Jelentős vízterületekkel nő a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tógazdasága, ennek köszönhetően több balatoni hal kerülhet a magyar családok asztalára – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter. A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Szári Zsolt, a halgazdálkodási társaság vezetőjét portálunk arról faggatta, hogy milyen stádiumnál tart az általuk elindított balatoni kagylótenyésztés, amelytől, mint takarmányként való felhasználástól a tenyésztett halak ízének jelentős javulását várják.
Nagy István agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy újabb jelentős lépés történt a balatoni halállomány további bővítésének irányába. Mint kifejtette, egy több éves folyamat utolsó állomásaként a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. területeit további 1,3 ezer hektár tógazdasággal bővítik. Ennek köszönhetően a halgazdálkodási társaság feladatköre kibővül, magasabb szinten és hatékonyabban fogja tudni azt a munkát, amelynek végső célja, hogy minél több balatoni hal kerüljön a magyar családok asztalára. Az agrárminiszter megjegyezte: a lényegében veszteséges balatoni halászat megszüntetését követően az aktív kikapcsolódást szolgáló horgászat milliós bevételeket hoz, évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra. Mint megjegyezte: a térségben létesült halfeldolgozó üzemnek köszönhetően ugyanakkor azok is fogyaszthatják a balatoni halat, akik nem horgásznak.
Szári Zsolt a sajtótájékoztatón elöljáróban arról beszélt, hogy a halgazdálkodási társaság eddig csak úgy tudta maradéktalanul teljesíteni telepítési kötelezettségét, hogy külső beszerzés keretében kellett halat vásárolnia. Az új tógazdasági terület lehetővé teszi, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű halállományt tudjanak saját erőből telepíteni a Balatonba, amely jelentősen csökkenti a halakat érintő egészségügyi kockázatot.
Nagy István agrárminiszter (j) és Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b) balinivadékokat telepít az Első Balatoni Sporthorgász Centrum részeként megvalósult Akvárium apartmanházak átadásán Keszthelyen, 2019. május 28-án. Fotó: MTI/Varga György
Balatoni kagylóval etetik a halakat
Mivel portálunk korábban is készített interjút Szári Zsolttal éppen azzal kapcsolatban, hogyan juthatunk, ha juthatunk egyáltalán balatoni halhoz, ha nem magunk akarjuk kihorgászni, megragadtuk az alkalmat, hogy fölvegyük a kérdés fonalát, különös tekintettel arra, hogy Szári Zsolt korábban elmondta: a kagylók tenyésztésétől és takarmányként való felhasználásától várják a tógazdaságokban tenyésztett halak ízének javulását. A halgazdálkodási társaság vezetője érdeklődésünkre elöljáróban arról beszélt, hogy két éve keresik azt a megfelelő szubsztrátumot, amelyen a kagylók jól képesek megtapadni, de könnyen le is termelhetők. Mint kifejtette: a kagyló folyamatosan szaporodik az áprilisi tenyészidőszaktól kezdődően, ennek során milliárdnyi kagylólárva kerül folyamatosan a balaton vízterébe; ez – bármennyire is hihetetlen – mint planktonikus táplálék, része az ivadékok tápláléklistájának, sőt, még a nagytestű busák bélttartalmában is akár 10-20 százalékban föllelhető a kagyló lárvája. Mint hangsúlyozta, már a kagylólárva is jelentős táplálékforrást jelent a halaknak, a balatoni kagylótenyésztés tehát további előnyökkel is jár.
Szári Zsolt ugyanakkor kiemelte: a strandoktól távol, a mélyebb vízben tenyésztenék a kagylókat, olyan területen, ahol a tapasztalatok szerint különben is vannak nagyobb kiterjedésű kagylótelepek. Megjegyezte: problémát jelent ugyanakkor, hogy a kísérleti stádiumban lévő kagylótenyésztési eljárás során azt tapasztalták, hogy a halak már most dézsmálják a kihelyezett kagylótelepeket. Úgy vélte, 2021-ig tökéletesedik az eljárás, amelynek eredményeképpen a Balaton mellett tenyésztett halak íze tökéletesen megegyezik majd a tóban élő társaikéval.
Portálunk kérdésére Szári Zsolt elmondta: az idén a nyugati medencében valóban tapasztalható volt a zöldalga jelentős mértékű elszaporodása, amelyet az árvaszúnyog elszaporodása is jeltett. Utóbbi Keszthely környékén húsz éve nem tapasztalt szúnyoginvázióhoz vezetett. Szári Zsolt úgy vélte, az említett területen feltételezhetően nagy mennyiségben juthatott foszfortartalmú szennyvíz a Balatonba; ennek köszönhető mind a zöldalga, mind a szúnyogok elszaporodása, amelyeknek lárvája hasznosítja a foszfort. A szakértő ugyanakkor úgy vélte, a zöld alga a víz lehűlésével várhatóan “le fog verődni”, nem fog problémát jelenteni, és három-négy év múlva az idei, a fürdőzők számára kellemetlen, visszataszító jelenség jótékony hatással lesz a halak természetes szaporulatára.
Vezetőkép: MTI (illusztráció)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS