Miért szavaznak a cigányok a Fideszre?

Krumpliért? Bablevesért? A Farkas Flórián parancsára? Ja, hát a zorbán is valójában Orsós… hangzanak el rendre az ellenzéki toposzok, és ilyenkor iszonyatosan frappánsnak érzik magukat. Két jogvédés és rasszistázás között a teli pofával cigányozás simán megfér a baloldalon, nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább…

Múlt heti írásomban arra a jelenségre igyekeztem rávilágítani, mind a szociológiai, mind pedig politikai vonatkozásait megvizsgálni, hogy a köznyelvben „proliként” emlegetett társadalmi csoportok körében egyre jellemzőbb egyfajta polgárosodás, és ezzel párhuzamosan a jobboldal erősödése is bizonyos, ezen társadalmi csoport(ok) által dominált választókerületekben, miközben egyes, hagyományosan jobboldali körzetekben a baloldal erősödik, az itt lakó értelmiségiek, tehetősebb rétegek pedig mentalitásukban egyre inkább „prolisodnak”.

Talán nem fordítottunk eddig kellő figyelmet erre a jelenségre, illetve ha észre is vettük, nem tudok róla, hogy születtek volna elemzések a témában, így társadalomtudományi szempontból talán újszerűbb és érdekesebb is az a cikk (itt olvasható), de a címben lévő „c” betűs hívószó miatt szinte biztos, hogy ezt a mostanit fogják többen olvasni.

Helybeli fiatalok zenekara a Vályogvető Közfoglalkoztatási Program keretében felépült új házak átadásán Gilvánfán 2013. december 12-én. A szociális célú, 42 négyzetméteres családi házak helyben készített vályogtéglákból, a helyi lakosság számára épültek.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Amit rögtön azzal kell kezdenem, hogy a „prolik” elemzésével ellentétben a mostani gondolatok kiindulópontja eredendően nem tőlem, hanem kiváló kollégámtól, Ambrózy Árontól származik. Múlt pénteki közös fellépésünkön ugyanis kifejtette a beszélgetés során – egyébként kiválóan és igen találóan –, hogy a cigányság „jobbra tolódásának”, vagy legalábbis a Fideszre leadott szavazatainak nagyon is egyszerű oka van. A cigányság ugyanis sokkal egyszerűbben, ezáltal sokszor észszerűbben, racionálisabban képes gondolkodni, mint a nagyvárosi kiművelt fők. Mert a cigányság a saját valóságából, mindennapi tapasztalataiból indul ki, saját élethelyzete alapján mérlegel és dönt. Azt a kérdést teszi fel magának, hogy jobban élek-e, mint korábban, vagy sem. Ez nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, hogy jól él, tehát nem, vagy nemcsak a pillanatnyi helyzetet érzékeli, hanem az irányt. Azt, hogy idén két forint maradt a pénztárcájában, míg tavaly csak egy. Hogy neki most egy kicsivel jobb, mint tavaly volt.

Azon nyilván nem gondolkodik hosszasan, hogy eközben a mentalitása is változott, fejlődött; hogy a közmunka hatására az önbecsülése és sokkal magasabb lett, mint amikor a játékgépekbe dobálta egész nap bele a kapott segélyt. Ő (még) nem polgárosodásként éli meg az életminőségében bekövetkezett apró javulásokat, hanem egyszerűen csak örül neki. És mivel a javulás a Fidesz-kormány jóvoltából következett be, azt szeretné, hogy továbbra is a Fidesz kormányozzon. És elmegy rájuk szavazni. Ilyen pofonegyszerű.

Mit csinál ezzel szemben az értelmiségi? Egyrészt persze moralizál. Elméleteket gyárt arról, hogy a kormány politikája miért nem helyes, miért nem felel meg bizonyos, senki által nem hitelesített, de a liberális éttermiség által felállított mérce szerinti kívánalmaknak. Nem a tényleges valóság alapján mérlegel tehát, hanem a fejében lévő kreált valósággal, az abban lakó démonokkal, gonosz diktátorokkal harcolva húzza be az X-et a kormánnyal szemben, és buzdít erre másokat is.

De nemcsak az öncélú elmélet- és valósággyártás, a szellemi maszturbáció, a morállófasz lóbálása motiválja a baloldali szavazót. Ott van természetesen a gyűlölet is. Ahogy a terv, elképzelés, vízió, következetesség, stb. szavak teljesen idegenek a baloldali politikusok számára, ugyanígy a szavazóik sem várnak el semmi ilyesmit tőlük. Egyetlen dolog számít: mocskos Fidesz, O1G! Budapesten pusztán ezzel az üzenettel lehetett nyerni, egy tesze-tosza kretént ültetni a főpolgármesteri székbe. De amint láthatjuk, Lengyelországban is hasonló a helyzet: a fővárosban, a nagyvárosokban nem a valóság alapján szavaznak, hanem a médián, az interneten keresztül érkező hangulatkeltés viszi el az urnához a jobboldali kormányzat ellen hőbörgő „értelmiségi prolikat”, miközben a józan gondolkodásra, a valóság ösztönös érzékelésére képes egyszerűbb emberek, a „krokodilagyú vidékiek” nem kérnek a progresszív agymenésből, a bullshitből.

