Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán, ugyanis a közel-keleti béke előmozdítása érdekében az amerikai elnök közvetítésével megkötött megállapodások során kulcsfontosságú volt, hogy a szembenálló felek tárgyaljanak egymással – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, New Yorkban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szólalt fel Szijjártó Péter, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész világ számára kiemelten fontos a béke megteremtése, amihez viszont megfelelő tárgyalásokra, valódi párbeszédre van szükség. A tárcavezető expozéjának fókuszában a béke megteremtése állt. Szijjártó Péter elmondta: a világnak igen sok válsággal kell párhuzamosan szembenéznie az ukrajnai háború kitörése óta. Arról is beszélt, hogy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, ezért a háború hatásai “azonnaliak, közvetlenek és nagyon súlyosak” Magyarországra nézve. Hozzátette: “háborús övezet szomszédságában élni abban tesz bennünket érdekeltté, hogy minél előbb béke teremtődjön”.
Az ukrajnai háború egy regionális háború, de ebben a kontextusban szeretném azt a megjegyzést elmondani, hogy teljesen bizonyos, hogy minél több regionális konfliktus van a világon, annál nagyobb az esélye annak, hogy ezek globális háborúvá csúcsosodjanak ki, akár egy világháborúvá, amit úgy gondolom, semelyikünk nem szeretne megtapasztalni. Az ukrajnai háború rávilágít annak fontosságára, hogy véget vessünk és megoldjuk a jelenlegi helyzetet, és a lehető legtöbb regionális és fegyveres konfliktust is szerte a világon
– mondta Szijjártó Péter, aki a közel-keleti biztonsági kihívásokra is felhívta a figyelmet:
A Közel-Kelet mindig is súlyos biztonsági kockázatot jelentett az elmúlt évtizedben. A közel-keleti biztonsági helyzet pedig közvetlen kihatással bír Európa biztonsági helyzetére.
Indoklása szerint a zavart a nyugtalanság, illetve a különböző biztonsági tényezők összessége okozza, így például a terrorizmus elterjedése, valamint a további “masszív illegális migrációs hullám”. Véleménye szerint
ezek együttesen nagyon súlyos biztonsági kockázatot jelentenek Európára. (…) Manapság különösen Európának nincs szüksége erre, talán nem is lenne képes kezelni még egy ilyen biztonsági kockázatot, még egy ilyen komoly biztonsági kihívást. Ezért számunkra, európaiak számára abszolút jelentőséggel bír, hogy nagy lépéseket tegyünk a Közel-Keleten a béke irányába.
Szijjártó Péter a globális élelmezési krízis kérdését is érintette, amely jelentős részben az ukrajnai fegyveres konfliktus következménye, mivel a megszakadt ukrán és orosz gabonaszállítások nyomán a világ számos pontján élelmiszerellátási válság alakult ki.
Ahol pedig élelmezési problémák lépnek fel, ott felüti a fejét az erőszak, a terrorizmus, és emiatt újabb bevándorlási hullámok indulhatnak meg
– figyelmeztetett. Hozzátette: ezért is fontos lépés, hogy nemrég átadták Fényeslitkénél, a magyar–ukrán határon azt a vasúti átrakodó-terminált, amelynek kapacitása a kétszerese az eddigi legnagyobb ilyen létesítménynek Európában.
Itt így óránként 800 tonna gabonát tudnak átrakni, amely folytathatja útját az észak-adriai kikötőkbe, onnan pedig a világpiacra
– ismertette a tárcavezető. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy miért fontos a béke megteremtése a Közel-Keleten:
Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, nagyon sok kudarcba fulladt kísérlet történt arra, hogy békét teremtsünk vagy a békéhez közelebb kerüljünk a Közel-Keleten.
Jó példaként említette Donald Trump és Jared Kushner tevékenységét, akiknek köszönhetően kialakult egy olyan párbeszéd Izrael és az arab országok között, ami megalapozta köztük a békét. Szijjártó Péter szavai szerint különösen a jelenlegi helyzetben szolgálhat sok tanulsággal Kelet-Európában az a módszertan, az a metodológia, amely alapján az Ábrahám-megállapodást megkötötték, mert “ebből következtetéseket vonhatunk le az ukrajnai helyzetre is”. Szavai szerint az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak. A külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett: ehhez viszont egy olyan vezetőre volt szükség, aki elég bátor és elég erős volt ahhoz, hogy megnyissa vagy újranyissa a kommunikációs csatornákat olyan felek között, akik egyébként igen súlyos konfliktusban voltak egymással. Az Ábrahám-megállapodást olyan pozitív fejleményként jellemezte, amire “reálisan korábban nem volt remény sem”.
Úgy gondolom, ha Trump elnök úrnak sikerült békét teremtenie és újraszervezni a kapcsolatot Izrael és néhány arab ország között, akkor az is lehetséges, hogy Ukrajnában is békét teremtsünk, hiszen ott pontosan ugyanerre a módszerre van szükség: a párbeszédre és a kommunikációs csatornák újranyitására
– emlékeztetett a tárcavezető, aki beszédében a tárgyalás fontosságát hangsúlyozta, meggyőződése szerint ugyanis ha van párbeszéd, akkor van remény a békére is. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy a háború retorikáját a béke retorikája váltja majd fel az ENSZ-ben is.
Szijjártó Péter felszólalását az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről a közösségi oldalán élőben követhették figyelemmel.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS