Tudomásul vette a Fővárosi Ítélőtábla az első fokhoz képest szinte összehasonlíthatatlanul enyhébb ítéletét Budaházyék perében a vádhatóság. Annak ellenére nem fellebbezett most az ügyészség, hogy egy éve még az összes vádlott esetében súlyosítást kért, még Budaházy Györgyre is, akit akkor a Fővárosi Törvényszék 17 év fegyházbüntetésre ítélt. Összesen négy vádlottnál nyílt meg a harmadfok lehetősége, akiket plusz egy vádpontban talált bűnösnek a táblabíróság. Török Zsolt tanácsa az összes, még eljárás alatt álló vádlottra a terrorbűncselekményekért az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazása mellett adható törvényi minimumot szabta ki, mivel azok indokolásuk szerint nem terroristák, hanem hasznos tagjai a társadalomnak, és rendkívül hosszú idő telt el a vádban szereplő cselekmények óta. (A Btk. enyhítő szakaszát akkor alkalmazhatja a bíróság, ha meggyőződése szerint az eset összes körülményeire tekintettel a vádlott(akk)al szemben a törvény által kiszabható legcsekélyebb büntetés is túl szigorú lenne.)
Mint ismert, március 9-én hirdetett ítéletet a Hunnia-perben a Fővárosi Ítélőtábla. Mivel heten már januárban köztársasági elnöki kegyelemben részesültek, tíz vádlottal szemben folytatták le másodfokon a büntetőpert. Bár minden terheltet bűnösnek talált a bírói tanács, a büntetéseket jelentősen csökkentette. Budaházy Györgyöt például az első fokon kiszabott 17 év helyett 6 év fegyházra, a többieket 5 és fél, 5, 2, illetve 1,5 év szabadságvesztés büntetésre ítélték. A bűnszervezeti minősítés miatt a kedvezményből mindannyian kizártak. A letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt számítják be a büntetésbe – a házi őrizet esetében öt nap felel meg egy nap fegyháznak. (Budaházynak 2 év 3 hónapot kell még az ítélet szerint fegyházban töltenie. A többieknek, akik 5 évet kaptak, mivel rövidebb ideig voltak letartóztatásban, valamennyivel több, 4 év körül maradt vissza a kiszabott büntetésükből.)
Tanácsvezető bíró: nem volt más lehetőségük, ítéletet kellett hozni
Indokolásában Török Zsolt tanácsvezető bíró akkor azt is kifejtette: tőle azt várják, hogy lezárja az ügyet, és mivel a vádhatóság bár megtehette volna, nem ejtette a vádat, ezért az ítélőtáblának a törvényeknek megfelelően kellett lefolytatni a büntetőpert. Mivel a bizonyítottságot megfelelőnek látták, nem volt más lehetőségük, meg kellett hozni az ítéletet. A rendkívül nagy számú, nyomatékos enyhítő körülmény okán azonban a lehetséges legenyhébb büntetést kapták a vádlottak, ami terrorbűncselekményekért adható. (Ketten kaptak mindössze kicsivel a minimum felett.)
Hat vádlott döntése jogerős. Őket a tárgyalást követően letartóztatták, büntetésük letöltésének megkezdésére a kijelölt bv-intézetbe szállították. Budaházy György a Gyorskocsi utcai, többen a Venyige utcai intézetben vannak, a legszigorúbb fegyházi végrehajtási körülmények között. Ez azt jelenti, hogy állandó irányítás és ellenőrzés alatt állnak, csak nagyon korlátozottan tarthatnak tárgyakat a zárkájukban, és csak akkor dolgozhatnak, ha elkülöníthetők a külvilágtól.
A fegyencruha viselése az egyik legnehezebb lelki teher
Családtagoktól, illetve védőktől kapott információkból úgy tudjuk, Budaházy György egyedül van egy kicsi zárkában, csak könyveket tarthat magánál. Éppen Drábik János egyik könyvét olvassa. Hetente háromszor fürödhet és napi egy órát tartózkodhat az udvaron, egyedül.
A Venyigében is hasonló a helyzet. A feleségek szerint férjeiket a rabruha hordása viseli meg leginkább (a büntetés-végrehajtási törvény szerint a fogvatartottak a jogerős ítéletig a saját ruhájukat viselhetik, azt követően azonban kötelező számukra a régen “csíkos”, ma “mákos” fegyenc-egyenruha), de mindannyian nagyon bizakodóak. Őszintén remélik immár a végrehajtási kegyelmet…
Négyen azért maradhattak szabadlábon, mert őket törvényileg még nem volt kötelező letartóztatni
Négyen azért lehetnek most szabadok, mert plusz egy vádpontban mondták ki bűnösségüket, ítéletük így nem jogerős. A törvény esetükben nem tette kötelezővé a büntetés végrehajtásának azonnali foganatba vételét. E négy vádlottal szemben a harmadfokú eljárást a Kúria folytatja majd le. Erre előreláthatóan akár további egy évet is lehet, hogy várni kell. A táblabíróság minden kényszerintézkedést megszüntetett velük szemben a Kúria jogerős döntéséig. A továbbiakban ők négyen szabadlábon védekeznek.
Dr. Sz. Frigyes negyedrendű vádlott, aki tudományos munkát végez, azóta egymás után kapja a meghívásokat nemzetközi konferenciákra.
A még nem jogerős ítéletekkel szemben a védők felmentésért fellebbeztek. Az ügyészség akkor három nap gondolkodási időt kért. A Fővárosi Ítélőtábla kérdésünkre írásban azt válaszolta, hogy a vádhatóság tudomásul vette a szóban forgó négy ítéletet és nem nyújtott be fellebbezést.
Kegyelemben bíznak, a döntésig a büntetés végrehajtásának félbeszakítását kérik, mert van terhelt, aki a munkáját, és ezzel a család a megélhetését is elveszítheti két héten belül
És hogy miként tovább? Most mindenki vár. Várnak az elítéltek a fegyház rácsai mögött. Várnak a harmadfokban érintettek, hogy végig kell-e vigyék ezt a fellebbezést, kell-e hosszú hónapokkal húzni tovább az ügyet, amikor érdemi részét tekintve az ő ítéletük is jogerős. Az egy plusz vádponttól függetlenül, ügyészi fellebbezés hiányában, azaz súlyosítási tilalom okán többet már nem kaphatnak a táblán kiszabott éveknél.
És várnak a magukra maradt családok. Nagy Zoltán felesége, Janka már-már a megváltásra. Egyik szülője kórházba került, egyedül maradt a hat gyermekkel, köztük a sérült Zolikával, aki a nap 24 órájában ellátásra, segítségre szorul. Férjének talán két hét szabadságot, ha el tud intézni. Zoltán utána elveszítheti informatikus állását annál a multicégnél, ahol dolgozik. Fogalmuk sincs, akkor hogyan fognak megélni. Fábián Róbert gyógytornász foglalkozású tizenegyedrendű vádlott kisebb gyermekét rendkívül megviseli édesapja távolléte. Apor még csak nem is tudott az ügyről, bíróságról, hiszen 10 éves sincs… a szülők nem terhelték ezzel. Most rémálmok gyötrik, nappal gyakran belázasodik a stressztől.
Novák Katalin köztársasági elnök januári közleményében, amikor hét vádlottnak kegyelmet adott, azt írta, a többiek kegyelmi kérvényéről akkor dönt – mivel őket súlyos cselekményekkel vádolják –, ha megszületett a jogerős ítélet. Ez hat vádlott esetében március 9-e óta fennáll, kiszabott büntetésük pedig minimálisan több annál, mint amennyinél nincs akadálya az eljárási kegyelemnek. (Jogerősen 6, 5,5, 5 év büntetési tételeket szabott ki a Tábla. Összehasonlításul: az egyik vádlottat, aki már kegyelmet kapott, első fokon 4 év fegyházbüntetésre ítélték.) Éppen ezért bizakodóak annyira a családok, hogy az ő szeretteik is talán hamarosan hazatérhetnek, és hátuk mögött hagyhatják ezt a megrendítő, embert próbáló eljárást, és vele a gyurcsányi rendszer maradékát, emlékét is.
Mivel több érintett esetében minden egyes nap számít, munkahelyek veszhetnek el, családok megélhetése kerülhet veszélybe, a köztársasági elnök döntéséig a feleségek bebörtönzött férjeik büntetése letöltésének félbeszakítását kérték az igazságügyi minisztertől. Répássy Róbert államtitkár az ítélethirdetést követően azt mondta, a kérvény elbírálásához az ítélet rendelkező részére van szükségük. Ennek leiratát Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője már másnap meg is küldte a minisztériumnak. Úgy tudjuk, azóta Budaházy György és Nagy Zoltán felesége is megküldte az ítéletet a félbeszakításról szóló kérvény kíséretében a tárcának.
Megkeresésünkre, amelyben azt kérdeztük az Igazságügyi Minisztériumtól, megkapták-e a szükséges dokumentumokat és mikorra várható döntés, hétfőre ígértek választ.
Vezető kép: Magyar Jelen
Facebook
Twitter
YouTube
RSS