Nem olyan könnyű leültetni Gyurcsány volt elhárítófőnökét
Felülvizsgálati kérelmet adhat be a vesztegetésért és államtitoksértésért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos és védője. Gyurcsány egykori elhárítófőnöke az elmarasztaló ítélet írásba foglalását várja; az irat ismeretében dönti el, él-e az utolsó jogorvoslati lehetőségével. A jogerős ítélet miatt Galambost a tábornoki rendfokozatától is megfosztották – írja a Magyar Nemzet.
Galambos Lajosnak még mindig van lehetősége jogi eszközzel fellépni a jogerős ítélet ellen. Tőle és védőjétől tudta meg a Magyar Nemzet, hogy szóba kerülhet az ítélet felülvizsgálatának az indítványozása. Gyurcsány volt elhárítófőnökét vesztegetés elfogadása és államtitoksértés miatt a Kúria jogerősen négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szeptember 13-án. A jogerős ítélet következtében elvesztette nyugalmazott vezérőrnagyi rangját is, mivel a közügyektől való eltiltás mellékbüntetés ezzel a jogkövetkezménnyel is jár.
Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után Molnár Lajos, Galambos védője azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy tanulmányozni fogja az írásba foglalt ítéletet, és nagy valószínűséggel felülvizsgálati eljárást kezdeményez. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Galambos Lajos úgy vélekedett, hogy maga is a felülvizsgálatot tartja a következő lépésnek, már csak azért is, mert nem tartja magát bűnösnek.
Az ügy végig zárt ajtók mögött zajlott, mivel számos minősített adat, körülmény is felmerülhetett, vagy éppen államtitkot jelentő bizonyítékok is lehettek. A Magyar Nemzet szerint a Gyurcsány-féle titkosszolgálatokat alapjaiban rázta meg a 2007–2008-ban kirobbant korrupciós ügy. A vesztegetés ugyanis nyílt titok volt az NBH berkeiben, de vádat csak a kormányváltás után emeltek a résztvevők ellen.
A botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és az NBH korábban kémkedéssel is vádolt, majd abban az ügyben felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Sajtóhírek szerint Jakubinyi százmilliós összeggel vesztegette meg az NBH-sokat azért, hogy büntetőjogi védelmet biztosítsanak számára. Hogy így történt-e vagy sem, a közvélemény nem tudhatja, mint ahogy a várható jogi lépések részleteiről sem fogunk értesülni, mivel azok nyilvánvalóan az ítéleti tényállásra épülnek majd. Az pedig, hogy mi volt Galambos Lajos államtitoksértése, végképp tisztázatlan a nyilvánosság előtt, hiszen még sajtóhírek sem szóltak, illetve szólhattak róla.
Hazánkban a jogerős ítélet ellen kétféle módon lehet jogi eszközzel fellépni. Az egyik a perújítási eljárás, amikor új bizonyíték megnevezésére van szükség. Ilyen volt a Prisztás-féle gyilkosság, amikor Jozef Roháč magára vállalta a jogerősen elítélt gyilkos helyett az emberölést, és új körülményeket nevezett meg beadványában. Igaz, a perújítást végül alaptalannak találta a bíróság. A Molnár Lajos ügyvéd és védence, Galambos Lajos említette felülvizsgálati eljárás ettől eltérő. Az eljárás során a bíróságok által az alapügyben elkövetett anyagi vagy eljárásjogi szabálysértése alapozza meg az új eljárást, például, ha az ítéletből kitűnik, hogy az a büntetőeljárásról szóló törvény vagy a Btk. megsértésével, vagy azzal ellentétesen született, vagy ha kiderül, hogy az eljárás során bármelyik szinten az ügyből valamilyen okból kizárt bíró ítélt.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
