Amikor a kormány egyik kiemelt célja a vidéki megmaradás támogatása, a generációváltás ösztönzése a mezőgazdaságban, nagyon elhibázott brüsszeli üzenet, ha egy drasztikus forráselvonás keretében a migrációt kívánják támogatni az agráriumnak szánt uniós forrásokból – nyilatkozta portálunknak Nagy István agrárminiszter hétfői sajtótájékoztatóján. Mint hozzátette: a Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére a vidékfejlesztési forrásokat határozza meg, ezen a területen 26 százalékos csökkentést irányoztak elő a brüsszeli bürokraták. Ismert, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az elmúlt héten indította el közös aláírásgyűjtését az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért.
Az agrártárca is támogatja az uniós agrárforrások megőrzéséért indított aláírásgyűjtést – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak Nagy István agrárminiszter. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az elmúlt héten indította el közös aláírásgyűjtését az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért. Az Európai Unió által biztosított Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének forrása kapcsán ugyanis többször is fölmerült Brüsszelben, hogy az agrártámogatások jelentős részét a migráció problémáinak kezelésére csoportosítanák át, amely a gazdaszervezetek szerint elfogadhatatlan mind a gazdák, mind az Unió egészének gazdasága számára. A gazdaszervezetekkel közös sajtótájékoztatón Nagy István miniszter bejelentette: az Agrárminisztérium teljes melszélességgel támogatja a civil kezdeményezést, továbbá országjárás keretében tájékoztatják a magyar polgárokat a vidékfejlesztési források elvonásának veszélyeiről.
Petíció a magyar gazdákért – sajtótájékoztató (Nyitrai Zsolt, Nagy István, Győrffy Balázs, Jakab István). Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Brüsszelben lopakodó jogalkotás zajlik a migráció támogatására
A sajtótájékoztatón elsőként felszólaló Győrffy Balázs, a NAK elnöke kiemelte: a magyar mezőgazdaság az egyik legdinamikusabban fejlődő agrárágazat az Európai Unión belül. Úgy vélte, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ennek a felívelő pályának egyik meghatározó eleme az uniós támogatások rendszere, a vidékfejlesztési programokra szánt források uniós átcsoportosítása a migrációs kiadásokra pedig veszélyezteti ezt a pozitív tendenciát. Győrffy Balázs kiemelte: a múlt héten elindított petíciót már több, mint tízezren írták alá, amely azt jelzi, hogy a magyar társadalom is érzékenyen reagál a tervezett forráscsökkentésre. Mint arra rámutatott, a támogatások elvonása azért is veszélyes az ágazat versenyképességére, mivel az Unió ezzel párhuzamosan egyre szigorodó elvárásokat támaszt a gazdák felé. A források elvonásának eredményeként vagy emelkedni fognak az élelmiszerárak, vagy más, Unión kívüli, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő élelmiszereket kell importálni – hangsúlyozta. Győrffy Balázs reményét fejezte ki, hogy az EP-választásokat követően megváltozó összetételű új Európai Parlament és Európai Bizottság nyitott lesz a gazdák által megfogalmazott problémákra. A másik civil kezdeményező, a MAGOSZ elnöke, Jakab István arról beszélt: véleménye szerint Brüsszelben lopakodó jogalkotás zajlik, az uniós bürokraták folyamatosan csökkentenék a gazdák számára eddig biztosított forrásokat a migráció támogatásának javára. Hangsúlyozta: a piaci versenyben folyamatos építkezésre van szükség, a fejlesztési források elvonása az Unió gazdaságának egészét hátrányosan érintené. Mint Jakab István kiemelte: kezdeményezésükkel üzenni szeretnének az uniós döntéshozóknak, hogy a vidékfejlesztési támogatás jár a gazdáknak, attól nem tudnak eltekinteni. Mint megjegyezte: az Európai Parlament sem egységes a források átcsoportosításának helyességéről, így a májusi EP-választásokon dőlhet el az ágazat sorsa.
Nem először próbálkoznak Brüsszelben
Nyitrai Zsolt, társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a sajtótájákoztatón arról beszélt: az uniós források megkurtítása mintegy 500 ezer magyar gazdát, magyar családok megélhetését veszélyeztetheti, ezért felháborítónak, szakmaiatlannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az agrártámogatások jelentős részét a migráció kezelésére fordítsák. Hozzátette: nagyon rossz irányba mutat az uniós bürokraták által kitalált átcsoportosítás, ezért a májusi választások tétje véleménye szerint az is, hogy meg tudjuk-e védeni a magyar földet, a magyar gazdákat.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt: a Minisztérium teljes mellszélességgel támogatja a civil kezdeményezést, hiszen, mint kiemelte, itt az ideje az összefogásnak. Felidézte: a brüsszeli bürokraták az agrártámogatások átcsoportosítását már a 2014-2020 közötti költségvetési időszak felülvizsgálatakor felvetették. A migráció okozta válsághelyzet kezelésének agrárforrásokból történő támogatását ekkor még sikerült megakadályozni. Ugyanakkor hozzátette: a 2020 utáni költségvetés tervezésénél ismét előkerült ez a szándék, sőt, külön büdzsét is meghatároztak, amelyből a migránsok letelepedését, illetve integrációját támogatnák, természetesen az eredetileg a gazdáknak szánt forrásokból. Úgy vélte, ennek a tervnek az ismételt megakadályozása érdekében komoly nyomásgyakorlást kell kifejteni az uniós döntéshozókra, ezért mindenkit arra bátorított, hogy írja alá a petíciót. Hangsúlyozta továbbá: annak érdekében, hogy a forráselvonás veszélyeire minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet, közös országjárásba kezdenek, amelyen részt vesz az Agrárminisztérium, a NAK, a MAGOSZ, valamint a Fidesz-frakció képviselői.
Nagy István is aláírta a petíciót. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Minden negyedik forintot kivennék a rendszerből
Portálunk kérdésére Nagy István hangsúlyozta: a forráselvonás nemcsak a gazdákat, de a magyar vidéket is veszélyezteti. Mint kifejtette: a Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére a vidékfejlesztési forrásokat határozza meg, ezen a területen 26 százalékos csökkentést irányoztak elő, amely a miniszter szerint teljességgel elfogadhatatlan, hiszen “ez azt jelenti, hogy minden negyedik forintot kivennék a rendszerből”. Mint fogalmazott:
amikor a kormány egyik kiemelt célja a vidéki megmaradás támogatása, a generációváltás ösztönzése az agráriumban, az élhető vidék megteremtése a XXI. században, nagyon elhibázott brüsszeli üzenet egy ilyen drasztikus mértékű forráselvonás folyamatos lebegtetése, amely ellen minden eszközzel fel kell lépni.
Úgy vélte, a jelenlegi kormányzati tájékoztató plakátokat is azért támadják olyan erősen, mert a magyar komány pontosan meg tudta fogalmazni a választások tétjének lényegét, azaz, hogy milyen lesz Európa, milyen lesz Magyarország a jövőben, hogy Brüsszelben magyar érdeket tudunk érvényesíteni, vagy Magyarországon érvényesítenek brüsszeli érdekeket.
Mint Nagy István hozzátette: a migrációnak alárendelt agrárforrások éppen ebbe a kérdéskörbe illeszkednek. Elmondta: a magyarság a Kárpát-medencében más utat szeretne járni, és van is lehetősége arra, hogy más módon is biztonságos jövét teremthessen a következő generációnak, mint a migráció.
“Nem mindegy, hogy Brüsszelben magyar érdekeket tudunk érvényesíteni, vagy Magyarországon érvényesítenek magyar érdekeket.” Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Megroppanna a magyar gazdák vállalkozási kedve
Az agrárminiszter arról is beszélt: a kezdeményezés most jár a szövetségkeresés időszakában, hiszen mind a Visegrádi Négyekkel, mind a Magyarországgal együttműködő másik nyolc, baltikumi országgal közös állásponton vannak az agrártámogatások tekintetében. Úgy vélte, ezért is fontos, hogy egy megváltozott összetételű és szemléletű Európai Parlament hozzon döntést az EP-választások után az agrártámogatások ügyében. Nagy Istán megjegyezte: ha az uniós bürokraták megtalálnák a módját a forrácsökkentés megvalósításának, az még nem tenné közvetlenül tönkre a magyar agráriumot. Ugyanakkor hozzátette: mindaz a fejlesztési, vállalkozói, beruházási kedv, amely most megvan a magyar gazdatársadalomban, megtörne. Mint az agrárminiszter kifejtette, erre volt már példa: az első uniós ciklus forrásait az akkor szocialista kormány rosszul használta fel, jórészt szociális felzárkóztatásra, míg a lengyelek gazdaságélénkítő intézkedéseket hoztak. Ekkor épültek meg Lengyelországban azok a feldolgozóüzemek, hűtőházak, amelynek köszönhetően márciusban lengyel alma van a magyar üzletek polcain – hangsúlyozta.
Ebből is látszik, mennyire fontos, hogy mennyi forrást és milyen célra tudunk felhasználni. A forráscsökkentés azt a veszélyt hordozza magában, hogy ha nem tud a fejlődés tovább haladni, akkor a magyar gazdák jövedelmezősége megroppan, a generációváltás sérül, nem lesz vonzó tovább a vidéki élet, a gazdálkodás
-hangsúlyozta.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS