Pesti Srácok

„Mintha több magyar lett volna a pályán” – Mexikó, '86: Diadal, majd megsemmisülés (1. rész: Azok a káprázatos selejtezők)

„Mintha több magyar lett volna a pályán” – Mexikó, '86: Diadal, majd megsemmisülés (1. rész: Azok a káprázatos selejtezők)

Lassan, de biztosan minden magyar futballrajongó kezd az Eb-szereplés lázában égni. Marco Rossi immár kihirdette keretét és június 15-én Portugália ellen megkezdi szereplését válogatottunk a részben hazai rendezésű kontinenstornán. Addig is, a várakozást tovább fokozandó, múltidézésbe fogunk, hiszen 35 éve annak, hogy a magyar válogatott utoljára világbajnokságon szerepelhetett. Méghozzá nem is akárhogyan szereztük meg a vb-szereplés jogát: Európából elsőként jutottunk ki a mexikói seregszemlére. Visszaemlékező írásunk első részében az odáig vezető utat, valamint a közvetlen vb-felkészülés eseményeit idézzük fel.

Hiába a válogatott 1982-es vb-szereplése, amely a kiesés ellenére elfogadható volt, alig egy évvel később, 1983 nyarára elfogyott a levegő az akkori szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán körül. Ennek oka az volt, hogy csapatunk minden esélye elszállt az 1984-es Eb-szereplésre, ami csalódást keltett minden futballbarát számára. Az MLSZ vezetése váltásra szánta el magát, és Mészöly addigi segítőjét, a 42 éves Mezey Györgyöt nevezte ki szövetségi kapitánnyá.

Mezey György 1983 nyarán lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Fotó: Wikipedia
Mezey György 1983 nyarán lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Fotó: Wikipédia

A kezdetek

PestiSracok facebook image

Mezey Györgynek egy éve volt arra, hogy csapatot építsen az 1984 őszén kezdődő vb-selejtezőkre. Előny volt, hogy nemcsak a válogatottnál azonnal számításba vehető játékosokat ismerte, de a közvetlen hátországot is, hiszen az olimpiai válogatott mellett is dolgozott. Első, szövetségi kapitányként adott interjújában rögtön lefektette válogatási elveinek alapjait:

(Népsport – 1983. július 3. – Németh Gyula interjúja)

A válogatott egyfajta erőltetett menetet kezdett meg, a csapatra ugyanis a hátralévő – számunkra már tét nélküli – Eb-selejtezők mellett további felkészülési meccsek is vártak. Összesen éppen egy tucatnyi mérkőzés állt rendelkezésre ahhoz, hogy eredményes játékot játszó, egységes csapattá formálódjon a Mezey-legénység. A meccseken túl még egy jelentős része volt a felkészülésnek, ez pedig a téli, benidormi edzőtábor.

A Hotel Mirador Benidormban, három éven keresztül volt a magyar válogatott szálláshelye a téli felkészülés idején.
A Hotel Mirador Benidormban, három éven keresztül volt a magyar válogatott szálláshelye a téli felkészülés idején. Fotó: internet

A spanyol tengerparton található Benidorm kiváló éghajlata okán nagyszerű terepnek bizonyult ahhoz, hogy szinte alapozással felérő, közös felkészülést tartson a válogatott keret Mezey vezetésével. Erőnléti és taktikai szempontból egyaránt kulcsfontosságúnak bizonyultak a válogatott későbbi sikereiben a benidormi felkészülések.

Tavaszi hadjárat után bundabotrány

1984 nyarának elejére lényegében kialakult Mezey György válogatottja. A világklasszisokkal (Pfaff, Scifo, Ceulemans) teletűzdelt belgák ellen úgy játszottunk 2–2-t Brüsszelben, hogy az eredmény az Eb-re igyekvő belgák számára volt hízelgő. Egyértelműen látszott, hogy mit akar játszani a csapat, érződött a tudatosság, a szervezettség csapatunk játékán. 1990-ben megjelent könyvében a szövetségi kapitány is értékesnek ítélte a válogatott „tavaszi hadjáratát”:

(Mezey György: Gyöngyvirágtól lemondásig)

Hiába azonban minden, 1984 nyarán bundabotrány robbant ki. Ez érintette a válogatottat is, ugyanis a Csepel és a Honvéd – amely a leginkább érintett volt a botrányban – több játékossal is képviseltette magát Mezey legénységében. A botránynak végül voltak csepeli vezéráldozatai, akik többé nem játszhattak címeres mezben, a Honvéd kulcsemberei azonban a vizsgálat lezárása után visszatérhettek a pályára. Létfontosságú volt, hogy a csapat ne essen szét, ugyanis közeledtek a vb-selejtezők.

