Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét már kétszer, április és május közepén kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány addigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. A vírus úgy tűnik, visszatért, de sok minden más, mint tavasszal. Több a pozitív eset, de az átlagéletkoruk 26 év körül van, enyhébbek a tünetek és lélegeztetőgépre is kevesebben szorulnak. Az ország és az egészségügy is felkészültebb, a vírus is megváltozhatott.
Ez már a második hullám?
Hívhatjuk akár annak is az esetszámok megszaporodása miatt, de szerintem ez még az első, mivel a május elejei felmérés megállapította, hogy minden 10 ezer emberből 3 vírushordozó és 70 olyan személy van, aki már átesett a fertőzésen. Ezek, nyilvánvalóan terjesztették a vírust az elmúlt hónapokban, és most ebből adódik, hogy sokkal többet találunk, mint korábban. Ennek ellenére Magyarországon még jól állunk a fertőzöttek számát és a kialakult megbetegedések számát tekintve, és remélhetőleg, néhány héten belül ez a hullám is „lecseng”, bár egyes kutatások szerint, addig nem fog minket a vírus elhagyni, amíg az úgynevezett „nyájimmunitás” ki nem alakul. Ez a védettség bekövetkezhet a természetes fertőzés által, vagy egy megfelelően működő oltás eredményeként. Számítások szerint körülbelül 5,6 milliárd ember védettsége kell ahhoz, hogy ne legyen járvány. Természetesen számításba kell venni, hogy a vírus gyengülhet – szerintem ez most is történik, esetleg eltűnik. A 2009-es, úgynevezett „sertésinfluenza” – amely azért keltett pánikot, mert ugyanaz a vírus volt (H1N1), mint ami a spanyolnáthát okozta – a különböző járványügyi felmérések szerint az emberiség 11-21%-át fertőzte meg, de a járványok nem úgy működnek, hogy mindenki megbetegszik, esetleg meghal egy komolyabb fertőző betegségben, mert akkor az emberiség már régen kihalt volna.
Valóban az emberiség 60-70 százalékának a védettsége kell a járvány kialakulásának megakadályozásához? Az emberiség átoltottsága mekkora? A legelterjedtebb védőoltás az emberiség mekkora részét védi, hányan kapták meg?
Az emberiség „átoltottságáról” ilyen formában nem lehet beszélni, A fejlett országokban oltanak csak a leggyakoribb fertőző betegségek ellen – pl. kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, diftéria, szamárköhögés, stb. –, de igen fontos volt a tuberkulózis elleni BCG-oltás és a járványos gyermekbénulás elleni oltás bevezetése is. Természetesen a járványok visszaszorulásához hozzájárult az életkörülmények javulása is: például a hastífusz már igen ritkán fordul elő, és a folyamatos oltásnak volt köszönhető, hogy a feketehimlőt, úgy néz ki, végleg sikerült legyőzni. Fontos azonban tudni, hogy ezek a betegségek nem tűntek el teljesen, és oltások hiányában ismét elterjedhetnek; erre számos példát lehet felsorolni.
Mekkora károkat tudnak okozni a vírustagadók és a védekezést elbagatellizáló emberek, csoportok? Akár teljesen tönkre is tudják tenni a szakmai védekezés és az emberek többségének fegyelmezettségének eredményeit?
Az úgynevezett oltásellenes mozgalmak – amelyek sajnos sok követővel rendelkeznek – egyik legemlékezetesebb akciója volt, hogy „tudományos” közleményt írtak arról, hogy az autizmus az oltások miatt alakul ki. Ezt a közleményt – mert nyilvánvaló hamisítás volt – később visszavonták, de sok szülő nem oltatta be a gyermekét és sokan megkapták a betegséget (kanyarót). Ennek egyik legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás, amely az érintett gyermekeket életük végéig nyomorékká tette. A jelenlegi vírus- és oltásellenesség „tudományos” alapja körülbelül annyi, mint a „laposföld-hívők” tudományos álláspontja, csak veszélyesebb, mert bagatellizálja a problémát. Ezek a vélekedések sajnos nem hatástalanok, de nem gondolom, hogy az érdemi védekezési képességet ellehetetlenítenék, hiszen látható, hogy a lakosság fegyelmezetten és megértően betartja az útmutatásokat, amelyek a hatékony védekezést szolgálják.
Mekkora szerepe lehetett a járvány fellobbanásában a külföldről történő behurcolásnak?
Lehet, hogy most is volt valami szerepe, de nem gondolom, hogy jelentős, mert itthon is volt számos olyan fertőzött, akikről a Covid továbbterjedhetett.
A turizmusnak, a tömegturizmusnak, különösen a földrészek és éghajlati övek közötti állandó tömeges utazgatásnak mekkora szerepe lehet újabb járványok kialakulásában?
Természetesen annak, hogy a vírus Kínából idáig jutott, a nemzetközi turizmusnak biztosan jelentős szerepe volt. Jelenleg Európában, az országok közötti utazás már nem hiszem, hogy jelentős tényező lehet a járvány terjesztésében. A járványos betegségekkel foglalkozó orvosok már régóta és folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy ez bármikor bekövetkezhet. Ha itt Európában szerencsénk van, ezek a betegségek nem terjednek messze a kitörés helyétől (pl. ebola), viszont komoly esélye van annak, hogy az éghajlatváltozás miatt olyan szúnyogok jelennek meg, amelyek a trópusokon előforduló betegségeket terjeszthetnek, és tömeges fertőzések alakulnak ki. Erre legnagyobb esélye a malária ismételt elterjedésének van, de más vírusbetegségek is megjelenhetnek (pl. a Dengue-láz).
Igaz-e, hogy sokkal fiatalabbak a betegek, de sokkal enyhébb átlagosan a betegség lefolyása, mint korábban?
A statisztika azt mutatja, hogy a fertőzöttek átlagos életkora a huszonévesek körében emelkedett, és természetes, hogy a jobb védekező képességgel rendelkező fiatalok körében a fertőzés enyhébb tünetekkel zajlik. Fontos annak ismerete, hogy a nemzetközi adatok alapján súlyos, életveszélyes állapot a fertőzöttek kb. 1%-ában alakul ki.
Ha a számítási, statisztikai, módszertani “trükközésektől” eltekintünk, hányan halhattak meg olyanok koronavírus következtében, akiknek nem volt komoly alapbetegségük?
Bizonyos országokban (nálunk is) a halálozási mutatókat úgy számítják, hogy mindenki a Covidban hal meg, aki megfertőződik, de azok az idős személyek, akik számos más alapbetegségben is szenvednek, Covid nélkül is meghaltak volna. Szlovákiában csak azokat számolják, akiknek a haláloka csak a Covid volt. Magyarországon, ahogyan hallottam korábban, ezek száma néhány tízre tehető, de pontos adatot nem ismerek.
A maszkhasználaton és a távolságtartáson, illetve a kontaktuscsökkentésen kívül érdemes még nagyobb léptékű védekező intézkedésekben gondolkozni?
Teljes és biztos védelmet a nem specifikus védekezés nem jelent, de a legfontosabb a maszk viselése, minden olyan helyen, ahol többen vannak egy zárt helyen. Ennek jelentőségét egy igen előkelő orvosi lapban nemrégiben megjelent közlemény is hangsúlyozza, ugyanis a betegség kialakulását és a tünetek súlyosságát a bekerült vírusrészecskék száma határozza meg. Ez azt jelenti – és erre vonatkozó megfigyelések már vannak –, hogy a maszkot viselő személyt, ha el is éri a vírusfertőzés, elsősorban tünetmentes hordozó lesz és nem alakul ki megbetegedés. A korábbi, elsősorban az ázsiai országokat sújtó SARS-járvány, illet a madárinfluenza-fertőzés során is megfigyelhető volt a maszkviselés hatékonysága.
Ez más kórokozók (vírusok, baktériumok) esetében is így van? Érdemes lenne influenza-járvány idején is maszkot viselni, beépíteni ezt a szokást a viselkedéskultúránkba? Akár azt, hogy aki enyhe légúti tüneteket észlel magán, de muszáj kimennie, automatikusan maszkot hord?
Ennek így nem sok értelme van, bár minden egyes légvétellel, köhögéssel vírusokat és baktériumokat engedünk ki, de mivel a többi ember is nagyjából ugyanezeket hordozza, nagyjából ugyanolyan „kórokozókészlettel” rendelkezünk, különösebb jelentősége nincs az ilyen fajta folyamatos maszkviselésnek. Akkor volna ez fontos, ha új kórokozó (pl. Covid) jelenik meg.
Tudtunk meg újat a vírusokról, a járványokról a koronavírus-járvány tapasztalataiból?
Erről a járványról és vírusról természetesen nagyon sokat sikerült megtudni, de leginkább azt, hogy az emberiség mennyire ki van téve ezeknek a járványoknak, akármilyen fejletteknek is hisszük magunkat. Szerencsénk, hogy a vérzéses lázak (pl. ebola), nem így terjednek, de készülnünk kell újabb vírusokra is.
Mi újat kell megtanulnia minden orvosnak, medikusnak ezután?
Igen nagy a várakozás a hatékony védőoltással kapcsolatban, de az eddigi közleményekből még nem látszik az optimista jóslatok ellenére sem, hogy ez igen hamar, széles körben alkalmazható formában bevezetésre kerülhetne. Sajnos hamarosan szembe kell nézni azzal a döntéssel, hogy a tünetmentes hordozók beazonosítását és karanténba helyezését kénytelenek leszünk abbahagyni az igen nagyszámú fertőzött miatt, vagy legalábbis a karantén idejét visszavenni egy hétre. Úgy gondolom, hogy a mintavételek begyűjtése a mentőszolgálat által jelentős terheket ró a mentőkre, amelyet ki lehetne váltani ezekkel az utcai sátrakban végzett mintavételekkel, mint más országokban. Teljesen mindegy, hogy egy adott országban hány százezer a tünetmentes hordozók száma, mert a vírus terjedését a jelenlegi eszközeinkkel, amint látható, nem lehet megakadályozni. A fontos a tüneteket mutató személyek kiszűrése és a lehetőségek szerinti gyógyítás.
Az eddigi legfontosabb tanulság itthon, úgy vélem, hogy a fertőző betegségek, járványok léteznek, nagyon valós problémát jelentenek, ahogyan láthatjuk, az egész világ számára. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert újra kell gondolni a magyarországi orvosképzést – a graduális és posztgraduális szinten egyaránt –, és meg kell tanítani az infekt (fertőző) eredetű kórképek felismeréséhez szükséges differencál-diagnosztikai (elkülönítő diagnózis) ismereteket. Mindig hangsúlyozom, de eddig nem jártam sikerrel, hogy tanítani kell, elsősorban a Magyarországon (még) nem gyakori, de behurcolható betegségeket is, különös tekintettel az itt tanuló külföldi hallgatókra. Az úgynevezett „fejlődő” országokból érkező hallgatók csak úgynevezett speciális kollégiumokban – ha van ilyen az adott tárgyban (nem órarendi oktatás) – hallanak azokról a betegségekről, amelyekkel otthon fognak találkozni (malária, különböző férgességek, szúnyogok és legyek által terjesztett vírusos és parazitás megbetegedések, lepra stb). A fiatal orvosokat arra kéne kiképezni, hogy képesek legyenek felismerni, ha valami szokatlan tünetegyüttest észlelnek. Ennek hiányáról számos tapasztalattal rendelkezem sajnos. A mostani járvány megmutatta az ellátórendszer olyan hiányosságait, amelyeken okvetlenül javítani kell, mert egy készültségi állapot fenntartása – tehát a megfelelő tudás és az ellátóképesség együttesen, ideértve a szükséges diagnosztikát is –, megfelelő költségvetést igényel. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ezek a kapacitások nincsenek kihasználva, hiszen például a tűzoltóságot sem azért fizeti az állam, hogy folyamatosan tüzet oltson, hanem hogy megfelelő készültséget tartson fenn, és ha kell, be tudjon avatkozni. Senkinek nem jutott eszébe megszüntetni egy tűzoltóságot, ha a tűzoltók munkaideje és eszközei nincsenek megfelelően kihasználva.
Hogy állunk a vakcinák fejlesztésével? Mennyi az a reális időtartam, ami alatt biztonságosan kifejleszthető egy védőoltás?
Általában több évet vesz igénybe egy ilyen fejlesztés, de nem tudom igazán megmondani, hogy a jelenlegi helyzetben, az igen fejlett, molekuláris technológia alkalmazásával mennyit lehet ezen rövidíteni. Nem vagyok optimista. A korábbi, 12 évvel ezelőtt megjelent SARS-vírus ellen máig sincs védőoltás, pedig ez is hasonló koronavírus volt. Szerencsénkre az a vírus magától eltűnt, ennek okát azonban nem ismerjük. Többféle vakcinát tesztelnek, de ahhoz, hogy a kellő hatékonyságról és biztonságról megbizonyosodjunk, idő kell. Még az a helyzet is előállhat, hogy a Covid-járvány elmúlik, mire lesz vakcina.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a vírus okozta megbetegedés célzott kezelésére?
Sajnos specifikus kezelési lehetőség még nem áll rendelkezésre, de örömmel tapasztalhattuk, hogy az általam még március 9-én e-mailben tett javaslat, melyet március 13-én az Operatív Törzs prominens képviselőjének szóban és írásban is előterjesztettem, és amely akkor a Hír TV-ben is elhangzott, bekerült a ” köztudatba” és már sikerrel alkalmazzák a gyógyult betegektől vett vérplazmán alapuló terápiát.
Más terápia, gyógyszer nem bizonyult hatékonynak?
Többféle gyógyszerrel próbálkoztak eddig, amelyekről írtak le valamilyen hatást, de valódi áttörést még nem sikerült elérni.
És most mi következik? Mi várható a következő hónapokban?
Mivel az emberiség történetében minden ilyen járvány, hosszabb-rövidebb idő után véget ért, vélhetően ez is el fog csendesedni néhány hét vagy hónap alatt, és alacsony szinten velünk marad. Ahogyan jeleztem, egy idő után értelmét fogja veszíteni az intenzív karanténozás és a kontaktok szűrése, mert egyszerűen olyan sokan lesznek, de hasonló a helyzet más országokban is. Talán a legcélszerűbb lenne az influenza-járványban szokványos eljárási rendre áttérni egy idő után.
Zolee
2020-09-21 at 10:28
Korrekt, higgadt, informatív tájékoztatás a témáról. Köszönöm!
fixit
2020-09-14 at 23:30
Bírom ezeket a nincsittsemmilátnivaló járvány sincs laposföldhívőket – nagy karriert futott a facebokon is egy ilyen civilben valami motorszerelő de a facebook egyetemen min habilitált biokémikus – osztotta is az észt rendesen a doktorgörényfélékkel nagy egyetértésben (2 Orbánozás között).
Aztán egyszer kiírta bocs ne kapjátok el mert ő elkapta (mármint a nemlétező vírust) és nagyon rossz.. Aztán már csak a család írta ki, hogy béke poraira (és takarította el a hónapokig tartó ámokfutását a nemlétező járványról)…
BTW a legidegesítőbb megnyilvánulás amit valaha hallottam az “aki beteg úgyis meghal”.. Jaaaa meg aki egészséges az is sőt p=1 biztos esemény…
Ráadásul statisztikailag is butaság mivel 85 év felett sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy 110 évet élsz mint 65 évesen..
moliere
2020-09-14 at 20:54
Hát ja. Jogos.
moliere
2020-09-14 at 19:49
Zé
Nem biztos, hogy vicces (még nem nyilatkozott, hogy a kérdésedre igen, vagy nem a válasz).
moliere
2020-09-14 at 19:47
Számomra négy olyan információ hangzott el, ami megerősíti az én elgondolásaimat a Covid komolyságára és a helyzet kezelésére vonatkozóan.
1. A fertőzöttek 1%-a lehet súlyos beteg, de ez ugyebár egyre csökken, mert a mostani fertőzötteknél nem ilyen “magas” az arány, és tovább zuhanhat, a növekvő tesztelt tünetmentesek miatt.
2. A nem eleve beteg “áldozatokat” leszámítva néhány tucat ember halt bele a Covid-ba, akikről itt nem mondták ki, de 80 fölött voltak. Ez most némileg visszaüt, mert ezt a fiatalabb korosztályok érthető ösztönből már hónapok óta tudják, és nincs védekező reflexük immár.
3. Nincs jelentősége az európai belső határzáraknak, viszont a külső határellenőrzésnek, kontroll nélküli migrációnak inkább van. Amúgy is le kéne zárni a külső határokat, eredetileg schengeni elvárás… (már úgy értem, hogy az átkelőhelyeken kívül, a szabad átjárkálást görög-török határ szintűre kell kiépíteni, a szerb-magyar viszonylat még most sem olyan, nincs pl. villanydrót és aknazár!!)
4. Az egész járvány kezelésének módszertanát az influenza rutinhoz és protokollhoz kell visszaszabályozni, ahol nincs karantén, más kérdés, hogy maszkviselés sincs (talán abban lehetne előrelépni: például egy rendelőben mostantól életszerű lesz, hogy egy 100% influenzás ne köhögjön tüsszögjön össze mindenkit, vegyen fel maszkot, akár).
Ami nekem új, és megfontolandónak tartom, hogy úgy vettem le tavasszal (Müller Cecília és a WHO hivatalos infók alapján), hogy a maszk nem véd meg téged, aki viseled. Ebben új információ, hogy a fertőzés intenzitása szempontjából eltérő lehet a lefolyás, és a maszknak ebben van szerepe. Na ez az helyzet, hogy a cikk és az interjúalany komolysága, a téma jó kibontása miatt az ember hajlandó olyan új információkat is beépíteni akár a napi gyakorlatába és véleményébe, amelyektől korábban ódzkodott. Ugyanakkor önmagában ez az infó hiteles, viszont az is elhangzott, hogy egyrészt úgy néz ki, a fertőződés szinte elkerülhetetlen (maszkostul is), másrészt az indokolt protokoll a mainál valószínűleg sokkal engedékenyebb kéne, hogy legyen. Szóval lehet végre információk alapján GONDOLKODNI, ugyanis azért erre még mindig sok ember képes, és van is igénye rá. Ha nem így kezeljük az embereket, akkor minden vírus zombivírus lesz előbb-utóbb.
4.
polizza
2020-09-14 at 19:16
Ja, azt, hogy OKÁN, azért írtam úgy, ahogy, mert számomra egyenlő azzal, amikor valaki úgy köszön, hogy ,,Legyen egy szép napja!” Azaz nem magyarul köszön, hanem szavakat lefordítva idegen nyelvből.
Manapság minden OKÁN. Miért nem merik kimondani/leírni, hogy következtében, miatt, stb.,stb. Az túl határozott állásfoglalást jelentene? És sajnos terjed, mint a ,, …..utca magasságában, ………óra magasságában” meg a hasonló ki tudja honnan szalasztott dolgok.
polizza
2020-09-14 at 19:06
Azért én nem tartom olyan semminek azt – sőt, nagyon undorító dolognak tartom!!! -, ha valaki azt mondja, egy ,,elenyésző kisebbség vélt vagy valós problémái /veszélyeztetettsége OKÁN ugráltatnak egy egész társadalmat”.
Vagyis az én idős édesanyám/édesapám kínlódásos és idő előtti halálát, akkor is, ha volt már akár többféle betegsége is, de még éveket élhetett volna azokkal, valaki semmibe veszi, és nem hajlandó némi kényelmetlenségre annak érdekében, hogy megkímélje őket az ilyen és idő előtti végtől.
Ez ugyanis nagyon úgy hangzik, mint mikor pár éve nyugdíjjal kapcsolatban irogatták ifjak, akik még soha egyetlen fillér járulékot sem fizettek be és nem is szándékoztak a késöbbiekben sem olyasmit tenni, hogy ők tartják el a nyugdíjasokat és azok jobban tennék, ha minél előbb átmennének a túlvilágra, hogy a kérdéses ifjaknak több jusson minél előbb, Persze a semmiért cserébe.
Egyébként nemcsak ez az egyetlen vírushoz értő ember van a világon, mások is vannak, és azok közül soknak az a véleménye, hogy ez a vírus nem egy egyszerű influenza, nagy rombolásokra is képes a szervezetben és még sok mindent nem tudnak róla.
És ez független attól, hogy gyilkos szándékból, meg ahhoz járuló más szándékból is keletkeztetődött-e netán, vagy a természet ,,ajándéka”.
Igen, szerencsénk, hogy a kormányzat nem kívánja odadobni az érzékenyeket, megbetegedetteket némi fillérekért, sőt a másik ember vírustól kíméletére, óvására kér.
Ez az, amit emberségnek hívnak.
Nem hisztéria kell – sem oda, sem vissza -, csak mások kímélete, óvása. Persze a saját maga óvása sem elítélendő.
"Lárifári"
2020-09-14 at 15:24
VÉGRE EGY KORREKT TÁJÉKOZTATÁS AMIBEN NINCSENEK HANGULATKELTÉSI ELEMEK, CSAK A VALÓSÁG ELEMZÉSE!
KÖSZI!
polizza
2020-09-14 at 15:07
Szerintem: ha van valaki, akinek van többféle betegsége, de azokkal még nyugodtan eléldegélhetne több, vagy akár sok évig is, de mivel megkapta a Covidot is, és az már úgy együtt sok, annyira, hogy belehal, annak a halálát végül is a Covid okozza.
Akkor is, ha az csak az egyebekkel együtt lett a halál oka.
Ez olyan, mintha többféle betegséggel elütné egy autó, úgy, hogy az összkövetkezményekbe belehal. Végül is azért halt meg, mert jött az autó és elütötte. A többi dologba még jó ideig nem halt volna bele.
Azt meg, hogy a Covid nem egy egyszerű influenza hatású, azt már sokan elmondták. És hogy a tünetekkel, vagy azok nélkül megbetegedettekben mi marad majd vissza, azt majd csak később fogjuk megtudni.
És jobb félni, mint megijedni.
Nem olyan borzasztó dolog azt a maszkot hordani, hogy annyira kellene hisztizni miatta, mint amennyire egyesek hisztiznek. És főleg olyanok, akik azt hiszik, hogy velük nem fordulhat elő, mert ők………..fiatalok, szerintük nekik jó az immunrendszerük, vagy hiszik, hogy ők védettek, ha meg is kapják, ők jók voltak…………, vagy direkt a megpróbáltatást keresik
Igen, a születéssel együtt belép a halál lehetősége. És akármit hiszünk, hogy utána mi lesz, azért nem mindegy a halálunk módja. Meg a szeretteink halálának módja sem.
ViAM
2020-09-14 at 14:25
Az előző interjúkban is korrekt volt, mint ahogy Botond is.
ViAM
2020-09-14 at 14:07
“Talán a legcélszerűbb lenne az influenza-járványban szokványos eljárási rendre áttérni egy idő után.”
Béla
2020-09-14 at 13:32
Zé mindenen röhög és úgy forgatja ki a mondat értelmét, hogy elfeledkezik a mondat egyik feléről.