Március 18-án hirdette ki a kormány a hiteltörlesztési moratóriumot, amely szinte valamennyi lakossági és céges kölcsönre vonatkozik. Az elmúlt napok azt mutatják, hogy a pénzintézeteknél nem egyformán történik mindez a gyakorlatban és nem is zajlik mindenhol zökkenőmentesen; a hitelesek esetében sokaknak nem egyértelmű, mi a tennivalója, illetve kinek van tennivalója. Voltak, akik meglepődtek, hogy a moratórium kihirdetése után leemelték számlájukról az aktuális részletet, pedig nem biztos, hogy a bank hibázott. A legtöbben automatikusnak vélik, hogy a törlesztés felfüggesztésre kerül, pedig a jelek szerint ez nem egységes: attól függ, ki milyen módon fizetett eddig. Egységes rendről egyáltalán nem beszélhetünk. Ahány bank, annyi gyakorlat és jó néhány probléma is felmerült. Van olyan hitelfajta, amire még nem világos, hogy vonatkozik-e a felfüggesztés, és ezt az adott pénzintézet sem tudja még megmondani. És itt vannak a már faktoringcégnek átadott hitelek és végrehajtások is. A fizetések tiltása egyelőre zavartalan, és a NAV is lazán behajtja a bírságokat.
Egy olvasónk banki sms-t átküldve mutatta, hogy a szombati napon 6:48 perckor levonták a bankszámlájáról az életbiztosítással egybekötött lakáshitel-törlesztőrészletét, majd 2 és fél órával később kapott tájékoztató sms-t arról, hogy március 19-től fizetési moratórium lépett életbe, amivel kapcsolatban könnyen és egyszerűen tehet nyilatkozatot a netbankján keresztül. Tibor még 2008-ban vette fel a lakáshitelt, a bankfiókban adott megbízást a törlesztőrészlet minden hónapban való levonására, ami feltétele is volt a hitelnek. Netbank akkoriban még nem is létezett. Éppen ezért nem is gondolta, hogy neki kellene a netbankon keresztül bármit leállítania. Különösen azért nem, mert a moratóriumról szóló kormányrendelet szerint a felfüggesztés automatikus.
Felhívta a bankját, hogy reklamáljon, amire azt a választ kapta, hogy 30 napon belül fogják kivizsgálni a bejelentését. Csakhogy a családban, ahol egy fizetés maradt, ez az összeg addig is nagyon hiányzik. Megkerestük a bank honlapját, ahol nincs arra vonatkozó tájékoztatás, hogy mi az eljárási rend és mi van a csoportos beszedésekkel, állandó megbízásokkal; a moratóriumról szóló tájékoztató még nekünk is ködös. Csak az világos, hogy nyilatkozni kell, de az nem, hogy kinek; legjobb mindenkinek… Az viszont jól látható, hogy óva intik az ügyfeleket a fizetés felfüggesztéstől, mivel a hitel ez idő alatt is kamatozik, amit majd részletekre osztva kell kifizetni, a meghosszabbodott futamidő alatt. Olyan tájékoztatással egyetlen bank weboldalán sem találkoztunk, hogy vigyázat, akinek állandó megbízása van, az leállítás nélkül automatikusan teljesül, moratórium ide vagy oda.
Mindenki máshogy tudja, értelmezi
Az egyik legnagyobb, a koronavírussal összefüggő Facebook-csoportban érdeklődtünk, tapasztalt-e valaki hasonlót, akár ugyanennél a banknál, akár más pénzintézetnél. Rövid idő alatt több tucat választ kaptunk, amiből az rajzolódik ki, hogy nagyon eltérő a bankok eljárása a jelenlegi helyzetben – és az emberek többségének nem világos, pontosan mit is kell tennie, azaz, hogy neki van tennivalója vagy a bankjának. Van, aki úgy tudja, a csoportos beszedéseket bizony le kell mondani. Többen viszont arról számoltak be, hogy tőlük már nem vontak, pedig csoportos beszedésük van. Amik elmentek, azok az azonnali utalások. A legtöbben úgy értelmezték a kormányrendeletet és a bankjuk tájékoztatóját is, hogy a moratórium – és ezzel a felfüggesztés – automatikus, és annak kell nyilatkoznia, aki tovább tud törleszteni. Volt, aki ezt netbankon keresztül tette meg, volt, aki e-mailben. Egyes bankoknak nyomtatványuk van, amit kitöltetnek, mások telefonon hívják vagy sms-ben értesítik ügyfeleiket, de olyan pénzintézet is van, amelyet napok óta nem tudnak utolérni a megadott telefonszámokon.