A vb-selejtezőkre összeállt a csapat

Ősszel három párharc várt válogatottunkra, Ausztria idehaza, majd Hollandia és Ciprus egyaránt idegenben. A szurkolók jó esetben három pontra számítottak. (Akkoriban a győzelemért még csak két pont járt.) Úgy kalkulált mindenki, hogy a nálunk erősebbnek gondolt osztrákok ellen idehaza egy pontot el lehet csípni, Hollandiában tuti a zakó, ugyanakkor Cipruson muszáj nyerni. Már az első hazai selejtezőn sikerült felborítani a papírformát, mert lendületes, remek játékkal 3–1-re legyőztük a „sógorokat” úgy, hogy nem kaptunk meg egy jogos 11-est, és kimaradt további egy-két nagy helyzetünk. Vagyis várakozáson felüli rajt után utazhattunk Rotterdamba, a hollandok elleni selejtezőre, ahol a stáb semmit nem bízott a véletlenre:

(Mezey György: Gyöngyvirágtól lemondásig)

A játékosok talán itt mutatták meg először azt, hogy milyen sok munkát végeztek el a korábbi hónapokban. A klasszisoktól, későbbi aranylabdásoktól (Gullit, van Basten, Rijkaard) hemzsegő „tulipánosok” egyszerűen nem tudtak mit kezdeni csapatunkkal, amely szabályszerűen megfojtotta a hollandok játékát. Détári és Esterházy góljaira csak Kieft válasza érkezett, és még az is belefért, hogy Varga „Kacsa” a mérkőzés hajrájában kihagyjon egy 11-est.

Sokan ámultak azon, hogy a klasszisokkal teletűzdelt holland válogatott otthonában nyerni tudott a Mezey-legénység. Forrás: YouTube/MLSZ TV Archív

Arra, hogy rotterdami 2–1-es győzelmünk milyen ragyogó és összehangolt csapatmunka eredménye volt, álljon itt a későbbi aranylabdás klasszis, Ruud Gullit véleménye.

Hasonlóan elismerő szavakkal illette csapatunk teljesítményét az akkori osztrák szövetségi kapitány, Erich Hof is.

Nemcsak a szakemberek, de a szaksajtó is méltatta csapatunkat, a hírügynökségek sem fukarkodtak az elismerő szavakkal. Az Európa-szerte olvasott, mértékadó AFP hírügynökség a következőképpen értékelte csapatunk játékát:

Igaza lett az osztrák újságnak, mert november közepén, az év utolsó vb-selejtezőjén az újabb két pontot is begyűjtötte Mezey György csapata. Bár a játék a ciprusi szélben jócskán hagyott kívánni valót maga után, az akarat és az elszántság meghozta a gyümölcsét.

A csapat vesztett állásból fordította meg a találkozót – harmadszor a vb-selejtezők során –, ezzel is jelezve, hogy mentálisan és pszichésen topon van a gárda.

Felejthetetlen bécsi gála

Az egy évvel korábban már jól bevált januári, benidormi edzőtáborozás lezárásaként a magyar válogatott Hamburgban játszott barátságos mérkőzést az NSZK ellen. Talán ez a találkozó volt az, amely véglegesen megmutatta a magyar válogatott igazi erejét, pontosabban azt, hogy az őszi sikerek és a mutatott játék nem a véletlen műve volt. Remek teljesítménnyel 1–0-ra nyertünk a valamennyi nagyágyúját felvonultató nyugatnémetek otthonában, így a legszebb reményekkel várhattuk a tavaszi vb-selejtezőinket.

Idehaza Ciprus ellenkissé nyögvenyelős meccsen, de Nyilasi és Szokolai góljával csak sikerült nyerni (2–0), így négy mérkőzés után 8 ponttal magabiztosan vezettük a csoportot, egyben pedig világossá vált, hogy a hátralévő két selejtezőn (Ausztria idegenben, Hollandia itthon) egy pont is elég lehet a mexikói repülőjegyhez. Csapatunk azonban nem bízott semmit a véletlenre, a szükséges pontokat már a bécsi meccsen begyűjtötte.

Jó néhány felejthetetlen, káprázatos meccse volt a Mezey-féle válogatottnak 1984 és 1986 között, nehéz is köztük rangsorolni, ám az biztos, hogy a Hanappi-stadionban lejátszott Ausztria–Magyarország talán az összes közül kiemelkedik. Tétmeccs volt, ráadásul vb-részvételről döntő, kulcsfontosságú összecsapás, amelyre az osztrákok mindenkit behívtak, reaktiváltak, aki csak élt és mozgott. Mindhiába. Csapatunk a mérkőzés 10. percétől olyan játékot produkált, amelybe az osztrákoknak nem volt beleszólásuk, csak közelről tudták csodálni.

Kiprich élményszámba menő szólógólja, majd szemfüles helyzetfelismerése után már a félidőben 2–0-ra vezettünk. A 48. percben érkezett a slusszpoén: Détári egy balról érkező beadás után csinált egy lövőcselt, amellyel elküldte a védőket, majd ballal, teli rüszttel, elemi erővel bombázott a léc alá. Zseniális gól volt egy zseniális játékostól, amellyel 3–0 lett ide. A csapat tehát nem csupán megszerezte a mexikói repülőjegyet, de olyan játékkal rukkolt ki, amely újra válogatottunkra irányította egész Európa figyelmét.

Mezey György és Fitos József öröme a bécsi éjszakában - Fotó MTI Németh Ferenc
Mezey György szövetségi kapitány és Fitos József öröme a Hanappi-stadionban 1985. április 17-én. Fotó: MTI/Németh Ferenc

A győztes világbajnoki selejtező utáni reakciókat még 36 év távlatából is hátborzongató elolvasni, mert a világ legelismertebb szakemberei egyöntetűen szuperlatívuszokban beszéltek a magyar válogatottról.

A bécsi sportlap tudósításában ez állt:

Beppo Mauhart, az osztrák szövetség elnöke sem fukarkodott az elismerő szavakkal:

Az osztrákok klasszisa, a mieink elleni selejtezőre 17 hónap után „reaktivált” Hans Krankl a lefújás után még az öltözőben lemondta a válogatottságot. Nem volt kevésbé elkeseredett a középpályás, Hörmann sem, aki – hasonlóan az újságírókhoz – azt mondta: akár 0–5 is lehetett volna a végeredmény és alig várta, hogy lefújják a mérkőzést, mert nem érezte, hogy bármi esélyük lehetne a magyarok ellen.

Az egyik legnagyszerűbb teljesítményt éppen a legfontosabb meccsen, Bécsben mutatta be a csapat. Forrás: YouTube/MLSZ TV Archív

A hollandok világhírű trénere, Leo Beenhakker egy pillanatra sem rejtette véka alá, hogy lenyűgözte őt a válogatott játéka:

Spanyolországban is általános megdöbbenést váltott ki csapatunk bécsi játéka. Az El País című napilap sportrovatában komoly jövőt jósoltak a magyar csapatnak, egy másik újság pedig szemet gyönyörködtetőnek titulálta a mieink játékát. A spanyol állami rádió – Radio Nacional – sportriportere pedig élő adásban úgy fogalmazott:

A vb-részvételt kivívó magyar labdarúgó-válogatott csapatképe 1985. május 13-án Tatán. Fotó: MTI/Wéber Lajos
A vb-részvételt kivívó magyar labdarúgó-válogatott Tatán, 1985. május 13-án. Fotó: MTI/Wéber Lajos

Zárásként álljon azért itt egy magyar vélemény is, méghozzá olyan valaki véleménye, aki fénykorában az egyetemes futball legnagyobb csillagai közé tartozott. Az egyetlen magyar Aranylabdás, Albert Flórián a következőket fogalmazta meg a bécsi vb-selejtezővel kapcsolatban:

(Folytatjuk!)

Az én Aranycsapatom - Az utolsó világverő magyar labdarúgó-válogatott története (1983-1986) című könyvében további érdekességek, kulisszatitkok olvashatók a Mezey-válogatott vb-selejtezőiről!>

Vezető kép: MTI/Németh Ferenc

Ajánljuk még

Az RTL Klub egykori hírigazgatója tagadja, hogy büntetőeljárás folyna ellene kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények miatt

Forró drót 2024 november 15.
Kotroczó Róbert volt korábban az egyik legnagyobb magyarországi kereskedelmi televízió, az RTL Klub hírigazgatója, akit Ábrahám Róbert, egykori kollégánk összefüggésbe hozott az Odakint szörnyek járnak című sorozata megbotránkoztató ügyeivel. A szálak állítása szerint a volt tévéshez is elvezetnek, kábítószer-kereskedelem, ezzel összefüggő haláleset és orgiák is szóba kerültek. Kotroczó elmondta azonban, hogy nincs ellene semmilyen büntetőügy folyamatban és jogi lépéseket tervez az elhangzottak miatt.