Megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kivitelezési munkálatai

A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén.

A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon, ezzel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, Budapest léptékben is meghatározó állami beruházás.

Szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését

-ismertette az államtitkár. Tájékoztatása szerint az eredetileg 200-250 milliárd forintosra tervezett és 2027-ben lezárni kívánt projekt tartalma időközben változott, kivették belőle például a szintén ide tervezett, de végül a közelben megépülő kollégiumot, így a korábban kalkulált 62 ezer helyett mintegy 57 és fél ezer négyzetméteres tér épül az egykor a közrádió által használt, 18 ezer négyzetméteres ingatlanon. Néhány hónapon belül elkészülnek az érintettekkel folytatott egyeztetések alapján elhatározott változások engedélyeztetéséhez szükséges dokumentumok, majd a kiviteli tervek, így a bontás befejeződése után megkezdhetik az építési munkálatokat. Az államtitkár hangsúlyozta:

nyitottak minden olyan racionalizálási javaslatra, ami nem jelent minőségi engedményt.

Mindazon változtatási igényeket, amelyek magát az egyetemi campus beruházását ellehetetlenítik, nem tudtuk akceptálni – jegyezte meg a tervváltoztatásokról szóló egyeztetésekről. Hozzátette: a jelenleg lepusztult zárványterületen olyan innovatív, térben minden irányba nyitott oktatási intézményt hoznak létre, amelyben a mostani hétről 20 százalék fölé emelkedik a zöldterületek aránya, így itt – olasz mintára – kis terek laza hálózatával jöhet létre egy kifejezetten élhető városrész. Eközben – jegyezte meg – a területen álló két palotát felújítják, funkcióval töltik meg a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeumhoz is méltó módon. Lánszki Regő kiemelte: nem fordulhat elő, hogy a munkálatok miatt bármelyik környékbeli lakás károsodik vagy funkciója sérül.

Minden itt elköltött egy forint a környéken további négy-öt forintnyi értéknövekedést fog jelenteni

-hangsúlyozta az államtitkár. Lánszki Regő emlékeztetett arra: eredeti funkciójában a tudatos tervezés eredményeként létrejött Palotanegyed “egy kitalált, jól működő városrész” volt, de a Magyar Rádió beköltözésével változtak a belső arányok, ráadásul egyes épületekben azbesztet használtak, amelyet el kell távolítani. Megemlítette: a rádió Bródy Sándor utcai homlokzatát – annak történelmi fontossága miatt – megtartják. Hozzátette, az épületek egy részének átalakítása jelentős pluszköltség mellett akkora megalkuvásokat tenne szükségessé, “ami egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amit mi szeretnénk”, vagyis a racionalitás és a fenntarthatóság legmesszebb menő figyelembevételével.

Egy ilyen ikonikus épületnél a legfontosabb: úgy legyen mai, hogy mégis egyfajta kortalanságot mutasson

-jelentette ki az államtitkár, célnak nevezve, hogy maradandó alkotás szülessen. Meglátása szerint ez a terv ezt messzemenőkig képes biztosítani.

Forrás/fotó: MTI