Ahol állandó megbízással teljesítettek a hitelesek, ott a részlet eltűnt a számlákról
Ami bizonyos, hogy több pénzintézet is levonta a törlesztőrészletet. Voltak, amelyek aztán sms-eket küldtek ki, miszerint ahonnan vontak, azt visszautalják. De egyes bankok azonnal értesítették az ügyfeleiket, hogy az esedékes törlesztőrészleteket már nem vonják le, aki pedig mégis szeretne törleszteni, az nyilatkozzon erről az online felületen. Észrevettük, hogy több pénzintézetnél is hasonló eljárást alkalmaznak abban az esetben, ahol nem csoportos beszedéssel, hanem állandó megbízással teljesült eddig a törlesztés: ott eltűnt a számláról a törlesztőrészlet, hacsak a hiteles nem vonta vissza a megbízást. Az általunk megkeresett bank, amelynek egyik ügyfele azt panaszolta, hogy levonták a törlesztőrészletet a moratóriumot követően, azt válaszolta, hogy náluk a jelzáloghitelek törlesztése nem csoportos megbízással történik, és mindenben a moratóriumnak megfelelően járnak el.
Az, hogy pénz van a számlán, ráutaló magatartás?
Azok, akik panaszt tettek a leemelés miatt, különféle válaszokat kaptak. (Ezt nem bontjuk bankokra, mert ügyintéző is tudhat, mondhat valamit rosszul.) Elhangzott olyan válasz, hogy mivel volt pénz a számlán és a csoportos beszedést az ügyfél nem állíttatta le, ráutaló magatartást tett, hogy fizetne. Ők nem tudhatják, hogy miért van pénz a számlán; lehet, azért, hogy levonják a fizetnivalót. Többször visszatért az a válasz, hogy a moratórium a következő esedékes törlesztőrészletre érvényes, ezért a márciusban fizetendőt még vonták, a következőt már nem fogják. De elhangzott az a válasz is, hogy visszautalják a leírt összeget.
Hitelkártyára nem érvényes a moratórium, na és a hitelkártya alapú tele-kölcsönre?
Egy hiteles arról számolt be, hogy neki speciális hitele van, hitelkártya alapú tele-kölcsön. Hitelkártya-keretre nem vonatkozik a moratórium, csakhogy az övé nem költéskeret, hanem hitel, amit havi törlesztőrészletekben fizet vissza. A bankja mégis azt a választ adta, hogy az ő álláspontjuk szerint erre a kölcsönformára nem vonatkozik a felfüggesztés.
A faktoringcégek is vonnak
Eggyel nehezebb helyzetben vannak azok, akiknek a tartozását a bankjuk értékesítette. Az egyik legnagyobb hazai banknál például azonnal leállították a beszedéseket, mégis volt több ügyfél, akiknek levontak – mint kiderült, ezek tovább értékesítések miatt történtek. Úgy tudjuk, a faktoringcégek behajtásai nem esnek a moratórium alá. A jelek szerint még akkor sem, ha az adós nem behajtás alatt áll, hanem megegyezett a faktoringcéggel a havi törlesztésről, ezért a hitelszerződése is él. Ebben a kategóriában is találkoztunk speciális esettel. Egy másik hiteles elmondása szerint neki nem értékesített hitele van, de faktoringcégnél. Ő azt a választ kapta, hogy kérelmezze a felfüggesztést, és majd elbírálják.
A behajtásokat, végrehajtásokat sem függesztették fel
A végrehajtások, behajtások jelenleg még zavartalanok. A telefonszolgáltatók, amelyek nagylelkűen osztogatták a vészhelyzet idejére az ingyen “gigabájtokat”, sorra küldik ki a felszólító leveleket, sms-eket és fenyegetnek a kimenő hívások korlátozásával. Egy végrehajtó még videoüzenetben is üzent, hogy a végrehajtás alatt állók ne lélegezzenek fel, ők ugyanis tovább dolgoznak. De még a NAV is simán inkasszál ezekben a nehéz időkben. Egy szépségiparban dolgozó kisvállalkozó olvasónk – nem tagadja, hogy saját hibájából – bevallási késedelem miatt félmilliós bírságot kapott. Ezt szóvá sem tette volna, viszont a kialakult helyzetben munkanélküli, így bevétel nélkül maradt. A bírság aktuális részletét gond nélkül leemelték számlájáról a moratórium kihirdetését követően. A kormányrendelet kimondja: a közüzemi díjak és hitelek fizetési moratóriuma tartozásokra, behajtásokra, végrehajtásokra valóban nem vonatkozik, csak a kilakoltatásokat függesztették fel. Ugyanakkor mérlegelendő, hogy azok – és persze bizonyára köztük is vannak kivételek –, akik végrehajtás alatt állnak, azért kerültek ilyen helyzetbe, mert anyagi nehézségeik vannak és nem tudtak fizetni. Közülük is sokan lehetnek, akik az elmúlt hetekben a járvány hatására elveszítették a munkájukat vagy a vállalkozásukat, és még inkább pénz nélkül maradtak. Esetükben a végrehajtás nem felfüggesztése – vagy egy olyan családban, ahol például egy fizetés maradt –, egy 50 százalékos bérlevonás teljesen megroppanthat embereket, családokat.
Az MNB bankfelügyeletet és a Miniszterelnökséget is megkérdeztük a moratórium gyakorlatáról és lehetőségeiről
A fentiekben felsorolt tapasztalatok, jelzések kapcsán megkerestük a MNB, valamint a Miniszterelnökség sajtóosztályát is. A bankfelügyeletet ellátó MNB-től alapvetően a hitelfelfüggesztés gyakorlati követelményeit kérdeztük meg, illetve azt, hogy mit tehetnek azok, akiktől levontak és most hiányzik nekik az a pár tízezer forint; mi a törvény szerinti eljárásrendje a törlesztés felfüggesztésének vagy folytatásának. A Miniszterelnökségtől azt is megkérdeztük, hogy azokra a fizetési kötelezettségekre – például behajtásokra, végrehajtásokra –, amelyekre jelenleg nem vonatkozik a moratórium, tervezik-e, hogy kiterjesztik.
A Miniszterelnökség helyett a rendelettel kapcsolatos kérdésekre a Pénzügyminisztérium válaszolt. Azt írták, Magyarország Kormánya folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzetet, vizsgálja a beérkező javaslatokat, egyeztet a piaci szereplőkkel, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Egyik első gazdasági intézkedéseként a kormány felfüggesztette a magánszemélyek és vállalkozások 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét.
A fizetési moratórium vonatkozik minden hitelszerződésre, kölcsönszerződésre és pénzügyi lízingszerződésre. Fontos tudni, hogy a hitelkártyákra is kiterjed a moratórium, azonban a felmondott hitelszerződésekre nem vonatkozik. A hitelek törlesztésének kötelezettségét automatikusan felfüggesztik, azonban, aki továbbra is rendesen törlesztene, megteheti, mivel a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. Ezt jeleznie kell a pénzintézet felé, ahogyan a hitelintézet azt kommunikálja az ügyfelei felé.
A csoportos beszedések kapcsán feltett kérdésünkre azt felelték, hogy a bankok különböző rendszerekkel és különböző megoldásokkal rendelkeznek; az esetleges problémákat minden esetben célszerű az ügyfélnek jeleznie az adott banknál.
“A fizetési moratóriumra vonatkozó kormányrendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket” – válaszolt megkeresésünkre az MNB.
Ami a hitelkártyákat illeti, a fizetési moratórium csak a 2020. március 18. napján 24.00 h-kor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni: fontos tehát kiemelni, hogy az ún. rulírozó (pl. hitelkártya, folyószámlahitel), illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönök tekintetében a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket nem érinti a moratórium – írta kérdéseinkre megküldött válaszában a Magyar Nemzeti Bank.
Hozzáteszik, hogy a fizetési moratóriumra vonatkozó kormányrendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-áig már felvett összegei esetén az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárultát (jelenleg: 2020. december 31.) követően válik esedékessé a visszafizetés (figyelemmel arra, hogy a moratórium alapján a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik).
Az MNB azonban – a jogalkotó céllal összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet. Az MNB álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak pl. – a bankszektor által javasolt – 12 hónap lenne.
Kamatos kamat nem számítható fel
Az MNB álláspontja szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel (kamatos kamat, tehát nem keletkezhet), amennyiben azt az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben megfizeti. Amennyiben azonban az ügyfél a moratórium lejáratát követően esedékessé tett felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg a megegyezés szerinti határidőben, úgy arra már számítható kamat.
Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfélnek első körben bankjánál, ennek elutasítása/válasz nélkül hagyása esetén anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél, fogyasztóvédelmi jogszabály megsértése esetén (ilyen pl. ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank) az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz.
Vezető kép: Délmagyarország (illusztráció)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS