Mi már kaptunk telefont, hogy lelőnek! – mondta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára azon az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülésen, amely csak egy héttel előzte meg Nagy Imre és társainak, valamint a jelképesen a hatodik koporsóban nyugvó forradalmárok, pesti-budai srácok temetését.
A RETÖRKI (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum) által szerkesztett, Hatalmi grémium címmel nemrég megjelent könyv felöleli az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága jegyzőkönyveit 1989. február 3-tól 1989. június 9-ig. Izgalmas dokumentumgyűjtemény olyan résztvevőkkel, mint például Grósz Károly, Horváth István belügyminiszter, Horn Gyula későbbi külügyminiszter, miniszterelnök, Fejti György, az MSZMP tárgyalóbizottságának helyettes vezetője, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, Korom Mihály KB-titkár, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés elnöke.
Az világos volt, hogy az állampárt az átmenet ügyeit kézben akarta tartani. Fejti György – Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag TSZ volt elnökének visszaemlékezése szerint – azok közé tartozott, akik elfogadták ugyan, de inkább késleltetni, mint siettetni akarták a többpártrendszer bevezetését. Mégis, a fő izgalom ebben az időben Nagy Imre temetésének előkészítése volt. Tartottak a Hősök terén egy esetleges hatalmas tömegdemonstrációtól. Féltek a radikálisnak vélt Fidesz és SZDSZ keményebb fellépésétől is, és természetesen az ötvenhatosoktól. De számításba vették az MSZMP Ribánszki Róbert – Kádár János volt személyi titkára, testőre, később az egykori csepeli első párttitkár – által vezetett szélsőbaloldali szárnyának provokatív megnyilvánulásait is, akik akár összetűzésbe is keveredtek volna az emlékezőkkel.
Innen származik Grósz Károly megjegyzése – királyi többessel – az 1989. június 9-ei ülésen:
Mi már kaptunk telefont, hogy lelőnek.
Borbély Sándor, a Munkásőrség parancsnoka ekkor felpattant és garantálta:
…abban egyeztünk meg az elvtársakkal, hogy egy órán belül tudunk mozgósítani 3000 munkásőrt a Nagy Imre-gyászszertartásra… bármikor szólnak a Belügyből, mi megyünk, 3000 munkásőr harcolni fog.
Nem szabad elfelejteni, hogy a kommunista párt vasökle, a több tízezer jól felfegyverzett munkásőr komoly erőt jelentett. A kommunista pártban a harciasság, a félelem, a bizonytalanság az egyik oldalról, ugyanakkor a másik oldalnál a kiegyezésre, a békés megoldásra való törekvése volt érezhető az ülésen. Létezett ugyanis egy titkos összeesküvés, egy úgynevezett “vészbizottság”, amiről még Kárpáti Ferenc volt honvédelmi miniszterrel beszélgettem 2001. szeptember 5-én a Magyar Nemzetben. Azt nem tagadta Kárpáti, hogy a titkos tervekről tudtak, és tudtak arról is, hogy a Grósz–Fejti csapat a tervekhez támogatást várt a Munkásőrségtől. Amihez csatlakozott volna a BM Forradalmi Ezred és a lumpenproletariátusból verbuválódott Münnich Ferenc szocialista brigádmozgalom résztvevői. Végül ezek az előkészületek kudarcba fulladtak. Horváth István belügyminiszter is tudott a tervekről, de nem volt hajlandó bekapcsolódni a titkos összeesküvésbe.
Mindenesetre a háttérben három politikus – Horváth István, Kárpáti Ferenc és Szűrös Mátyás – képviselte azt a nyugodt erőt az MSZMP részéről, akik mindenképpen a megegyezésre, a sima átmenetre törekedtek. Szintén a Magyar Nemzetben készült, Kárpáti Ferenccel készült interjúmat idézem, ahol megkérdeztem, hogy Grósz Károly beszéde a közelgő fehérterrorról (pártaktíva-értekezlet a Sportcsarnokban, 1988. november 29.) hozott-e bizonytalanságot a magyar politikában? A volt honvédelmi miniszter erre azt válaszolta:
Persze, hogy hozott.
Mindenkit megdöbbentett, meglepett, sokan nem értettük, honnan vette ezt az információt és miért kellett ezt a kijelentést tennie. Mai napig nem tudom megfejteni. 1990-ben megjelent Grósz Károlynak egy nyilatkozata, amelyben azt mondta, a fegyveres erők csak a parancsra vártak. Én akkor a Népszabadságban rögtön reagáltam a kijelentésére, és a leghatározottabban visszautasítottam a feltételezést… mindenesetre Grósz talán nem is tudta, hogy mennyit ártott azoknak a tiszteknek, akik a hadseregben vezető pozícióban szolgáltak!
Szűrös Mátyással, az MSZMP KB NJKB tíztagú bizottságának tagjával erről szintén a Magyar Nemzetben beszélgettem, aki kifejtette, hogy Grósz Károly 1988 vége felé kapkodott. Jobboldali veszélyről prédikált, fehérterrorral fenyegetett, mivel látta hatalma gyengülését. Megtévesztő manőver volt, hogy létrehozta ezt a testületet, hogy esetleg zsarolja, ijesztgesse politikai ellenfeleit. Szűrös a “vészbizottságból” egyedül Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát tartotta veszélyes embernek. A hatalom ugyanis az ő kezében volt a már említett több tízezer, jól felfegyverzett munkásőrrel együtt. Borbély a pártállam iránt elkötelezett kádárista volt.
A vad álmok aztán véget értek Borbély számára, amikor atrocitás nélkül lezajlott a temetés és az elkövetkező hónapok kerekasztal-tárgyalásain az MSZMP, később az MSZP és az ellenzéki pártok abba az irányba haladtak, amely végül az 1990-es májusi országgyűlési választással újra meghozták a többpártrendszert Magyarországon. Horváth István akkori belügyminiszterről és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterről Szűrösnek az volt a véleménye, hogy nem voltak kalandor politikusok, ők tehát nem adtak volna parancsot sem a rendőrségnek, sem a katonaságnak, hogy a fegyvereiket az emberek ellen fordítsák.
Erről tanúskodik az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülésének jegyzőkönyve is. Az 1956-os forradalom áldozatainak közelgő temetéséről vita folyt a tíztagú bizottságban, hogy vegyenek-e részt sorkatonák a rendfenntartásban. Kárpáti Ferenc megismételte, hogy erre nincs szükség, az még meggondolandó, hogy fegyver nélkül, fehér kesztyűben esetleg sorfalat állhat a katona. Tizenkét évvel később Kárpáti nekem már azt nyilatkozta a Magyar Nemzetben, hogy akkor már az volt a határozott véleménye, hogy a temetésen semmilyen katonai erő semmilyen jogcímen ne legyen jelen, kivéve a katonazenekart.
Közben hírek érkeztek a bizottsághoz, hogy a Tata melletti Bajnál megmozdulásokat szerveznek a laktanya előtt, ahol 1956. október 27-én az ügyeletes tiszt sortűzzel oszlatta fel a tömeget, és nyolc halálos áldozatot és sok sebesültet követelt a véres erőszak. Mosonmagyaróváron, Tiszakécskén is terveztek emlékező demonstrációt, mivel ’56-ban a sortűz több mint kétszáz védtelen ember életét oltotta ki. De szóba került Rácz Sándor és Király Béla beszéde is, akik a gyilkosokról akartak szólni, amit a televízió is közvetíteni fog. Ez zavargást is okozhat. Erről Fejti György aggodalmaskodott. Szűrös Mátyás viszont úgy látta hozzászólásában, hogy
…nem is kell ezzel foglalkozni. Ha mint magyar állampolgár olyasmit követnek el, ami alkotmányba ütközik, akkor utána lehet felelősségre vonni az illetőt. De ezekkel a beszédekkel nem kell most foglalkozni.
A bizonytalanságtól, a Nagy Imre és társainak temetésének váratlan következményeitől tartó kommunista politikusok közül Horváth István belügyminiszter megszólalása volt meglepő:
Én csak azt mondom, hogy ezt a 30. évfordulón még eltemethettük volna mi. Ahogy a Rajkot eltemettük.
Ebben a belügyminiszternek igaza is lehetett volna, aki 1986. október 23-ára gondolt. De mi is volt akkor? Lehetett volna tisztelgő temetés a kivégzett elvtársaiknak a még élő hidegháborúban, a prágai tavasz és a lengyel Szolidaritás elfojtása után, a forradalom leverése után harminc évvel, amikor a Kádár-rendszer újból és újból megerősítette, hogy 1956 ellenforradalom volt? Hatalmuknak alappillére volt az ellenforradalmi lázadás kifejezés örökös ismételgetése. Egyáltalán lehetett volna egy Rajk-féle megbánó temetés, amikor Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője megírta a Tollal és fegyverrel című könyvét, amelyben a forradalmárokat, szabadságharcosokat továbbra is gyilkosoknak, bűnözőknek nevezte, a felkelést ellenforradalomnak?
Horváth István naiv volt. Hiszen 1986-ban éppen azért oszlatták fel a Tiszatáj szerkesztőségét, azért rúgták ki Vörös László főszerkesztőt, mert megjelentették Nagy Gáspár költő Nagy Imre és társai kivégzéséről szóló verset:
Öröknyár: elmúltam 9 éves
a sír
NIncs sehol
a sír a gyilkosok
a test se I T T
NIncs sehol
a test se O T T
a csont a gyilkosok
NIncs sehol
a csont
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!
Tehát még egy verset sem bírt el a kádári diktatúra. Az úgynevezett megbékélés 1986-ban, a forradalom harminc éves évfordulóján kivitelezhetetlen volt. Maradt 1989. június 16-a, az első hivatalos megemlékezés ötvenhatra, amely a rendszerváltás kezdetének nyitánya lett. A több százezres emlékező tömeg, sok millió magyar szabadságvágyát vérbe fojtani nem lehetett. Ehhez a kommunistáknak már nem volt erejük, nem volt bátorságuk. Győzött a józan ész. Az eseményeket erőszakkal már nem lehett befolyásolni, az ellenzéket képviselő újonnan alakult pártok tömegtámogatása már túlságosan erős volt.
1989. június 16-án 12 óra 30 perckor pedig egy percre megállt az élet és országszerte megszólaltak a harangok. A járókelők egyperces néma megállással, a gépjárművezetők megállással és dudálással tisztelegtek Nagy Imre és a forradalom áldozatainak emléke előtt.
Ezután a Hősök terén Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélői nevében is beszéltek a szónokok. Felszólaltak Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor. A legnagyobb vihart kavaró beszédet Orbán Viktor mondta, aki követelte az országos nyilvánosság előtt a szovjet csapatok kivonását.
Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik
– hangzottak az Orbán-beszéd azóta gyakran idézett mondatai.
Elmúlt harmincnégy év, azóta sok víz lefolyt a Dunán és sok mindent másképpen látunk. Az biztos, hogy Borbély Sándor és a hozzá hasonló bolsik vad álmai 1989-ben véget értek. Még egyszer megpróbálták visszahozni rendőri terrorral 2006. október 23-án Gyurcsányék a komcsi leszámolást Magyarországon, de az már csak egy hanyatló hatalom, egy lejáratott neoliberális eszme utolsó erőlködésének bizonyult. Nem véletlen, hogy a Fidesz–KDNP 2010-es országgyűlési választása, a kétharmados győzelme után a Parlamentben május 14-én Orbán Viktor felolvasta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát:
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét. A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez…
Az átmenet tehát véget ért. A sztálini alkotmány után Magyarország Alaptörvénye megszületett 2011 húsvétján. Az ezer éves Magyarország függetlenségéért folytatott küzdelem nem ért véget. Ennek most már megmásíthatatlan biztosítéka az összetartozás törvénye, amelyet erősítenek az elszakított nemzeti közösségeink tagjai is. Nincs többé határon belüli és határon kívüli magyar, csak magyar emberek vannak.
Vezető kép: Grósz és Kádár az MSZMP országos értekezletén
angelblind652
2023-08-17 at 08:14
Valami bűzlik a jobboldali sajtó irányításában is. A miérteket elsorolhatnám, de minek? Hiányoznak a Pestitv kitűnő műsorai? Hiányoznak, ezért vettem egy külső antennát, hogy fogni tudjam. A fejek meg egyszer fent vannak, másszor meg lejjebb kerülnek. Mi meg csak kapkodjuk a magunkét. Belső ellenség dolgozik, de nagyon. Még mindig meg szeretnék “valakik” (inkább senkik), hogy mit gondoljunk, mit mondjunk, mintha óvodások lennénk. Jó lesz! Majd megérted! De nem értem meg. Miért történik mindez? Miért akarják elhitetni velünk, hogy ha lyukas a hajó, akkor meg kell javítani és nem gyorsabban evezni és meregetni a vizet.
dr.Máté András
2023-08-11 at 06:05
Ez az összes vélemény igaz a maga nemében!
Ébresztő
2023-08-10 at 23:15
Sas
És, most ki fekszik le a többi globalista hitelezőnek sokkalta nagyobb adósságot felhalmozva???
Semmivel nem jobb a magyar állam helyzete ( ha még létezik egyáltalán, mert gyarmattá váltunk) !
Ébresztő
2023-08-10 at 23:12
Theo
Visszakérjük Mátyásföldet? Székesfehérvárt?? Nevetséges! Ma már semmi se a magyaroké, még az se, ami akkor a nemzeti vagyonunkat képezte!
tarcsa
2023-08-10 at 11:03
Sajnos senkit nem lőttek le. Törvényesen, bírósági ítélet után. Lett volna rá millió indok és bizonyíték. Jelenleg egy sokkal boldogabb Hazában élnénk. Ráadásul a gyerekeik, unokáik, fattyaik sem tudnák az észt osztogatni a tisztességes magyar embereknek! Akkor kellett volna a kommunista mocskot örökre eltakarítani.
Manó
2023-08-10 at 09:02
Újra itt van nekünk Yoggi, aki mindent is tud! Aki elhiszi magáról, hogy valaki! A mindenisszar! Egy épkézláb ötlete sincs, csak fossa ide, amiért fizetik! Egy tahó proli!
Z
2023-08-10 at 06:32
Az egyetlen esélyünk, hogy távolodunk a nyugattól, és ezzel valamelyest közeledjünk a kelethez,hogy egyenlö távolságra kerüljünk kelettöl és nyugattól is egyaránt és ezzel egyensúlyba kerüljünk mindket irány felé. Mert mi vagyunk európa közepe. Ezt a mostani politikusok közül ehyedül Orbán Viktor tudja garantálni. Ezt nevezik a libsevik köcsögök pávatáncnak. És mivel ezek a barmok képtelenek ezt a kormányt megdönteni, ezért probálják besározni. A zorbán lop!
Schenkhyalfonz
2023-08-09 at 20:52
Anno a Tiszatáj miatt “ülősztrájkoltunk” is a Bölcsészkar épületében (ugyanis ott volt a menza és volt egy bögyös bölcsész tyúk, akit meg akartam … és nyilván a lap miatt is, bár addig csak hallottam a sajtótermékről). Persze nem történt semmi, következménye sem lett, bár az épület ajtaját ránk zárták, a forradalom meg ezalatt elhalt.
Római jogász
2023-08-09 at 18:00
Yoggi2023-08-09 at 16:59
Valószínűleg sok igazság van az Ön kritikájában a jelenlegi magyarországi állapotokra vonatkozóan.
De akkor önként adódik a kérdés, hogy mi a megoldás és – ÉS – mi az alternatíva?
És hát mivel egyelőre polgári demokráciában élünk – ezt ugye Ön sem vitatja, hogy így van? – alternatívaként ez – EZ – az ellenzék mutatkoznék.
Én meg azt mondom, hogy EZ az ellenzék nem alternatíva és a Magyarok Istene – ha van olyan? – mentsen meg minket Gyurcsevtől, Kanásznagytól, Szélbernitől, Kunhalmiágicától, a komplett bűnöző Dzsobbiktól, nem sorolom, mert mindet fel kéne sorolnom az ellenzéki oldalról, akik nemhogy egy tál lencséért, de egy fél kanál csokinak látszó kutyaszarért eladnák az országot a velejéig degenerált EUSA-nak.
És ha Ön szerint EZ a Nyugat nem degenerált, akkor nekünk egymással az égvilágon semmi további beszélni-valónk nincs.
Úgyhogy a Fidesz a “kisebbik rossz” elve mentén még mindig százszor “jobb”, mint ez a komplett magyar ellenzék.
Valójában nincs választási lehetőségünk.
Yoggi
2023-08-09 at 16:59
@Római jogász
“jottányit nem kerültünk közelebb a nyugati életszínvonalhoz, sőt az elmúlt 2 évben még kezdett nőni is a lemaradásunk.”
Persze, hogy nem. Szerinted érdeke a nyugatnak, hogy fejlődünk?
Ha az lenne, már rég komoly problémáink lennének. Most is csak azért futottunk bele a pofonba, mert Orbán elhittel magáról, hogy valaki, és bele akar szólni a nagyok dolgába.
Amíg csak lopta a pénzt, és visszaadta, amennyit kell, addig Merkel asszony idejött, és megállapította, hogy minden rendben az EU-s pénzek elköltésével. A kutyát nem érdekelte, hogy mért kell egy alföldi falvacskába több mint 10 kilátó. Mért épül annyi vadászház EU-s pénzből a politikusoknak. Napestig lehetne folytatni a sort. Semmi nem érdekelte őket, mert csorgott vissza a profit nyugatra.
Akkor nem fogták meg, most meg már nem tudják.
Ennek látja most Magyarország a kárát.
A nyugat szemében a magyar ember másodrangú polgár. Akár tetszik, akár nem.
Viszont még mindig jobb nyugaton másodrangú állampolgárnak lenni, mint keleten.
A kiemelkedés ilyen politikai garnitúrával teljesen reménytelen. Fontosabb a saját zsebük megtömése, mint a nemzet felemelkedése.
Ezt is lehet tagadni, csak kár hülyíteni magunkat.
Sas
2023-08-09 at 15:34
lényegében az USA ezekkel a dilettánsokkal, idiótákkal készítette elő a vadkapitalizmust.Már eleve.Az 50-es évektől.
Puncius Pinatus
2023-08-09 at 14:22
Az a fránya telefon.
Az elég nagy hiba volt, hogy csak egy telefont kaptak.
A Cceausescu házaspár nem kapott telefont, viszont őket azonnal agyonlőtték.
Lehet, hogy néhány hazai utódnál ismét csörög a telefon…
Csúnya ilyet leírni, de elődeik meg is tették, a mostaniak sem haboznának sokáig.
Inkább ők, mint mi.
Orientál
2023-08-09 at 14:12
Kár hogy a marxi sztálini kommunisták balliberálissá zölddé átöltözve máig is itt vannak és éppen úgy élősködve szétlopják tönkre teszik hazánkat mint a kommunista hazaáruló Károlyiék Szamuelyék Kádárék Acélék ……. és mára kiegészültek a zsidózó fasiszta jobbikos elvtársaikkal.
Sas
2023-08-09 at 13:28
Kádár már 81-ben lefeküdt az IMF-nek-még az életében meglett a Társasági Törvény-nem kell ezt kommunistázni-lefeküdt mindenkinek.
Római jogász
2023-08-09 at 13:06
Igen, már az első IMF/Világbanki hitelfelvételnél eldőlt, hogy itt kapitalista gyarmat leszünk.
A szovjetek ezt világosan látták, amikor beléptünk ebbe a két (bűn)szervezetbe.
Aztán 80-ban rá lett parancsolva a “Nyugat” által Kádárra, hogy engedje meg a kisvállalkozásokat (géemkák, pjéték, béték, kisszövetkezetek stb.), amire Brezsnyev válasza az volt, hogy Kádárt Brezsnyev a saját halála előtti 2 évben már nem volt hajlandó fogadni “kapitalista elhajlás” okán.
Tehát amiről Stefka úr ír, az néhány be nem avatott kommunista őstulok hülyesége, amelyeknek nulla esélyük volt realizálódni, és ezt akkor is tudta már mindenki.
A nagy kérdés, hogy a kapitalizmus “építése” mennyiben változtatott az emberek jólétén és jól-létén???
És a helyzet az, hogy gyakorlatilag máig nem változott a helyzet az emberek túlnyomó többsége számára: arányosan ma is a 70-es évek színvonalán vegetál a társadalom – másképpen: jottányit nem kerültünk közelebb a nyugati életszínvonalhoz, sőt az elmúlt 2 évben még kezdett nőni is a lemaradásunk.
Ez az igazi kérdés és gond.
Gokhlayeh
2023-08-09 at 13:02
Karcsi úgy fosott, még évek múlva is egy civil biztonsági cég testőrei vigyáztak rá.
Theo
2023-08-09 at 13:01
Azt az Orbán beszédet nem lehet elfelejteni. Mikor kimondta, hogy nekünk igenis vannak területi követeléseink, akkor megálltak a kések a levegőben. Majd a szokásos humorával folytatta: visszakerjuk Matyasfoldet, Székesfehérvári, stb., vagyis ahol a szovjet laktanyák voltak.
Római jogász
2023-08-09 at 12:15
Igen, már az első IMF/Világbanki hitelfelvételnél eldőlt, hogy itt kapitalista gyarmat leszünk.
A szovjetek ezt világosan látták, amikor beléptünk ebbe a két (bűn)szervezetbe.
Aztán 80-ban rá lett parancsolva a “Nyugat” által Kádárra, hogy engedje meg a kisvállalkozásokat (géemkák, pjéték, béték, kisszövetkezetek stb.), amire Brezsnyev válasza az volt, hogy Kádárt Brezsnyev a saját halála előtti 2 évben már nem volt hajlandó fogadni “kapitalista elhajlás” okán.
Tehát amiről Stefka úr ír, az néhány be nem avatott kommunista őstulok hülyesége, amelyeknek nulla esélyük volt realizálódni, és ezt akkor is tudta már mindenki.
A nagy kérdés, hogy a kapitalizmus “építése” mennyiben változtatott az emberek jólétén és jól-létén???
És a helyzet az, hogy gyakorlatilag máig nem változott a helyzet az emberek túlnyomó többsége számára: arányosan ma is a 70-es évek színvonalán vegetál a társadalom – másképpen: jottányit nem kerültünk közelebb a nyugati életszínvonalhoz, sőt az elmúlt 2 évben még kezdett nőni is a lemaradásunk.
Ez az igazi kérdés és gond.
Vajda Miklós
2023-08-09 at 11:14
A cikkben leírt tények mellett még több kérdésre is választ kapunk. 1. Ezt a témát hitelesen csak Stefka István írhatta meg. Köszönet érte. 2. Mindenki előtt világossáválhatott, hogy miért távolítottak el a Palaver műsorvezetői posztjáról. 3. Ha tetszik, ha nem, zajlik a visszarendeződés a hazai sajtóban, ezért az utolsó tanút is el kellett hallgatatni. De nem sikerült, mert megírta!
sorry
2023-08-09 at 11:00
Orbán Viktor ott alapozta meg a politikai pályafutását az elmondott beszédével. Sokan emlékezünk bátorságára, olyat mondott, amiért akkor börtön járt. Sosem fogom elfelejteni. A beszéd után vártam a letartóztatásáról szóló hírt, és persze aggódtam érte. Nagyszerű politikussá nőtte ki magát.
Sas
2023-08-09 at 10:51
.már a 70-es évek végén eldőlt, hogy itt vadkapitalizmus lesz-a szocialistának nevezett államkapitalista rendszer után.Ez a 2 szerencsétlen hülye ………………