Úgy tűnik, lavina indult el azzal, hogy néhány napja a Népszava megírta, fölmondták az önkéntes túlmunka-szerződéseiket a Honvédkórház aneszteziológus és traumatológus szakorvosai, mivel a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az ezért járó többletjuttatást. Az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy fizetésük több tíz-, esetenként százezer forinttal kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. A lap azt írta, hogy 112 orvos túlmunka-felmondása élesedhet szeptember elsejével, ami, ha bekövetkezik, teljesen megbénítja a sürgősségi ellátást a főváros egyik legnagyobb kórházában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta a Népszava értesüléseit. A PestiSrácok.hu-nak név nélkül nyilatkozó orvosok viszont azt mondták, hogy valóban komoly bajok vannak az intézményben, elsősorban a Sürgősségi Betegellátó Centrumban (SBC), de ez a történet nem újkeletű és messze nem csak a túlmunkáról és annak díjazásáról szól. Jelenleg tíz orvos távozásáról tudunk, ebben már maga Zacher Gábor, az SBC vezetője is benne van, aki pénteken nyújtotta be felmondását. Eredeti tervei szerint két hónapot még maradt volna, de a minisztérium felmentette a felmondási idő letöltése alól. Valóban a működésképtelenség határán van a Honvédkórház? Zacher Gábor, az intézmény vezetése, vagy a finanszírozási rendszer okolható a kialakult helyzetért? – ennek jártunk utána.
A név nélkül nekünk nyilatkozó orvosoktól úgy tudjuk, hogy csak az elmúlt néhány hétben több orvos mondott fel, konkrétan kilenc, akik elhagyták, elhagyják a Honvédkórházat. A Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) gyakorlatilag teljes orvosi kollektívája pedig “ultimátumot adott” az osztályvezető-főorvosnak, Zacher Gábornak és a kórház vezetésének, szeptember harmadikáig pedig határidőt a körülmények javítására, a fizetések és humán erőforrás problémák és az eszközhiányok rendezésére.
Azt állítják, hogy munkavégzésük alapvető feltételei, eszközei hiányoznak, a vezetés pedig csak széttárja a karját és gyakorlatilag nem vezeti a kórházat.
Kilenc orvos távozott csak a közelmúltban a Honvédkórház Sürgősségi Centrumából, plusz pénteken maga az osztályvezető, Zacher Gábor is felmondott. Információink szerint más szervezeti egységben is lehet probléma, ugyanis a napokban beadta felmondását a baleseti osztály traumatológus főorvosa is. A létszámhiány miatt az utóbbi hetekben a sürgősségin állítólag már szakirányú képesítés nélküli orvosok, például fül-orr-gégészek is ügyeltek.
A távozások oka különböző és az okok közül csak az egyik, hogy a kimagaslóan sok elvárt túlmunka nincs megfelelően megfizetve. Óránként mindössze pár ezer forintot számoltak el az orvosoknak eddig. Júliusban pedig már ennek a kifizetése is elmaradt. A Népszava azt állította, és felmondott orvosoktól mi is úgy tudjuk, hogy júniusban az a döntés született az intézményvezetés részéről, hogy a túlmunkáért járó díjat megvonják. Augusztusban már több tízezer, esetenként százezer forinttal kevesebbet utaltak a sürgősségi orvosainak, mint ami a túlmunkák miatt járt volna nekik. Ha viszont a kollektíva nem vállal túlmunkát, az ügyeletekhez szükséges szakmai létszámot már most sem tudja kiállítani az intézmény.
Honvédkórház – Fotó: MTI
Állítások és cáfolatok
A PestiSrácok.hu-nak név nélkül nyilatkozó orvosok szerint annak ellenére, hogy a finanszírozás ezt nem indokolja, alapvető minimum felszerelések hiányoznak, amelyek nélkül egyszerűen nem tudják ellátni orvosi feladataikat.
Emiatt számtalan konfliktusuk volt az osztályvezető főorvossal, Zacher Gáborral, aki véleményük szerint, ha semmit sem tesz a megfelelő körülmények biztosításáért az általa vezetett sürgősségi centrumban, akkor alkalmatlan a posztjára. Az orvosoktól, akikkel beszéltünk, úgy tudjuk, Zacher az eszközhiányt és az amortizáció okozta problémákat jelezte a vezetőség felé, de semmi sem történt. Ezért körülbelül másfél hónappal ezelőtt a sürgősségi centrum orvosi kollektívája írásba foglalta ultimátumát, miszerint, ha szeptember harmadikáig nem változnak a körülmények és nem biztosítják munkájukhoz a megfelelő feltételeket, akkor mindannyian felmondanak.
Érdekes, hogy ezt a határidőt három nappal megelőzően állt elő Zacher Gábor azzal, hogy ő mond fel!
A Honvédelmi Minisztérium még csütörtökön – reagálásként a Népszava cikkére közleményt adott ki – melyben cáfolja, hogy egyetlen orvos is felmondott volna a Honvédkórházban, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvoslétszám rendelkezésre áll. Azt írják, a Honvédban a túlmunkát nemcsak hogy kifizették, de az ezért járó bérezést 40 százalékkal meg is emelték.
Emlékeztetnek arra is, hogy a kórház orvosainak heti munkaideje 40 óra, ugyanezért a díjazásért a parancsnok heti nyolc óra túlórát rendelhet el. Ezenfelül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát.
Közölték, hogy a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban.
Egyetlen orvos sem mondott fel. A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám pedig rendelkezésre áll, és a kórház vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon, és ugyanígy a technikai feltételek is elérhetők legyenek
– állították.
A Magyar Idők is 6-8 szeptembertől távozó orvosról tud. A lapnak a Honvédkórház vezetése ezt is cáfolta.
Zacher Gábor felmondásával egy időben a HVG-n borította ki a bilit. Nagyjából ugyanarról számolt be, amiről a nekünk nyilatkozó orvosok is: a tarthatatlan körülményekről, eszköz- és orvoshiányról. Elmondták például, hogy a sürgősségin jó ideje nyolc orvos helyett csak hat ügyel, amiből általában négy rezidens. Mi is szerettünk volna beszélni a doktorral, hívtuk, SMS-t is küldtünk neki, de ez idáig nem reagált.
Úgy tudjuk, Zacher Gábornak nagyon sok személyes konfliktusa is volt, a sürgősségi orvosi kollektívájával, a kórház vezetésével és a fenntartóval is. Felmondása hírére a Honvédelmi Minisztérium közleményt adott ki. Ebben azt írták, nem tartanak igényt a felmondási ideje kitöltésére, és egyébként év végén jár le a szerződése, amit semmiképp sem hosszabbítottak volna meg.
Zacher Gábor szerződését akkor sem hosszabbították volna meg, ha nem mond fel. A Honvédelmi Minisztérium szerint nagyon sok volt a probléma a doktorral, a legtöbben éppen miatta távoztak a Honvédkórházból. Fotó: Horváth Péter Gyula
Azt is leírják, hogy Zacher Gábor azt követően mondott fel, hogy tudomást szerzett arról, munkáját osztályvezetőként csak az év végéig folytathatja. Kinevezése öt évre szólt, azaz csaknem négy és fél évet töltött a legnagyobb sürgősségi centrum élén. Munkássága pedig nem volt botrányoktól mentes. A fenntartó szerint az elmúlt években 200-nál is több szakember mondott fel, többségük éppen Zacher Gábor miatt.
A Magyar Idők szombaton arról írt, hogy azon orvosok közül, akik kilátásba helyezték a felmondásukat, többen meggondolták magukat, és maradnak, ha Zacher távozik, és azok közül is többen jelezték, hogy visszatérnek a Honvédkórházba, akik már felmondtak.
Szintén annak megerősítése, hogy az osztályvezető alkalmatlansága közrejátszat a kialakult helyzetben, hogy a baloldali kormányok egyik volt egészségügyi államtitkára, Kincses Gyula a Facebook-oldalán olvasott be a celeb-dokinak:
Zacher Gábor fantasztikus, mint a szenvedélybetegségek “tévédoktora”, régi szóval népnevelője. Hihetetlenül jól beszél minderről. Előadásai élmények, és hasznosak. De várhatóan sem ért sem a mezőgazdasági gépek szereléséhez, sem a kórházi osztály vezetéséhez. Az másfajta képességet igényel.
15-17 órás várakozások, megmagyarázhatatlan halálesetek: ez kísérte Zacher osztályvezetői tevékenységét
Nem ez az első botrány, ami kirobbant a Honvédkórház kapcsán a közelmúltban. Néhány hónapja foglalkoztak azzal szakmai portálok, hogy esetenként akár egy napot is kell várni a sürgősségi ügyeleten. Júliusban egy olasz diákot trombózis gyanúval 17 órát várattak a folyosón. Erre a kórházvezetés úgy reagált, hogy
a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrumban a betegek ellátása nem érkezési sorrendben történik, hanem az állapotuk súlyosságának függvényében.
Kórházi folyosó (illusztráció) – Fotó: Thinkstock
Még 2017 októberében órákig haldokolt egy 58 éves hasnyálmirigy-daganatos betegségben szenvedő férfi, szintén a Honvédkórház sürgősségi centrumának folyosóján, akit a családtagjai súlyos hasi fájdalmakkal vitték be. A férfi lányának állítása szerint két óra várakozás után végezték el az első ultrahang-vizsgálatot, további órák teltek el, a férfi már vért hányt, de csak egy ágyat toltak neki oda, hogy feküdjön le, ha fájdalmai vannak; még fájdalomcsillapítót sem kapott.
Estére sikerült elérni, hogy megvizsgálják őt. 7 és 8 óra között CT-re vitték, ekkor derült ki, hogy a hasi artériája elzáródott, vérrög keletkezett, a vékonybél egy része elhalt. (…) Édesapám infúziót kapott, végül 22 óra 45 perckor bevitték a műtőbe. Felnyitották és rájöttek, hogy a vékonybél teljes hosszában elhalt, nem lehet már rajta segíteni
– nyilatkozta a másnap elhunyt férfi lánya akkor a sajtóban.
A nő állítólag panaszt tett és Zacher Gábort is megkereste, aki nem kommentálta a történteket.
Két hónappal később, 2017 decemberében egy 58 éves szívbeteg asszony került be a sürgősségi centrumba, ahol aznap épp Zacher Gábor volt az ügyeletes. Öt órát kellett várnia a vizsgálatra; a sürgős szívműtéthez, ami megmenthette volna az életét, már hozzá sem kezdtek. A nő meghalt. A család feljelentést tett a sürgősségi osztály és Zacher Gábor ellen.
Az eset után elterjedt a sajtóban, hogy már ekkor arra kérte a minisztérium Zachert, hogy önként mondjon le a sürgősségi vezetéséről – de a hírt végül mindkét oldalról cáfolták.
A finanszírozási rendszer vagy a kórházak pazarló gazdálkodása lehet a fő probléma?
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere kinevezése után azonnal közölte, hogy át kívánják alakítani a kórházak, egészségügyi intézmények finanszírozási rendszerét.
Kásler Miklós miniszter kinevezése után azt mondta, komoly változások, átalakítások jönnek az egészségügyben, a finanszírozási rendszert is átszervezik. Fotó: Horváth Péter Gyula
Kásler Miklós a PestiSrácoknak adott interjúban azt mondta,
az elmúlt huszonegy évben nem volt jelentős átalakítás a teljesítményalapú finanszírozási rendszerben, csak folyamatos korrekciók történtek annak ellenére, hogy az orvoslás viszont nagyon sok vonatkozásban megváltozott. Ehhez hozzá kell nyúlni, újra kell fogalmazni a finanszírozás tételeit.
Az Állami Számvevőszék júliusban fejezte be a kórházak ellenőrzését, jelentésük szerint 40 intézménynél találtak pazarló gazdálkodást. Domokos László, az ÁSZ elnöke a vizsgálat kapcsán a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta,
pénzügyi szempontból „botrány” és „anarchia” jellemzi az egészségügy egyes területeit. „Rendszerszintű”, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
Több kórház esetében találkoztak az eszközbeszerzések kapcsán kötelező közbeszerzés elmaradásával. A vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagytak. Számos olyan kórház is akadt, ahol nem vezettek hiteles leltárt bizonyos eszközökről, így gyakorlatilag nem tudták megmondani, hogy adott pillanatban mekkora a készletük, s miből mennyi fogy. Néhol az elszámolások egyszerűen átláthatatlanok voltak.
Fotó: MTVA/Róka László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS