Mi kérdezünk – Miért támadható jogilag Karácsony lakógyűlése? (Videó)
Karácsony Gergely az általa szervezett Lakógyűléssel akarja alátámasztani hibás politikai döntéseit. Azonban ez a népszavazásnak nevezett politikai haszonszerzési eszköz több sebből vérzik. Például, hogy a kiskorú gyermekek szavazhatnak arról, hogy mennyi adót fizessen be a főváros. A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka – Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár. De a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket. Nem biztos, hogy a szülők azt akarják, hogy gyermekük adataival valamilyen módon visszaélhessenek. A Lakógyűlés tehát egy gyenge (de magas és vékony) ember gyenge próbálkozása arra, hogy hibás döntéseinek legyen valamilyen alapja. De vajon sérti-e a jogszabályokat ez a halvány kezdeményezés? Erről beszélgettünk Dr. Tóth Máté ügyvéddel, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának a vezetőjével. Részletek a videóban!
Magyarországon teljesen világos a jogrend, tehát az, hogy valaki választó és választható legyen, tehát a politikai jogait gyakorolni tudja, az a 18 éves korhoz van kötve. A választási eljárásról szóló törvényről szemlátomást nem vesznek tudomást a Városházán
– fogalmazott Tóth Máté. A Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának a vezetője szerint a fiatalkorúak választójoga egy alkotmányos, alaptörvénybe tartozó kérdés.
Az alaptörvény 23. cikke az, ami azt az aktív és passzív választójogot, hogy valaki ugye részt vehet a választásokon, illetve választható, azt a nagykorúsághoz telepíti. A nagykorúság mögött pedig az egész Ptk-t, tehát most itt az egész jogrendszert dobja sutba a nyilvánvaló módon "nagyon felkészült" csapat a Városházán
– mondta Tóth Máté, aki szerint, ha a szavazás végeredménye a főpolgármester számára kedvező, akkor figyelembe veszi, ha nem, akkor más úton hozza meg a döntést. Úgy fogalmazott:
ez nemhogy politikai bonapartizmus, amit látunk, hanem valahol talán politikai pedofília is, "megerőszakolja" a jogot, a választójognak a korhatárát, nyilván a várt eredmény érdekében.
A jogász szerint egy 14 éves végképp nem fogja feltétlenül átlátni, hogy az ő véleménynyilvánítás-szavazata az mennyit ér. Nem tudni, hogy annak tényleg van-e valamilyen kényszerítő ereje az önkormányzatra vagy sincs. Hozzátette:
18 év alattiakat akarnak politikai véleménynyilvánítás kérdésében megnyilatkoztatni, ami még az Európai Unió szabályozása szempontjából is egy érdekes kérdés. Tehát tényleg egy tizennyolc év alatti, az a politikai véleménynyilvánításra tekinthető, ez egy nagyon szenzitív adat. Tehát azt kicsalni egy kiskorúból még GDPR (uniós általános adatvédelmi rendelet) szempontból is aggályos.
Tóth Máté kiemelte: a főváros állítása szerint közfeladat ellátásához veszi igénybe az adatokat, és annak a jegyében is dolgozzák ezt fel. Azonban a közfeladat egy nagyon-nagyon kényes terület. Úgy fogalmazott:
jogszabály jelöli ki mindig a közfeladatot és a forrást. Ezt ugye törvény, tehát állami jogszabályok, illetve az önkormányzati rendelet jelölheti ki. Az hol közfeladat, hogy én nyilván politikai haszonszerzés céljából megkérdezzek kiskorúakat, hogy egy híd forgalma milyen legyen? Vagy hogy teljesítse-e a főváros a saját adófizetési kötelezettségeit?
Tóth Máté kiemelte: ha hiányzik a közfeladat "láb", akkor nincs jogcím. Tehát jogcím nélkül adatokat gyűjteni, feldolgozni, az nemcsak a hatályos magyar jogszabályok szerint aggályos, de az európai GDPR szerint is. Nagyon sok sebből vérzik ez a történet jogi értelemben, és nagyon sok ponton támadja valójában azt a normarendszert, az együttélésnek a nem véletlen kialakított szabályait, amelyeknek a felrúgása azért tényleg beláthatatlan, hogy milyen politikai bonapartizmus irányába viszi el a folyamatokat a fővárosba.
A Lakógyűlés rendkívül problémás, kezdve az adatfeldolgozással, kezdve az életkorral, a törvényes képviselő hozzájárulásának a hiányával, azzal, hogy van-e jogcím erre az egész történet, a közfeladat jelleg megvan-e, mi a jogi felhatalmazottság, ez mind-mind közjogi, mind magánjogi értelemben kifogásolható
– húzta alá. Tóth Máté kiemelte: a szülők nem biztos, hogy azt akarják, hogy a gyerekének az adataival, a véleményével, egy meggenerált kóddal valamilyen módon is visszaéljenek. Úgy fogalmazott: az egésznek a végén meg ott áll az a nyitott kérdés, hogy ennek a népszavazásnak van-e kötelező ereje az önkormányzatra. Hozzátette:
ez az egész nyilvánvaló és egyértelmű politikai haszonszerzés, ami csak azt a célt szolgálja, hogy a fiatalokat félinformációkkal befolyásolva módosítsanak a politikai arányokon és véleménynyilvánítási metódusokon.
Fotó: Rátky és Társa Ügyvédi Iroda