Közfoglalkoztatott szedi a cseresznyét az ország cseresznyéskertjének is nevezett Nagykörűben 2015. június 19-én.

MTI Fotó: Bugány János

Végül a harmadik ok, különösen a fiatalok, egyetemisták körében, amiért a baloldalra, a kozmopolitákra szavaznak, hogy nemcsak beveszik a bullshitet, hanem a bullshit részeként kapott fényezést is. Hogy ők a legcsodálatosabbak, a legjobbak, a világ megváltói. És meg is akarják váltani a világot. Természetesen nem a saját házuk előtti felsöpréssel, hanem távoli mozgalmakhoz, absztrakt hívószavakhoz csatlakozva. Miközben a vidéki, különösen a falusi élet mindenféle napi, megoldandó feladatot jelent (meg kell kapálni a földet, meg kell etetni az állatokat, stb.), addig a városi létforma kényelmet biztosít, és kizárólag pénz kell hozzá. Az pedig van elegendő, köszönhetően megint csak a jobboldali kormánynak. Persze sosem elég belőle (meg különben is a “MészárosTiborcznak” miért van több), és hiába jobb minden, mint tavaly, a kényelmes városi létben marad idő és energia azon derpegni, hogy valójában milyen szar is nekem. Vagy ha nekem nem is szar, milyen szar másoknak. És amint sajnálhatok másokat, én máris marha jó ember vagyok. Rá is kell licitálni a másikra, hogy én mennyivel jobban, mennyivel több szegény embert tudok sajnálni. Szerinte van egymillió? Szerintem meg kettő. De ha ez nem elég a licitben, akkor lehet négy és fél is. És ha ilyen sok szegényt tudok ennyire nagyon sajnálni, akkor nagyon jó ember vagyok, és mivel természetesen a Fidesz miatt szegények, ezért mocskos Fidesz! Ez is ugyanúgy pofonegyszerű. A baloldali szavazók egybites logikája tökéletesen kerek, gyakorlatilag kikezdhetetlen.

Viccen kívül. Amikor a tudatukban lévő hamis valóság alapján, erényt fitogtatva jóemberkednek, annyira elhiszik saját magukat, olyan fokú önhittség van bennük, hogy esélytelen őket eltántorítani. A tények, a valós történések egyáltalán nem számítanak. Az énkép, a túlhízott egó többszörösen be van biztosítva, körbe van bástyázva, nincs rés a pajzson. De ne gondoljuk, hogy ez csak az egyetemisták körében lenne így. A nagyobb cégeknél, a multiknál középvezetőtől fölfelé gyakorlatilag mindenkit elkapott az urbánus-globalista, progresszív-liberális propaganda. Amelyik nemcsak lenézi a vidéket, a kétkezi munkát végzőket, hanem tagadja, elrejti a valóságot is. Illetve valóságokat kreál, folyton rasszizmusról, idegengyűlöletről, homofóbiáról beszél, nemlétező problémákat fúj fel (miközben valós problémákat álproblémának nevez), frázisokat és szlogeneket pufogtat. A bangladesi gyárakban a munkásokat éhbérért foglalkoztató nemzetközi nagyvállalat alkalmazottai borzasztó büszkék arra, hogy a cégük közleményt adott ki a rasszizmus ellen, a diverzitásért, a melegjogokért, stb. Ők már tettek egy jobb világért – de bezzeg ezek az illiberálisok nem akarják engedni a melegházasságot, felforralják a bolygót, és még fekete négyzetet sem tesznek ki a profilképük helyére. Utálni kell őket, bunkó mucsaiakat. A nyújorktájmz, meg a zindex is megírta.

Na, a cigányok erre a sok baromságra mind immunisak. És mivel nemcsak képesek a saját érdekeiket látni, hanem van bennük egyfajta tekintélytisztelet is az erős, határozott vezető (legyen az a vajda, a helyi plébános, vagy akár egy karakán családfő) iránt, ezért aztán egyre inkább és egyre többen választják a Fideszt.

És itt még nem is ért véget a minisorozat. Jövő héten ismét egy újabb társadalmi csoportot nézünk meg, akik egyre jellemzőbben szavaznak jobbra…