Nagypénteken különösen fontos, hogy elgondolkozzunk azon, mi a Húsvét valódi üzenete. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Nagypéntek üzenete nemcsak a vallásos embereknek szól, hanem minden embernek. Jézus Krisztus szenvedéstörténetével mindenki azonosulhat, aki élete során szembesült a halállal, a szenvedéssel és a fájdalommal, napjainkban pedig olyan életet kell élnünk, amely szembesít bennünket halandóságunkkal, az élet múlásával és tragédiájával.
Az idei Húsvét is más lesz, ugyanúgy, mint tavaly volt, a szemmel nem látható vírus térdre kényszerítette a világot, megállásra, és számvetésre sarkallja az embereket. A kilátástalanság, a reménytelenség, a küzdelmes lelki- és munkateher mellett sokan veszítették el munkájukat, szerettüket, mindenkit ért valamilyen veszteség. Kérdezhetjük, mennyi fájdalom van a világban, Isten mindezt hogyan nézheti tétlenül? Miért engedi meg ezt Isten? Isten, akitől annyian várják a megoldást, annyian kérdezik tőle, merre tovább? Isten, aki egyszülött fiát adta az emberiségért. Maga Jézus is megkérdezte ezt Istentől:
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? (Mt 27,46)
Csakis egy út létezik
A reményvesztett ember fájdalmát sokszor nehéz elképzelni. Ahogyan ez a gyilkos kór képes arra, hogy minden egyes sejtet elpusztítson, csak egy dolog van a világon, amely képes legyőzni a fájdalmat, és idővel begyógyítani a sebeket. Ez a szeretet, amelyet Jézus Krisztus is hirdetett tanításaiban. A szeretet fontosságáról beszélt, és még a keresztre feszítés kínjai között is azt kérte Atyjától az őt halálba küldőkre:
Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek (Lk 23,34)
– írja a Szentírás. Csakis szeretettel tudjuk legyőzni a reménytelenséget, a fájdalmat és a keserűséget. Nem érdemes a miérteket keresni. Több hír is szólt arról, milyen sok időbe telik megtalálni a vírus ellenszerét, ma pedig már az egész világon oltanak a különböző vakcinákkal. Isten és az ő szeretete mindenhol ott van, ahol csak szükség van rá. Néha láthatatlan módon, de ott van. Úgy vélem, Isten a leginkább úgy mutatta ki szeretetét az emberek felé, hogy sikerült megtalálni a vírus ellenszerét. Isten ott van a kutatók kezében, a virológusok szaktudásában, az ápolók áldozatos munkájában, az orvosok gyógyításában és a sok imában is, amelyet a szenvedőkért és a betegekért mondanak el az emberek. Isten nem nézi tétlenül azt, ami történik: most azt kéri tőlünk, hogy a legnagyobb bajban is szeressük egymást, tanuljunk újra türelmet és elfogadást, gyakoroljunk megbocsátást, és gondoljuk végig, hogy mire van igazán szükségünk. Isten azt várja az emberektől, hogy figyeljenek oda kérésére, mert az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy mi is a valódi igaz szeretet, a hála, a türelem, az önzetlenség és a jóság. A szeretet nemcsak érzelem, hanem gondolatban, szóban és cselekedetben is meg kell nyilvánulnia.
Isten csodákat ajándékoz nekünk
Nekünk embereknek több dologra is szükségünk lett volna már a járvány előtti időkben is, hiszen kiüresedtünk. Elfelejtettük, hogy mit is vár tőlünk Isten. A járványhelyzet elcsendesedésre és józanságra bír. Nem lehet patikamérlegen kimérni, kinek, mekkora a terhe, amit cipel, de az bizonyos, hogy Isten ott van mindenütt, és támogat. Az utóbbi időben nehezebb volt megtalálni a szeretetet, mert túl sok inger és felesleges információhalmaz zúdult ránk. Most az otthonmaradás megerősítheti a lelket, így a családokat, a közösségeket és a bizodalmunkat akkor, ha csendben odafigyelünk azokra a csodákra, amelyeket Isten ajándékoz nekünk. Mire gondolok? Egy gyermek mosolyára, a napsütés sugaraira, egy finom meleg bögre kakaóra, egy csendes fél órára egy jó könyvvel. Szerencsés az, aki a nehézségek közepette is képes felülemelkedni a terhek súlyán, és meglátni a szépet. Húsvét misztériumát csak akkor érthetjük meg, ha elcsendesedünk, és bízunk benne, hogy Krisztus az egész világért halt meg a kereszten. Isten tudja és ismeri a válaszokat. Amikor nehézségeink vannak, gondoljunk őrá, és szeressük egymást. A szeretet mindent le tud győzni, ha képesek vagyunk jó emberekké válni: újra, igazán Isten gyermekei lenni. Az a gyermek, akinek az életet adta ajándékba, és akit annyira szeret, hogy hiába ad neki megoldhatatlannak tűnő feladatot, megmutatja mellé a megoldáshoz vezető utat is. Csak hallgassunk rá, és higgyük:
Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. ( Jn, 11, 20)
A feltámadás reményében kell bíznunk Istenben és az ő akaratában.
Kiemelt kép: wojtyla.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS