Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200–220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A szomorú eseményre emlékezve ajánljuk figyelmébe a német–magyar együttélés ezeréves múljáról szóló Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk c. dokumentumfilmet, amely tavaly a 9. Savaria Filmszemle különdíját is kiérdemelte.
A film szerkesztőjével, László Petrával korábban készített interjúnkban arról beszélt:
nem akartunk idealizált képet festeni, a közös történelmünket a filmben is inkább egy házassághoz hasonlítjuk, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. De azért mégiscsak működik.
Alkotók
Rendező: László Gábor
Producer: Huth Gergely
Író: László Gábor
Operatőr: László Gábor
Zeneszerző: Rossa Levente Bors
Hang: Heidrich Roland
Vágó: László Gábor
Szereplők
Bleser Kornél, Hernády Zsolt, Holczinger Szandra
Vezetőkép: MTI
Facebook hozzászólás
László54
2023-01-20 at 20:30
“Mi svábok mindig jó magyarok voltunk” dokumentum film címe, azért nem teljesen fedi a valós képet!! Persze voltak választott hazájukhoz hűségesen ragaszkodó svábok ill.az 1944-ben.hazánkat megszálló német csapatokat lelkesen üdvözlő svábok (a totális győzelem reményébe)!! Az 1944-év.októberében már látszott a háború kimenetele.Jugoszlávia irányából (Eszék)egyre közeledett a front,ezt észlelve (Pl.Villányi svábok)roham tempóban kezdték el le meszelni a házaikra festett horogkereszteket és lovasszekereken (félve a megtorlásoktól) Ormánságon keresztül, Nagykanizsa irányába igyekeztek elhagyni az országot!! Ezekről az információkról nagyszüleim ill. a ma is élő 90-éves. anyukám elbeszéléseiből tudok. Úgy érzem ezen ismeretek más megvilágításba helyezik a múltunkat!!!
DörrögZuldán
2023-01-19 at 20:12
A német lovagrend kiűzése a Barcaságból még vígan a keresztes hadjáratok ideje alatt történt (Akkó 1291-ben, míg az utolsó erősség, Arvád 1302-ben esett el), a porosz területek meg nem voltak a lengyeleké akkortájt és még sokáig.
Tudományos libsizmus
2023-01-19 at 20:04
Amikor a keresztes rendeknek menniük kellett a Szentföldről, a német lovagrend Magyarországra menekült. Dél Erdélyben, a Barcaságban kaptak a magyar királytól kiváltságot és területet. Egy perc múlva kitalálták, hogy csinálnak maguknak egy különállamot és a magyarok elmehetnek az anyjukba.
A magyar király ezután fegyverrel verte ki őket a hazából.
Erre a németek hamisítottak egy pápai bullát, amely felhatalmazta volna őket a Baltikum megtérítésére. Azt tudni kell, hogy a XIII. században a mai Baltikum még pogány volt. Ezzel a hamisított pápai bullával elmentek a lengyel királyhoz, aki hitelesnek vélve a hamisítványt birtokot adott nekik Lengyelországban. Aztán a németek ott folytatták, ahol Magyarországon abbahagyták: csináltak maguknak egy különállamot Lengyelországban.
Ennyit a németekről.
E lengyelországbeli német különállamból lett később a porosz királyság, majd 1871-ben a német birodalom. Plusz két világháború.
Tudományos libsizmus
2023-01-19 at 19:40
A svábok svábok. A szászok pedig szászok. Mondjuk mindketten németek.
A szászoknál az volt a szokás, hogy szász lány nem megy férjhez magyar fiúhoz, illetve fordítva. Ha mégis, akkor az ifjú párnak a magyar családhoz kellett költöznie, mert a szászok nem tűrtek el vegyes házasságot.
A szászok a tatárjárás során a tatárokkal is lepaktáltak. Aztán 1848-ban a labancokkal is.
A szászok, habár Magyarországon éltek, ott adták el a hazát, ahol csak tudták.
Nehéz szívvel mondom: abban az egyben igaza volt Csauseszkunak, hogy eladta a szászokat az NSZK-nak.
Bubu
2023-01-19 at 17:29
Ne felejtsük Virág Frenc pécsi püspök (1926-1958) hozzáállását sem a kitelepítésekhez. 1948 december 27-én mondott karácsonyi beszédéböl most szó szerinz idézek: ” Vége az itt közöttünk élö méltatlanok kivételezésének”! No, hogy ez mit is jelentett a németajkúak számára: a fiatalabbakat összegyüjtötték az egyházmegye falvaiból, gyalogossan Szigetvárra hajtották öket és ott vártak az oroszországba induló transzportra. Ismerösömnek, egy akkor 16 éves leánynak sikerül apja segítségével megszöknie Szigetvárról. Apja négy napig bújkált a gyüjtöfogház kül, és mikor vízhordásra kiengették, sikerült megszöktetnie. Több hétig bújtatták otthon, majd ládák között egy vonatra feljuttatták ami Németországba vitte a kitelepülésre ítéltekkel eggyütt.
Hesslerezredes
2023-01-19 at 15:10
Ide is megismétlem:
Ahogyan az egész világháború alatt úgy utána sem volt az éppen kormányzó magyar kormánynak az égvilágon semmilyen mozgástere.
Ezt is ránk kényszerítették, mint ahogy a Felvidéki kitelepítéseket is, meg minden mást is.
Rákosinak (és utána Kádárnak) nem az a bűne, hogy ilyen ügyekben (sem) nem tudott semmit sem tenni, hanem az, hogy ők még rá is tettek – önként és dalolva – egy jópár lapáttal a disznósgokra.
Ez az igazi bűnük.