Ihász Sándor barátja, Gyárfás Tamás tanúskodott pénteken a Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetője ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben. Ihász szerint azok a dokumentumok, amelyeket Gyárfás adott át neki több mint négy éve, a történtek idején nem tűntek relevánsnak a Fenyő-gyilkosság ügyében, így az ellene felhozott vád is alaptalan. Bár a vádlott, a védelem és Gyárfás is zagyvaságoknak titulálta a bizonyítékokat, azt a tárgyaláson nem sikerült tisztázni, hogy a volt úszóelnök miért vonakodott feljelentést tenni, miután zsarolni kezdték a Fenyő-gyilkosság másik vélt felbujtójával, Portik Tamással folytatott beszélgetéseivel.
Tanúként hallgatta meg pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtónak tartott Gyárfás Tamást az Ihász Sándor ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben. A Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetőjét azzal vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy 2017 októberében barátjától, Gyárfástól egy, a merényletről szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett volna, hogy az 1998-as leszámolás terheltjére nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozó rendőröknek. Gyárfás Tamás egész napos meghallgatásán több alkalommal hangsúlyozta – egyetértve védőjével, Papp Gáborral és Ihásszal –, hogy az egykori főügyésznek átadott dokumentumokból nem sok mindent lehetett kiolvasni azon kívül, hogy azokon a Gyárfás és Portik Tamás közötti, utóbbi által titokban felvett beszélgetések hallhatók. A védelem szerint ezeket manipulatív módon megvágták, így azok pusztán „zagyvaságok”. A hangfelvételek a Gyárfás Tamás elleni büntetőperben a vád gerincét képezik; az eddig nyilvánosságra hozottakon az hallatszik, hogy Portik számos alkalommal igyekezett a Fenyő-gyilkosságra terelni a szót, és kicsikarni Gyárfásból, hogy jól jött neki a médiamágnás halála.
Az Ihász Sándor ellen indított büntetőper pénteki tárgyalása számos ponton olyannak tűnt, hogy az egyúttal a Fenyő-ügy bizonyítása is, aminek alapja van, hisz a két vizsgálat fundamentuma közös. Mint arról korábban beszámoltunk, Gyárfás eleinte vonakodott feljelentést tenni, amikor a leiratokkal és hangfelvételekkel idegenek zsarolni kezdték, és a legutóbbi tárgyaláson is azt hangoztatta, hogy félt az alvilág, konkrétan Portik bosszújától. Példaként a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás célpontját hozta fel; Boros Tamást az ügyben meghozott jogerős ítélet szerint azért ölték meg, mert elkezdett beszélni az olajos ügyekről a rendőrségnek. Az Aranykéz utcai merénylet Portikhoz, és az ugyancsak jogerős ítélet szerint a Fenyőt agyonlövő Jozef Roháčhoz köthető. Gyárfás beszámolója szerint feleségétől is tartott, aki állítása szerint azt mondta neki, hogy elhagyja, ha a zsarolásról értesíti a hatóságokat. A volt úszóelnök később mégis felkereste Horváth Andrást, a Belügyminisztérium miniszteri biztosát, akinek fő feladata a kilencvenes évek leszámolásos ügyei felgöngyölítésének felügyelete. A nyugalmazott rendőrtábornok ugyanazt tanácsolta neki, amit korábbi védője, Bánáti János: tegyen feljelentést. Ezt Gyárfás később a Nemzeti Nyomozó Irodánál meg is tette, először tanú volt az ügyben, majd vádlott a Fenyő-ügy vizsgálatában. Gyárfás átadott egy példányt Ihásznak is, barátja pedig ugyancsak a hivatalos utat tanácsolta neki.
Ihász Sándor logikailag és jogtechnikailag is levezette pénteken, hogy nem követett, nem követhetett el hivatali visszaélést, amikor főügyészként nem értesítette a nyomozóhatóságokat, mert szerinte azzal, hogy rajta kívül akkor már Horváth András és Bánáti János is tudtak a történtekről, Gyárfás pedig nem sokkal később megtette a feljelentést, az Ihász elleni vád alaptalanná vált. A tárgyaláson azt nem sikerült tisztázni, hogy Gyárfás Tamás miért fordult az említett emberekhez, ha a felvételeken csak „zagyvaságok” voltak. Gyárfás erre azt mondta magyarázatképpen, hogy kétségbe volt esve, mivel a történet nemzetközi sportvezetőként rossz fényt vethetett a hírnevére. Ihász Sándor a saját védelmében elmondta, hogy az általa a történtek idején megismert adatokból akkor nem lehetett kikövetkeztetni, hogy azok relevánsak lehetnek a Fenyő-ügyben. Ihász korábban arra is hivatkozott, hogy Gyárfástól nem vett át dokumentumokat – azokat a házkutatáskor az iratszekrényében találták meg a nyomozók –, Gyárfás pedig állította, hogy átadott barátjának egy dossziét. Ez az apró ellentmondás péntekre feloldódott, Ihász is hajlott már arra, hogy átvett iratokat, ugyanakkor Gyárfást úgy jellemezte:
Gyárfás úr szavahihető ember.
Az Ihász Sándor ellen indított büntetőper márciusban folytatódik; várhatóan tanúként hallgatják meg majd Gyárfás Tamás feleségét, illetve Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredest, aki a Fenyő-gyilkosság ügyében a kezdetektől Gyárfás Tamás érintettségét hangsúlyozta.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS