31 at 05:13
IGAZA VAN “Hesslerezredes”-nek amikor azt írja, hogy:
“Érdemes a matematikát és a logikát a történelemről alkotott nézetek során is elővenni.”
TEHÁT:
“Az első tatár járás 1241.”
“A második tatárjárás az Arany Horda 1285-ös hadjárata volt a Magyar Királyság ellen. A tatárok két sereggel észak- és délkeleten támadtak, de kezdettől fogva erős ellenállásba ütköztek, Pestnél pedig vereséget szenvedtek a királyi és főúri erőktől. Ezután Erdélyen át visszavonultak, közben a helyi bárók és a lakosság további súlyos veszteségeket okoztak nekik.” WIKIPÉDIA.
SZÓVAL (!), eltudja valaki képzelni, hogy egy “Megdöbbentő népirtás..” amibe “Magyarország 2–3 milliós lakosságának feltehetően a negyede, de talán a fele is belehalt..” ÉS AZ UTÁN mindössze NEGYVEN (40) ÉV alatt már pótolni tudta az ember veszteségét egy sikeres ellenálláshoz ???
NEM, KÖZEL SEM VOLT AKKORA VESZTESÉG !!!
Szerintem arra megy ki a játék, hogy elhitesse mi már nem is igazi magyarok, hanem egy keverék népség vagyunk.
Theo
2023-05-31 at 01:23
Végre kiderülhet a saját történelmünk. Hát éppen ideje volt!
Én annó még csak egy logikatlan évszám katyvaszt tanultam.
Vésey Kovács László
2023-05-31 at 00:44
@hesslerezredes
A súlyos mongol veszteségek nem valószínűek, hanem tényszerűen tudhatók. A magyar civil veszteségek terén pedig most már egybevágnak a korabeli források és a régészeti leletek, úgyhogy ezt mantrának nevezni elég elrugaszkodott dolog. Az a hasraütésből megálmodott, méltatlanul elhíresült térkép, amelyik a fél országot időszakos tóként meg mocsárvidékként ábrázolja a középkorra visszavetítve, na az a mantra. Ahogy jönnek elő az új felfedezések, egyre inkább az.
Nem értem továbbá ezt az eltűnésfétist. Miért kellene ma más nyelven beszélnünk attól, hogy az ország lakosságának harmadát–felét kiirtották a mongolok (nagy térségi eltérésekkel persze) meg az utánuk jövő éhínség, és a kiölt népességet részben idegen telepesekkel pótolták? Mellesleg a tatárjárás miatt állt meg a magyarság etnikai térnyerése a Kárpát-medencében, ezután németesedett el a nyugati határszél, ezután kezdtek terjeszkedni a vlachok a Déli-Kárpátokból és a Bihari-hegységből, továbbá ezután népesült be legeltető kunokkal a Duna-Tisza-köze, ahol az addig sűrűn élő és földet művelő magyarokat nagyjából mind egy szálig legyilkolták a mongolok.
Az anyag lényege egyébként nem ez az egy bekezdés itt fönt, hanem a háromnegyed órás beszélgetés egy régésszel – abból részletesen kiderülnek a dolgok.
@csakafidesz
A tatárok eredetileg a mongolok egyik legerősebb törzse/törzsszövetsége voltak a mongol településterület keleti végén. A ma tatárként ismert nép eredetileg a volgai bolgár volt, akik az ogur török nyelvüket lecserélték kipcsak törökre. A mongol hódítás után pedig rajtuk maradt a tatár népnév.
@PG
Szent István állítólagos magyarirtásával is foglalkoztunk már a sorozatban! Leginkább az vele a gond, hogy 0 darab forrás és lelet igazolja. Így aztán leginkább a kereszténységgel (katolicizmussal) szemben ellenszenvet tápláló személyek agyszüleményének látszik az egész.
Itt vannak a részletek:
https://pestisracok.hu/keresztenyseg-vagy-magyar-osvallas-kell-nekunk-honi-felderites-video/
Hesslerezredes
2023-05-30 at 23:13
moliere
2023-05-30 at 22:47
Nem vagyok történész, illetve majdnem az lettem, de végül a jogot választottam, aztán jött a közgazdaságtan, majd az informatika némi “könnyű-áramos”… ismeretekkel, aztán katonai ismeretek – kb. ebben a sorrendben.
Manapság a matematika köt le és a logika újra.
Egyébként fel kellett nőnöm a matekhoz.
De persze a történelem állandóan ott van az érdeklődésemben napi szinten.
És folyton oda térek vissza, hogy hogy a kurvaéletbe lehetett elbaszni azt a 15 kegyelmi évet, ami 1526 és 1541 között megadatott az akkori politikai garnitúrának?????????
Nem volt török megszállás, nem is foglalkoztak velünk a törökök és mi mégis elszartuk a lehetőségeket.
Úgyhogy nem Mohács volt nemzetünk “nagy temetője”, hanem az elbaltázott 15 év Mohács után.
Azaz a belpolitikánk, a külpolitikánk korlátoltsága, önzése, kreténsége – az egy Martinuzzi Fráter György kivételével – akit persze korai Tisza Istvánként simán legyilkoltak (már akkor is).
moliere
2023-05-30 at 23:05
csakafidesz
Az a probléma a tatár elnevezéssel, hogy több dolgot jelent.
Először is, ha a török és a mongol népek valamilyen nyelvi rokonságban esetleg vannak is egymással, az igen távoli. Inkább kezelik őket külön nyelvcsaládként.
Ezt persze némileg fellazítja az életmód terén meglévő sok közös pont, a török népek még továbbra is nomád életformát folytató tagjai és a mongol népek között.
Eredetileg a “tatár” egy mongol népcsoport volt, arra Mongólia felé. Dzsingisz törzsszövetsége legyőzte őket, és ilyenkor jött a szokásos kérdés: meghaltok, vagy harcoltok velünk? Utóbbi nem volt sokkal vonzóbb, mert vesztesként beállni egy nomád horda élcsapatába vagy utóvédjébe, az igen-igen nagy veszteségeket szokott jelenteni (ahogy a gótok például a hunok esetében elszenvedték, mondjuk ők nem voltak nomádok…)
Így mivel a legnagyobb ilyen beáldozható típusú szövetséges népcsoport a tatár volt, a nevük elkezdett köznévvé válni: a “tatár” pont ezt a fajta kényszerszövetséges kis segéderőt jelentette egyre inkább. És a mongol hódítás során egyre inkább ezek az újabb és újabb kényszersorozottak már nomád török népecskék voltak, akik e státuszban egyre inkább a kelet-európai sztyeppén éltek már, és nem mongol, hanem török nyelvek változatain és keverékein beszéltek. Így alakultak ki csoportjaik olyan helyeken, mint Kazany környéke, Kaszpi-tenger melléke (kumükök), Kaukázus-Don közti részek (nogájok), vagy a krími tatárok, vagy a moldvai és litvániai kisebb csoportok.
A török nyelveken belül is érdekes a helyzetük, mert a többségük inkább a kipcsakokhoz tartozik, érthető módon, hiszen tkp. a mongol horda a kun birodalom helyét foglalta el a sztyeppén. De a krími tatárok úgymond “eloguzosodtak”, a mai török nép oguz török nyelvéhez hasonultak, biztos gyakorlati előnyök miatt.
Szóval a tatárok mongolok is meg nem is. A tatárjárás szót használni a mongol invázióra, teljesen rendben van, mondjuk történelem órákon, csak igazából mégis gond, mert csak akkor van rendben, ha valaki valamennyire tudja a fenti hátteret (szerintem). Bocs a terjedelemért!
moliere
2023-05-30 at 22:54
Tudományos libsizmus
Teljesen jogos.
moliere
2023-05-30 at 22:54
TS
Jogos megállapítások.
Nagy Lajos idején elfogtuk a horda kánjának fiát, aki mindent is megígért, ha visszaadjuk. Jeleztük, hogy nem kell annyi arany, mert csak a fejét küldtük. Nagyot fordult a világ…
Vannak források, melyek szerint például 1700 körül, amikor már kisebbségben voltak a magyarok ERdélyben, Moldvában meg relatív többségben! Tehát több volt magyar, mint román! Ha 1500 és 1900 között van magyar államiság, nem kis eséllyel még terjeszkedhetett is volna kelet felé. Erdély nyilván nem válik kisebbségi területté és Moldva is jó eséllyel magyar. Fura dolgok ezek. A török (és a Habsburg) okozta a Trianont, persze magyar asszisztenciával. A tatárt még kihevertük. Sok múlik a nép minőségén dinamikáján. Például az angolok felét kiirtotta a Fekete Halál. Túlléptek rajta (rohadt nehezen) és világhatalom lettek. A németek harmadát kiirtotta a harmincéves háború. Száz éven belül már exportálták ide a svábokat, mert népességfelesleget jelentettek. Hiába no, choose life!
moliere
2023-05-30 at 22:47
Hesslerezredes első bejegyzése – történész szemmel – rendben van. (Bocs, ha az ezredes maga is szakmabeli!)
Nem kerültünk kisebbségbe, mert a későbbi nemzetiségek részben még nem is voltak tömegesen jelen, részben pedig az elit továbbra is magyar nyelvű maradt, a szláv népeknek nem volt olyan szintű elitjük. Részben heterogén jövevények jöttek, germánok, szlávok, latinok, így praktikusabb volt az abszolút vagy helyenként relatív többség nyelvét venni közvetítőnek, vagy természetes helyi nyelvnek. Nem tudták volna ledominálni a magyar nyelvet, népességet. És aztán vissza is erősödtünk, 1500-ra kb. 70% magyar volt a Kárpát-medencében. (Ha mondjuk nem lett volna tatárjárás, lehetett volna mondjuk 80-85% szerintem.)
PG
2023-05-30 at 21:44
Sok a feltételezés, de tény, hogy a tatárjárás nagy veszedelem volt Magyarország számára. Először is, István király ténykedése és hittérítése miatt alaposan kiirtották a magyarokat. A lakosság felét megölték a törzsek elleni harcokban, és erőszakos hittérítés miatt. (István király a teljes uralkodása alatt a saját népe ellen harcolt, a törzseket egyenként verte le) Utána kb 180 évvel jöttek a tatárok, amikor még ki sem heverte az ország a nagy vérveszteséget. Ahhoz képest kemény ellenállásba ütköztek, de végül a királyunk, IV. Béla is elmenekült, sorsára hagyva a népét.
Igaz a kegyetlenség és a népirtás, de az ellenállás is nagy volt. (Ha István király azt megelőzően nem gyengítette volna le az országot, akkor itt a tatárok nem rúgtak volna labdába) A TS nevű beíró tévedésben van, mert abban az időben nem voltak románok. Az oda bevonult nomád népet nem románnak nevezték. A román nevet csak a középkor végén, a 19. században találták ki.
TS
2023-05-30 at 21:13
füredi46, aztán egyébként mi a bajod?
Honnan tudod, ki mennyit tud a témáról?
Konkrét legyél.
füredi46
2023-05-30 at 20:24
Atyavilág, mennyi “történész” lett itt hirtelen. Nem is merek én már semmit írni, inkább ajánlanám az itteni “történészek” figyelmébe angol “kollégájuk”, John Man: Dzsingisz kán című könyvét. (2005-ben adták ki magyarul, 456 oldal.) Minden megtudható belőle a fenti témáról, sőt annál sokkal, de sokkal több is…
halacska
2023-05-30 at 20:14
Nem visszavonultak, hanem menekültek a vereség elől.
csakafidesz
2023-05-30 at 19:29
Elnézést, de a tatár nem azonos a mongollal! Némiképp rokon népeh, de teljesen, Mások a tradicióik, viseletük, stb. volt és van. A mai tatárok Kazányban és környékén laknak, Oroszországban négy tatárlakta terület is van. A krimi tatásokat Sztálin űzte el.
Hesslerezredes
2023-05-30 at 19:17
TS2023-05-30 at 18:30
Igen, ahogy írtam, nem néztem utána, 1285-ben IV. Kun László királyunk alatt csépelték el a tatárokat rendesen.
A románok vegytisztán albán pásztor-leszármazottak.
Elvándoroltak keletre az albán területekről.
Közben felvették az ortodox-kereszténységet és ezzel a nyelvük is kezdett elszlávosodni.
A középkorban szó sem volt nemzetről, a fogalmat, ha használták is, nem a mai értelemben tették.
Egy középkori uralkodónak az volt a fontos, hogy minél több alattvalója legyen, mindegy milyen nyelven gagyog (egy átlag középkori ember szókincse – az aktív szókincse! – amúgy nem érte el az ezer szót sem – Dickens idején Angliában egy kikötői dokkmunkás szókincse még a 200-at sem!!!), szóval a középkorban egy-egy királyság értékét a hozzá tartozó területek és népek adták, függetlenül a népek természetrajzától.
Aztán amikor a szabadkőművesek/illuminátusok/pénzemberek a XIX. század fordulóján, kitalálták a nemzet fogalmát – a megbízhatatlan adós királyok helyett!!! – akkor erre a románok úgy csatlakoztak föl a pópáik irányítása alatt, hogy szó szerint a szószékről találták ki és alkották meg a román nyelvet és deresre húzták azt a román jobbágyot, aki továbbra is merte használni a templomi ortodox ó-szlávot!
Tehát a románok albán pásztorok leszármazottai, akik egy “csinált” nyelvet használnak.
Nincs értékelhető múltjuk – és ezért ilyen a jelenük is és várhatóan a jövőjük is ilyen lesz.
Fostalicska népkatyvasz.
Hitvány köz-mentalitás.
Ganédomb ország.
Ez románia és ezek a románok.
Tudományos libsizmus
2023-05-30 at 18:35
Egy évvel a tatárjárás után Babenbergi Frigyest katonasággal verte ki IV. Béla a nyugati vármegyékből.
Az 1270-es években a morvamezei csatában laposra vertük a cseheket, valamint a második tatárjárás során a tatárokat.
Ez nem arra utal, hogy az 1241-42-es tatárjárás padlóra küldte volna Magyarországot.
TS
2023-05-30 at 18:30
Hesslerezredesnek igaza van sok mindenben. Annyi kiegészítést tennék, hogy az ún. “második tatárjárás” 1285-ben volt, de abban már kisebb erővel vettek részt a tatárok. Tulajdonképpen akkor is nagy pusztítást végeztek, de valóban nem jöttek vissza, míg a törökök szövetségesei nem lettek.
Nagy Lajos már Moldvából is kiűzte őket. (Sajna, mivel oda beözönlöttek a románok…nem egyszerű a történelem).
TS
2023-05-30 at 18:24
Nemcsak a véletlenek vagy az időjárás az oka. Magyarországon találkoztak először a mongolok az európai viszonyokkal. Keleten elég volt a kán vagy emír seregét legyőzniük, és az egész ország az ölükbe hullott. Nálunk meg Muhi után is a nagy- és középbirtokosok makacsul védték saját tulajdonukat. A mongolok meg rovancsoltak: nyugatra még makacsabb ellenfeleket találnak, Németországot, Franciaországot; Itáliában minden város egy erődítmény és van belőlük vagy száz-kétszáz, ráadásul sokkal szegényebb országok ezek, mint az ázsiaiak. Befektetés szempontjából jobban megéri a keleti irány, Kína gazdagsága mindig vonzotta a nomádokat.
Hesslerezredes
2023-05-30 at 18:21
Nagyon érdekes ez a “tatárjárás”.
1. A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl messzemenően nem volt olyan, mint manapság. A valóságban egyetlen hatalmas lápvidék volt, szinte teljesen járhatatlan (átjárhatatlan) és nagyon kevéssé lakott volt a tatárjárás idején (is) és még évszázadokig ilyen is maradt.
2. Valószínűleg az Alföld lápvidéken kívüli részét tényleg súlyos veszteségek érték, de az is valószínű, hogy a tatárok is súlyos veszteségeket szenvedtek el.
3. Ha olyan irtózatos lett volna a pusztítás, mint amilyennek leírták és leírják a mai napig, akkor ma valószínűleg nem magyarul beszélnénk. Ugyanis ha annyi embert kellett betelepíteni, mint amennyit a vélelmezett veszteségek indokolnának/indokoltak volna, akkor a kisebbségbe került magyarság beolvadt volna az új – és nem magyar anyanyelvű – betelepülők közé (lásd: bolgár-törökök beolvadása a meghódított szláv tömegbe!). A cotrario: nyilvánvaló, hogy a magyarság továbbra is többségben maradt a tatárjárás utáni országban, ergo: a veszteségek valójában nem voltak olyan katasztrofálisak, mint amilyennek azt leírták (vélték). Csak (???) a korabeliek számára EZ A PUSZTÍTÁS általuk nem látott/nem tapasztalt dimenziókat jelentett, így a hatását is sokkal súlyosabbnak érezték és érzékelték.
4. Nem nagyon sokkal később az újra betörő tatárokat 1270 körül (most nem nézek utána a pontos dátumnak), úgy elverik, mint szódás a lovát, és úgy elkenik a szájukat, hogy gyakorlatilag a török korig még csak a lovukat sem merik fordítani a Magyar Királyság felé, nehogy támadást tervezni, noha az orosz sztyeppéken még vidáman garázdálkodnak jó sokáig szuttyongatva az oroszokat.
Én kedvelem Vésey-Kovácsot, de a mantrákat jobb, ha mellőzi.
Érdemes a matematikát és a logikát a történelemről alkotott nézetek során is elővenni.
Magyarán – józanul gondolkodni.