Pesti Srácok

Nagy Ervin: Békemenet – szent és profán

Nagy Ervin: Békemenet – szent és profán

Az ünnep mindig szent és profán egyben, de lehetőséget kínál arra, hogy egy pillanatra kitekintsünk véges és szegényes létünkből, hogy felemeljük közösen szívünket egy felettünk álló, nálunk, húsvér embereknél nemesebb cél érdekében. Hogy tegyünk a jövőért, cselekedjünk a közösségünkért, mely nélkül élni lehet ugyan, de nem érdemes. Nekünk, magyaroknak több ilyen pillanat is megadatik. Március 15-e, vagy október 23-a is, melynek közös és szent célja egy szóval megfogalmazható: függetlenség. Március 15-e a magyarság és Magyarország szuverenitásának ünnepe. És ennek megvédése a Békemenet kimondott célja.

 

 

Ma sincs másképp ez! Ezért kell most, 2018-ban is a Békemenet. Ezért kell megmutatnunk, hogy nem hagyjuk magunkat szolgasorba taszítani. Mert ha van üzenete ennek a napnak mi aktuális, akkor az a “haza védelme az ellenségtől”. Csupán annyi változott, hogy a Habsburgok, a szovjetek és a kommunisták után, most más az “ellen”. De ma is globális erőkkel és olyan nagyhatalmakkal állunk szemben, melyek a függetlenségünket veszélyeztetik, és ma is vannak köztünk árulók, kik gúnyosan figyelik törekvésünket. És a tét se nagyon változott:

tudunk-e a jövőben a saját sorsunkról saját magunk dönteni? Most kell újra kiáltanunk azt, hogy “rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”

Sajnálatos azonban, ahogy ezt más ünnepek alkalmával is tapasztaltuk már, hogy a profán könnyedén kilöki életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet. Pedig minden létező, ami „szent”, az „elkülönített” és „tökéletes”. Elkülönített az anyagi világtól, a rossztól, a pusztulótól. Tökéletes, mert szellemi és örök. A profán viszont mindenhol ott van. Megbúvik az életünk minden apró szegletében, betolakszik oda is, ahol a szenttel kellene találkoznunk. Belerágja magát az érzelmeinkbe, a szellemi tevékenységeinkbe. Mert önző és egyre csak növekvő. Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még. A Békemenet lehetőség ma arra, hogy megéljük és tegyünk egy nagy lépést egy felettünk álló nemes és szent célért, az ország jövőjének függetlenségéért. Ezért kell ott lennünk, ezért kell megértenünk és továbbadnunk a márciusi ifjak üzenetét. A független, büszke és összetartó magyarságért szóló szavakat és tetteket visszhangoznunk és követnünk a Hősök terén.

(Vezető kép: MTI)

PestiSracok facebook image

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.