A nagy várakozásokkal és a magyar reménnyel ellentétben nem Karikó Katalin, hanem David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A koronavírus hosszan tartó árnyékában sokan kezelték kiemelt esélyesként Karikó Katalin kutatóbiológust, biokémikust és kutatótársát, Drew Weissmant, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóit.
David Julius és Ardem Patapoutian felfedezése megmagyarázza, hogyan érzékeli a testünk a hőmérsékletet és az érintést; megmutatja azokat a receptorokat, amelyeken keresztül a jelek eljutnak a bőrtől az idegrendszerig. Az azonosított ioncsatornák nagyon fontosak számos élettani folyamat és betegség esetén.
Karikó Katalin kutatási eredményei alapján abszolút a Nobel-esélyesek körébe tartozott; Karikó és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és azóta sem áll meg a díjeső, ami persze egy potenciálisan Nobel-díj-várományos felfedezés esetében nem meglepő. Az említett két díjat azonban a tudományos körökben – főleg az orvosi területen – úgy tekintik, mint a Nobel-díj közvetlen előzményét. Emellett Karikóék elnyerték a Breaktruogh Prize-t (Áttörés-díjat) is, amit sokan a tudomány Oscar-díjának tekintenek: többek között Stephen Hawking is kiérdemelte. Jelentős a Lasker-díj is, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek.
A Nobel-díjakat összesen öt kategóriában (az orvosi-élettani mellett a fizikai, kémiai, irodalmi Nobel-díjat, valamint a Nobel-békedíjat, és a közgazdasági Nobel-emlékdíjat) ítélik oda. A kitüntetettek nevét idén október 4. és 11. között hozzák nyilvánosságra, az úgynevezett Nobel-héten. A hivatalos díjátadó minden évben Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én van. A Nobel-díjakat 1901 és 2020 között 603 alkalommal ítélték oda.
Forrás: élő adás; Fotó: Karikó Katalin Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS