Mező Gábor az Origónak: ezek nemcsak lehetséges állambiztonsági beszervezettek, de potenciális szovjet-orosz kémek
Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. Az újságíró, aki a PestiSrácok.hu főmunkatársa, A Hálózat című rovatának szerzője és a Pesti TV műsorvezetője is egyben, az Origónak elmondta: a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség – Mező Gábor szavaival – egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán.
Az újságíró szerint a demokrácia jelszava mögé bújva többen voltaképpen ugyanazt a hálózatot próbálták továbbéltetni. A közeljövőben ezek a hálózati karrierek is olvashatóak lesznek a PestiSrácok.hu-n, amelyek tovább színesítik a posztkommunista háló szövevényes rendszeréről megrajzolható képet. Mező Gábor a politikai pszichiátria intézményéről, mint a kommunista hatalom egy máig tabuként kezelt lejárató módszeréről is beszélt a lapnak, a „Levelek a bolondokházából” apropóján.
Mező Gábor hiánypótló tanulmánnyal állt elő, amikor megírta az évek óta kutatott történeteket a kommunista hálózat rendszerváltoztatás utáni médiaszereplőiről. A szerző „A média lenyúlásának titkos története” című munkájában azt vezeti le, hogyan épült fel a Nap TV, miként hálózták be a vidéki sajtót, illetve hogyan érték el, hogy az újonnan elindított, gyakran több százezres újságok is náluk maradjanak. Mint a Reform, amely a reformkommunisták szócsöve volt, vagy az a Kapu, amelyben több lázadó írás megjelent, de valójában egy titkosszolgálati leányvállalat állt mögötte. Ennek végeredménye lett az, hogy hiába nyert 1990-ben az MDF, a sajtó szinte teljes része kormányellenes volt, jócskán megágyazva az MSZP 1994-es visszatérésének. A könyv folytatása ősszel jelenhet meg – erről mesélt az Origónak Mező Gábor.
Régi kapcsolatok, hálózati háttér
A témát évek óta kutató-újságíró egyre inkább úgy látja, hogy a hetvenes, nyolcvanas évektől, majd a rendszerváltás után is megfuttatott, folyamatosan szerepeltetett tévések jelentős része nagyon gyakran elvtársi előnnyel, hálózati bekötéssel indult. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a pártállami nómenklatúra tagjai előszeretettel küldték gyermekeiket külügyes, külkeres pályára – szögezi le Mező Gábor. Ezek között említette Apró Antalt – Gyurcsány Ferenc felesége nagyapját –, a kommunista diktatúra nagyhatalmú káderét, akinek fia állambiztonsági tiszt lett, lánya, Apró Piroska pedig vezető külkeres, és Berecz Jánost, akinek mind első felesége, mind lánya szigorúan titkos tiszt volt, testvére pedig az állambiztonságnak dolgozott.
Nemrégiben publikáltam Vágó István jobbára ismeretlen előtörténetét. Ő külkeresként került a televízióba, ahol Vitray Tamás vette a szárnyai alá. Vágó apja, Vágó György bejárta Afrikát és Indiát, úgy, hogy éveket töltött kiküldetésben. Fia nyelveket tanult, majd a kábítószerrel is kereskedő Medimpexhez került
– mondja az újságíró, aki szerint visszanézve az is elképesztő, hogy például az ÁVH-s emberek gyerekeikből vezető SZDSZ-es politikusok, menő kiadóvezetők lettek, más hálózati leszármazottakból pedig az ország legismertebb közszereplői. De ugyanebbe a brancsba sorolható a ma is felettébb aktív Juszt László: magasrangú káder volt az apja, Szófiában tanult, majd baráti viszonyba került az orosz maffiózóval, a több forrás szerint volt KGB-s Szemjon Mogiljeviccsel. Juszt egyébként éppen az akkori Origónak, egy tíz évvel ezelőtti interjúban azzal hencegett, hogy egyedüliként bemehetett a házi őrizetben lévő Todor Zsivkovhoz, a Moszkvából megbuktatott bolgár diktátorhoz, akitől az IMO-n végzett Lukanov, Mladenov kettős vette át a hatalmat. És hogy hogyan mehetett be egy magyar riporter Zsivkovhoz? Juszt ugyanebben az anyagban azt mondja:
Kint voltam Szófiában, ahol megcsináltam Zsivkovval, az utolsó pártfőtitkárral Bulgáriában az utolsó interjút házi őrizetében.
Bizony, ilyen ügyes volt. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az említett Mogiljevics Magyarország előtt éppen Bulgáriában mozgolódott a legtöbbet. Egy Amerikába menekült bolgár származású professzor megkerülhetetlen értekezése szerint „Szeva bácsi” kulcsszerepet játszott az ország kifosztásában. De vissza Juszthoz. Ha innen nézzük a különböző ügyeit, például, hogy „véletlenül” éppen ő került abba a csúnya nemzetbiztonsági ügybe még az első Fidesz-kormány idején, akkor azért láthatjuk, hogy nagyon sötét figura.
És nem az értelmi képességei miatt. Maradjunk annyiban, hogy senki sem lepődött meg azon, hogy állítólag őt akarta a Russia Today a magyar „arcának” pár évvel ezelőtt
– állapítja meg a szerző. Mező a beszélgetésben kitért az újságírói csalásával, azaz a nevetséges RTL Klubos álinterjújával lebukott Frei Tamásra is, aki a KGB-keltetőnek tartott moszkvai IMO-n végzett. Mellette említi a szintén IMO-s Hardy Mihályt, aki éppen a Klubrádiót boldogítja, de mondhatná a szintén ott végzett, náluk jóval ismeretlenebb Simon Ernőt, aki a régi Figyelő vezetése után pár éve már a menekülteket óvta az ENSZ-nél, vagy azt a Dési Andrást, akiből a Népszabadságnál töltött évek után szintén nagy jogvédő lett.
Ha a sajtót, a nyilvánosságot egy rendetlen kertnek tekintem, nem tudok úgy felemelni egy követ, hogy ne kandikáljon ki egy-egy hálózati figura. Sokan nem értik, hát kimondom, mi a baj: ezek nemcsak lehetséges állambiztonsági beszervezettek, de potenciális szovjet-orosz kémek
– hangsúlyozza Mező. Filmes társaival három dokumentumfilmet is készítettek, a Lejáratás és bomlasztást (2015) és a Szétszakadt Magyarországot (2017) Huth Gergellyel és Kerekes Andrással, tavaly pedig a Levelek a bolondokházából címmel készült filmet, amit Kerekes Andrással ketten csináltak. Utóbbit pár hete a saját műsorában, a Pesti TV-n futó A Hálózaton is levetítette, utána valaki felrakta a Youtube-ra és ott is több tízezres nézettséget ért el. Az Origo érdeklődésére Mező elmondta: nem zavarja, hogy kikerült a netre, sőt, a céljuk az volt, hogy minél több emberhez eljusson ez a történet. A levelek a bolondokházából főszereplője egy szerencsétlen sorsú asszony, akit saját férje a bolondokházába juttat, hogy megszabaduljon tőle. A férfi nem akárki: Janikovszky Béla, az ÁVH ezredese, aki akkor már második feleségével, Janikovszky Évával élt együtt. K. Etelka végül ki tud jutni a Lipótról, de ennek az volt az ára, hogy le kell mondania kisfia felügyeleti jogáról.
Kegyetlen történet, elszorult a szívem, amikor a levéltárban olvastam Etelka Lipótról írt leveleit, amelyeket könyvlapokra körmölt. Karácsony táján csak a gyerekét akarta látni, ennyit kért. Az elmegyógyintézetbe azért zárták, mert tisztességesebb gyerektartást kért a férjétől, az ÁVH-s Janikovszkytól, aki ezt megunva, előbb elraboltatta (!) közös gyereküket egy nyári táborból, majd Péter Gáborék segítségével Lipótra záratták a szerencsétlen anyukát
– mondja el Mező, aki hozzáteszi: az elrabolt gyerekről annyit tud, hogy hányattatott élete lett, de Janikovszky Béla és Éva gyermekére – az elrabolt fiú féltestvérére – csodás karrier várt. Janikovszky Jánost a Videoton – ahol ugye Apró Piroska is dolgozott – az NSZK-ba küldte, hogy a rendszerváltás után privatizálja a Móra Kiadót. Egy interjúban azt mondta, az anyja emléke miatt tette, bár valószínűleg az sem volt ellenére, hogy közben milliomos lett. Az apját „polgári orvosként” bemutató Janikovszky pedig ma is elképesztően befolyásos figura. Mező Gábor így folytatja:
Nem meglepő, hogy hiába írt egy amúgy liberális irodalmi portál a Janikovszkys tanulmányomról még évekkel ezelőtt, a méltatás pár nappal később eltűnt az oldalról. Magánemberként megkérdeztem a főszerkesztőt és nagyon nem lepett meg a válasszal. Öncenzúra történt – de volt benne annyi tisztesség, hogy válaszoljon. Előre tudtam, hogy ez lesz az ára, hogy nekem nem fog megjelenni könyvem a legismertebb kiadóknál, de ezt vállaltam és vállalom. Az ilyen sötét titkokat, az ismeretlen, tönkretett áldozatok történetét kell a leginkább megírni.
A dokumentumfilmben nemcsak K. Etelka tragikus történetét mutatják be, de kitértek a továbbra is tabusított politikai pszichiátriára is, amelyet továbbra is letagad a szakma. Noha mostanra egyre több újságírót és filmest érdekel ez a terület, vagyis, hogy a diktatúra miként tette el az útból, kezelésre szorulónak kikiáltva azokat, akik az útjában voltak.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Rózsahegyi Tibor
