Nem hajlandó válaszolni az ügyészség kérdéseire a hivatali visszaéléssel vádolt Ihász Sándor – jelentette ki az egykori fővárosi, illetve fellebbviteli főügyész perének hétfői tárgyalásán. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon megkezdett bizonyítási szakasz első tárgyalási napján Ihász tett vallomást, felszólalásában élesen bírálta a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség munkáját. Ihász Sándort azzal vádolják, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjeként egy, az 1998-as Fenyő-gyilkosságról szóló hangfelvétel-leiratot vett át az ügyben később felbujtással megvádolt barátjától, Gyárfás Tamástól, akit meg akartak zsarolni a felvétellel. Az ügyészség szerint Ihásznak tudnia kellett, hogy az adatok új bizonyítékokat jelentenek a leszámolás ügyében, mégsem jelezte ezt a nyomozóhatóságoknak, ezzel pedig hivatali visszaélést követett el.
Ihász Sándor vallomásával megkezdődött hétfőn az ellene hivatali visszaélés miatt indított büntetőper bizonyítási eljárása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azzal vádolja a volt fővárosi, illetve egykori fellebbviteli főügyészt, hogy utóbbi hivatal vezetőjeként 2017. októberében barátjától, Gyárfás Tamástól egy Fenyő-gyilkosságról szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett, hogy az 1998-as bérgyilkosság felbujtójára nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozóhatóságoknak. Ihász Sándor hétfőn az egész tárgyalási napot felölelő vallomásában ismertette véleményét a vádiratról, beszélt a Gyárfáshoz fűződő viszonyáról és részletesen ismertette azt is, hogy vezető ügyészként milyen feladatai voltak korábban. A vádlott vallomása összhangban van korábbi kijelentéseivel, amelyek lényege, hogy segíteni akart barátjának, és ő is azon a véleményen volt, hogy a Gyárfás Tamáshoz eljuttatott hangfelvételek – amelyeket a Fenyő-ügyben a másik felbujtónak tartott Portik Tamás készített, és amelyekkel zsarolni akarták Gyárfást – ügyében a rendőrséghez kell fordulni, erről pedig többször egyeztettek barátjával, illetve annak védőjével. Ihász a hétfői tárgyaláson többször is hangsúlyozta, hogy nem ügyészként adott jogi útmutatást Gyárfásnak, hanem baráti alapon adott tanácsokat, szolgált jogértelmezéssel.
Ihász Sándor vallomásában arról is beszélt, hogy a vádbéli időszakban Gyárfás Tamást még meg sem gyanúsították a Fenyő-ügyben, barátja bűnösségére vonatkozó adat pedig abban az időszakban még nem volt. Ihász nyilatkozatában bírálta a rendőrség tevékenységét a leszámolás vizsgálatában, mert szerinte az koncepciózus volt, a bizonyítékokat úgy válogatták össze, hogy az alátámassza a teóriájukat. Ihász Sándor hasonló véleményt fogalmazott meg az őt érintő vádiratról is, amely – mint mondta – épp ellentétes történetet ír le azzal, ami valójában történt. Ugyancsak kritikával illette azt a körülményt, hogy az ellene indított vizsgálatot a volt beosztottjai irányították, akik tanúként szerepelnek a büntetőeljárásban, így a vádlott szerint elfogulatlanságuk megkérdőjelezhető. Ihász úgy vélekedett, hogy a vádiratot szubjektív, szelektív módon állították össze, annak szerzői nagyobb összefüggésekből ragadtak ki apróbb részleteket teóriáik alátámasztására.
A vádirat részét képezik azok a hangfelvételek, amelyek Ihász és Gyárfás telefonbeszélgetéseiről készültek, ezek a KNYF szerint fontos bizonyítékokat szolgáltatnak Ihász Sándor bűnösségének bizonyítására. A felvételeket várhatóan a büntetőper következő tárgyalásain, szeptemberben ismerteti a PKKB, illetve akkor kezdik el meghallgatni az ügy tanúit is. A vádlott ellen indított eljárásban februárban volt az előkészítő ülés, amelyen az ügyészség azt az ajánlatot tette, hogy amennyiben Ihász beismeri a bűnösségét, akkor a bíróság ítélje pénzbüntetésre, ezt a terhelt nem fogadta el. Ihász Sándor a per hétfői tárgyalási napjának végén kijelentette: a bírósággal és a védelemmel mindenben együtt kíván működni, de az ügyészség munkatársainak kérdéseire nem hajlandó válaszolni.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS