Folytatjuk az Aranykéz utcában felrobbantott Boros (József Károly) Tamás rendőrségen tett vallomásának közreadását. Cikksorozatunk második részében a pentitó a fővárosi robbantások elkövetőit nevezi meg, beszél korrupt rendőrökről, többek között a manapság rendőrségi szakértőként sűrűn a képernyőre hívott Labancz Ferencről. Elárulja, hogy Portikékkal egy olyan új erő jelent meg az alvilágban, amely „gyorsan pontot tesz a dolgokra”. Megjegyzi, milyen érdekes, hogy a nagyobb események után Portik Tamás és Drobilich Gábor minden alkalommal külföldre távozik.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
A Boros-akták közreadásának első részében részében azt írtuk, hogy Boros Tamás elsőként 1997. január 30-án tett vallomást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Alosztályán, emberölés kísérlete miatt folyó nyomozásban. A most ismertetett és közreadott második jegyzőkönyvet egy nappal később, tehát 1997. január 31-én vették föl, szintén a Pest megyei főkapitányság vizsgálati osztályán. A sértett tanúként meghallgatott Boros fenntartotta az előző nap tett vallomását, majd rátért Lakatos András, azaz Kis Bandi egyik legismertebb ügyletére – amelyről már a PestiSrácok.hu is már beszámolt, a Prisztás-gyilkosság vádiratának ismertetésekor-, amikor Lakatos 50 millió forintot adott kölcsön Medveczky Ilonának nagy értékű ingatlanának fedezete ellenében. Boros szerint emögött is Portikék állhattak. Aztán rátért a robbantások konkrét említésére.
Legalább négy darab, egyenként 40 dekás trotilrúd (TNT) robbant fel 1995. szeptember 19-én este negyed kilenc tájban a józsefvárosi Práter utca 73. számú ház előtti kukában. Fotó: Blikk.hu
Kocsijában robbantották fel a jordán pénzváltót
Elsőként az 1995. szeptember 19-én, a fővárosi Práter utcában, saját autójában felrobbantott, jordán Naji Awad esetének hátterébe avat be. Ugyan Boros a meggyilkolt férfit szírként említi, Naji Awad valójában jordán származású volt és a pentitó állítása szerint Portikék és egy másik arab férfi pénzváltójaként működött haláláig. Boros úgy tudta, hogy az olajüzletekből befolyt százmilliókat Portikék átváltották valutába, amelynek egy részét külföldi bankszámlákra helyezték el, másik részéből pedig a külföldről – Oroszországból és Szlovákiából – érkező olajszállítmányokat fizették ki. Boros szerint Naji Awad halála előtt eltűnt a rendszerből 500 millió forint (1995-öt írunk! – a szerk.), s emiatt a jordán, a másik arab ( akit nem nevezett meg) és Portikék összevesztek. Ráadásul Naji Awad halálával megszűnt az a lehetőség, hogy a vámhalasztott olajügyletekkel kapcsolatos információk kitudódjanak.
Hoffmant meg kell büntetni!
Boros tapasztalatai szerint az 1996-os robbantásos sorozat első eseménye a Tanyi György Práter utcai bárjába dobott kézigránát esete volt. Erről személyesen a tulajdonostól értesült, de elmondása szerint Tanyi csak nevezett az egészen, és úgy tűnt Borosnak, mintha a merénylet önrobbantás lett volna. Boros úgy vélte, ez egy elterelő hadművelet lehetett, hogy az ezután következő robbantás-sorozatot ne az ő számlájukra írják. Prisztás József üzlettársának, Hoffman István autójának felrobbantásáról ( ez nem a jól ismert 1997 október 9-i, Szépvölgyi úti támadás, amikor egy kerékpárra szerelt, távirányítású bombával felrobbantották a vállalkozót, amikor az gyalogosan arra igyekezett) Boros úgy nyilatkozott: annak hátterében Tanyi és a Conti Car csoport állt. A robbantás Prisztás meggyilkolása után történt, az alvilág szereplői pedig milliárdos vagyonáért versengtek. Hoffmanról Boros elmondta, hogy korábban Csobolya Attila és Prisztás József pénztárosa volt, és – vélhetőleg a folyamatos fenyegetése miatt – beszélni kezdett a rendőrségnek. Ezen a conti caros társaság annyira berágott, hogy „ezért meg kell őt büntetni.” De Boros szerint Hoffman sakkban tartása azzal is magyarázható, hogy ha a fenyegetések hatására Hoffman visszavonul, Prisztás József kintlevő pénzeit majd ők szedhetik be. A pentitó szerint Hoffman autójának felrobbantásával a pénztáros végleg visszavonult, más kérdés, hogy hónapokkal később – miként fentebb említettük – már magát Hoffmant robbantották fel, napokig élet és halál között feküdt a kórházban, de végül túlélte a támadást.
Tanyi György még saját bárjába is kézigránátot dobatott, nehogy gyanúba keveredjen a fővárosi robbantásokkor Fotó: Hvg.hu
Portik: A kurva anyád ad neked 18 milliót, amikor kettőből megoldalak!
A pentitó sorra vette és elmondta a rivális szórakozóhelyek elleni támadások hátterét: a Black Rouge Night Club, a Pigalle és a Leroy Country Pub megszerzésének kísérletét. A Hegyalja úti Black Rouge klubot Boros gyanúja szerint maga Portik Tamás robbanthatta fel. Az elkövetőről ugyanis készült fantomkép, ráadásul Boros azt állította, akkoriban Portik sok drogot használt, így beleillett a képbe, igaz, ugyanúgy Tanyi is. A klub a robbantás után tönkrement, nem úgy a Visegrádi utcai Leroy pub, amely akkoriban feltűnően jól ment, így „Portik nagyon meg akarta venni, a tulajdonos viszont nem szándékozott eladni.” A pentitó szerint a kézigránátos merényletnek több célja, is lehetett: egyrészt a vételi szándék elutasítása, másrészt beleillett a fővárosi éjszakai életben a robbantásokkal keltett általános zavarkeltésbe – amiről Boros az előző vallomásában beszélt. De Boros szerint ez arra is jó lehetett, hogy azt a látszatot keltsék: betámadták a Portik által utált oroszokat. A helyet ugyanis Boros szerint az orosz Igor Korol és bandája védte. Róla többek között az tudható, hogy Szemjon Mogiljevics, azaz Szeva hozatta Magyarországra, amikor már az egyik alvezére, Leonyid Sztecura olyannyira a fejére nőtt, hogy egy másik erővel ellensúlyozni kellett hatalmát. A Leroy pub felrobbantása után Portik, hogy nyomatékosítsa akaratát, beküldte az étterembe egyik verőemberét, aki még jól megverte a tulajdonost. A Leroy azonban nem került Portik kezébe. Nem úgy a józsefvárosi Pigalle éjszakai lokál, amelyet Portik szintén kinézett magának. A klub egyik tulajdonosa Totka Pál egykori halnagykereskedő volt, aki annak ellenére leült tárgyalni Portikékkal, hogy tudta, ők dobtak kézigránátot üzletére. Totka 18 millió forintot kért üzletrészéért Portiktól, aki ekkor mondta azt az azóta városi legendává híresült mondatát, hogy „kurva anyád ad neked 18 milliót, mikor kettőből megoldalak.” Boros szerint az eredménytelen tárgyalás után történt a Totka elleni merénylet (1996. november 21-én, a II. kerültben kilenc lövést adtak le a halnagykereskedőre, de a férfi végül túlélte a támadást – a szerk.). Ennek hatására Totka üzletrésze Portikhoz került.
Labancz “urat” ( jobbra) 2002-ben vesztegetés miatt is elítélték Fotó: MTI
Csontos “úr” és Labancz “úr” a maffia szolgálatában
Nem sokkal azelőtt, hogy Boros Tamás megtette első vallomását a rendőrségen, 1997 január 1-én ismeretlenek páncéltörő rakétát lőttek az egyik legerősebb olajos vállalkozó, Szűcs Attila érdekeltségébe tartozó, a Szépvölgyi úton található Secret Night Clubra. Boros úgy vélte ennek oka egyrészt a konkurencia megfélemlítése lehetett, másrészt egy olyan rivális védelmi csoport ellehetetlenítése, amelyik harcban állt Tanyiékkal. A pentitó szerint Portik korrupt rendőrök segítségével szerezte meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét. Boros szerint a tárgyalás úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi valamint két BRFK-s tiszt, a „ Csontos Ferenc alezredes és Labancz úr” leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a bárt. Azt mondta Boros: „Egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre. Itt kell megjegyeznem, hogy a Csontos úrnak az éjszakában közismerten ismert szerepe van, éjszakai szórakozóhelyeken fejpénzt szed. Példaként razziákat szervez arab pénzváltókra, és ezért, hogy békén hagyja őket, úgy tudom a pénzváltók havi 2 millió Ft-ot fizetnek neki, számtalan hasonló esetről tudok.” Hogy mennyire igaz amit Boros állít, nem tudjuk, az viszont tény: Labancz Ferencet – aki manapság rendőrségi szakértőként tűnt fel a sajtóban például a Vizoviczki-, vagy éppen a Laborc-Portik találkozók ügyében -, 2002-ben, a fent ismertetett tényálláson alapuló vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és kétszázezer forint pénzbírságra ítélték. És még sorolhatnánk Labancz ügyeit .
Sándor István, a Papa több olajos bűnöző ellen dolgozott, többet ismert is közülük Fotó: Index.hu
Az új erő gyorsan pontot tesz a dolgokra
Prisztás József lelövéséről Boros árnyaltabb képet fest, mint például a Portik Tamás és társai ellen jelenleg is folyó per vádirata. Pontosabban megmagyaráz egy pár homályos részletet. A pentitó azt állítja, hogy Prisztás egy az oroszokkal közös, de Portikéktól független olajügyletbe akart beszállni, amit Kis Bandi gründolt össze. A Boros szerint másfél milliárdos megaüzlethez Portikék szereztek halasztott vámfizetési engedélyt, igaz Kis Bandi nevére. Prisztás azt tervezte, hogy kitúrja az üzletből Kis Bandit és a helyére lép az üzletben. Ez azonban Portikéknak nem tetszett, annál is inkább, mert a milliárdjaitól magát erősnek gondoló Prisztást nem tudták volna maguk alá hajtani. Emiatt Boros szerint Prisztást személyes okból is likvidálták, és nem csak azért, mert belekontárkodott az olajüzletbe. Boros szerint ez volt az a pont az éjszakai életben, amikor rádöbbentek arra, hogy Portikék nem viccelnek, ha Prisztással is, akkor mindenkivel minden megtörténhet. „Ekkor vált világossá és érthetővé, hogy egy új erő jelent meg, amely gyorsan tesz pontot a dolgokra. Boros szerint a gyilkosság után mindenki ledöbbent az éjszakában, hiszen először fordult elő, hogy egy erős embert, egy városszerte ismert nagymenőt egyszerűen likvidálnak ellenfelei. Prisztás kapcsolatai, üzletfelei is leblokkoltak, ezt kihasználva Tanyi és Portik rátette a kezét Prisztás érdekeltségeire, valamely kis terület megmaradt Csobolya Attilának. Ettől kezdve azonban az alvilági erőegyensúly felborult és a piszkos ügyek elintézési módja egyre durvult. Boros szerint viszont a korábbi alvilági vezetőkre nem volt jellemző, hogy hullákat hagynak maguk után, még akkor sem, ha egyes esetekben felvonultak, betámadtak, erőszakot alkalmaztak.”Ez az új kör teljesen gátlástalan, mint említettem is már korábban kábítószer függők, annak hatása alatt totális erőszakot képesek alkalmazni.” – jellemezte Portikékat Boros. Egyébként Boros több helyről származó információi szerint a Prisztás-gyilkosságot az oroszok, Igor Korolék követték el, de hogy a megbízást azok kitől kapták azt nem tudta megmondani. Az „új erőről” Boros elmondta, hogy szinte valamennyi nagyobb, vagy komolyabb esemény megtörténte – robbantás, merénylet – előtti, valamint az azutáni napokban titkos megbeszélésen vett részt Tanyi, Portik, Radnai, Csüllög, Baranyi, néha Drobolich Gábor. Érdekesség, hogy a merényletek, vagy robbantások előtt és után Drobilich és Portik „rövidebb-hosszabb ideig mindig külföldre távozik”.
Lakatost egyértelműen meg akarták ölni, de nem sikerült Fotó: MTV
A véletlenen múlott Lakatos Csaba életben maradása
„Prisztás megölését követően felgyorsultak az események…” – tudósított a maffiaháború egyik csúcspontjának utóéletéről Boros Tamás. Elmondta, hogy a következő áldozat Lakatos Csaba hajtó lett volna, aki egyrészt Csobolya Attilának, de Prisztás Józsefnek is üzlettársa volt. Valamint jó kapcsolatokat ápolt az akkor az ORFK-n dolgozó Sándor Istvánnal, azaz Papával, aki Boros szerint Tanyiéknak nagy szálka volt a szemében, hiszen sokat dolgozott rájuk. Egyik alkalommal Tanyi megautóztatta Lakatost, majd megfenyegette, ne csicseregjen róluk és hanyagolja Papával való kapcsolat tartását. Egyszóval a Prisztás hatalmának és óriási vagyonának megszerzésének tervébe beleillett Lakatos likvidálása is, akire Prisztás megölése után néhány nappal lőttek rá az ügetőn. „Meggyőződésem, hogy Lakatos Csabát meg akarták ölni, hiszen csak a véletlenen múlott életben maradása.” – fejtette ki véleményét Boros. A rendőrök Tanyi két testvérét, Józsefet és Gábort vitték be a helyszín közeléből, mivel találtak náluk egy célzásra alkalmas távcsövet és egy pisztolyra szerelhető válltámaszt. A két férfit viszont kiengedték, Boros szerint a ravaszt egy Mehát nevezetű koszovói albán embere húzta meg. Tanyiékról egyébként a Prisztás-gyilkosság említésekor jegyezte meg Boros, hogy sokszor a bűncselekmények elkövetését és az elkövetőt biztosították távolról, ami azt jelentette, hogy például ők vitték tovább a helyszínről az elkövetéskor használt fegyvert. vagy a tettest. Vélhetőleg Lakatos Csaba meglövésekor is ez volt a feladatuk, annyi azonban biztos: a pisztoly nem került elő. Erről Boros azt mondta: „Meglepő módon a helyszínre Pintér Sándor, akkori főkapitány ért ki, hamarabb, mint a helyszínelést végző Doszpot úrék. Én úgy hallottam, hogy nem csak a távcsőt és a tust találták meg Tanyiéknál, hanem magát a fegyvert is, amely később eltűnt.” Amikor Boros erről érdeklődött Tanyinál, miként lehetséges ez, Tanyi nem akart válaszolni, ettől függetlenül Borosan az szűrődött le, hogy valamilyen hatósági segítsége lehet a bandának, máskülönben nem lehetnének az egész merényletsorozat alkalmával rendkívül magabiztosak. Nos, innen származik az az azóta városi legendává szelídült vád Pintér Sándor belügyminiszterről, hogy személyesen ő maga tüntette el a pisztoly. Pedig ilyen állítás nincs a vallomásban.
Folytatjuk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS