Nemcsak futballklubot építünk, de a magyar identitás megőrzéséért is dolgozunk Topolyán! – PS-exkluzív Zsemberi Jánossal és Palágyi Szabolccsal

A délvidéki Topolyáról első hallásra alighanem mindenkinek a szélmalom jut eszébe. Jogosan, hiszen amint a közismert nóta is említi, ez tette hírnevessé Topolyát. S bár a szélmalom – immáron lapátkerekek nélkül – még ma is áll a város határában, komoly esélye van annak, hogy hamarosan nem csupán ez a méltán híres műemlék-épület, de a labdarúgóélet is Topolya büszkesége lesz. Az első lépések legalábbis már megtétettek ez ügyben. A jövőbeni tervekről, célokról, valamint a klub magyar identitásáról Zsemberi János klubelnökkel és Palágyi Szabolcs vezérigazgatóval ültünk le beszélgetni.

Fekvésében és hangulatában egyaránt hamisítatlan, bácskai város Topolya. Szabadka felől érkezve jobb oldalon fekszik a csodálatos természeti környezetben lévő Topolyai-tó, partján a messze földön híres szélmalommal. Tovább haladva a városközpont felé, szintén jobb kéz felől impozáns, új épület tűnik elő: a Délvidék Labdarúgó Akadémia központi épülete. A levendulabokrokkal tarkított parkolóban megállunk és teszünk egy próbát bejutni, hogy belülről is megszemlélhessük.

Bár előzetes bejelentés nélkül érkezünk, a portán nagyon kedvesen fogadnak, s amint kiderül, hogy az anyaországból jöttünk, még szívélyesebb a vendéglátás. A klub sajtóreferense, Pócs Attila személyesen fogad bennünket, és körbe is vezet az épület-komplexumban. Megmutatja az edzőpályákat, valamint a főépület legfontosabb helyiségeit is. Van itt minden, amire egy leendő futballistának szüksége lehet. Füves és műfüves pályák, konditerem, és minden egyéb, ami ma már elengedhetetlen kelléke egy magára valamit is adó, XXI. századi futballbázisnak.

A még ma is masszívan magyar többségű város nem véletlenül lett a magyar kormány által jelentősen támogatott labdarúgó-akadémia helyszíne. Topolyán ugyanis komoly hagyományai vannak a futballnak, ráadásul a Topolya SC régóta nagyszerű összeköttetésekkel rendelkezik az anyaországi csapatokkal is. A tavalyi stadionavatót például a Ferencváros ellen játszotta a TSC, amelynek címere sem véletlenül emlékeztet a legnépszerűbb magyar csapat címerére: a két klub között közel száz évet számlál a sportbarátság.

A topolyai labdarúgó-akadémia kívül-belül kielégít minden XXI. századi igényt. Fotó: Kovács Attila

Topolyáról a magyar válogatottba is vezethet az út

A Topolya SC első hazai meccsét az újonc FK Javor ellen vívta a nemrég kezdődött bajnokságban. Erre a meccsre mi is kilátogathattunk, ahol módunk nyílt beszélni Zsemberi János klubelnökkel és Palágyi Szabolcs vezérigazgatóval is. Beszélgetésünk során érintettük nem csupán a felnőtt csapatot, de az akadémián zajló munkát is, szó esett a tervekről, középtávú célokról, valamint a klub magyar identitásáról is, amely egyformán fontos a klubvezetésnek és a szurkolótábornak is.

– Bár hivatalosan szerbiai akadémia vagyunk, kiváló kapcsolatot ápolunk az anyaországi labdarúgó-szövetséggel és számos magyar klubbal is – avat be a részletekbe Zsemberi János klubelnök. – Emellett együttműködési megállapodásunk van a felcsúti Puskás Ferenc Akadémiával, amelynek révén a nálunk pallérozódó kimagasló tehetségek számára nyitva áll a felcsúti akadémia ajtaja. Mindez nem titkoltan azt is jelenti, hogy működésünkből a magyar labdarúgás is sokat profitálhat majd, hiszen egy nálunk felfedezett magyar nemzetiségű tehetség, ha később eléri a válogatott szintet, akkor dönthet úgy, hogy a magyar nemzeti színeket erősíti.

A 2018-ban átadott Délvidék Labdarúgó Akadémia jelentős anyaországi támogatásból valósult meg! Fotó: Kovács Attila

Egész Bácska és Bánát területén keresik a tehetségeket

Mindezt nagy örömmel nyugtázhatjuk, különösen annak fényében, hogy Nikolics Nemanja, vagy éppen Könyves Norbert egyaránt a Délvidékről származik, sőt, Könyves a Topolya neveltje volt, onnan került át egykor az anyaországba. A tehetségek felfedezésére egyre nagyobb merítési lehetőség áll a topolyai akadémia rendelkezésére.

– Lelkes és sikeres szervezőmunkával szép lassan sikerült a Délvidék teljes területét lefednünk – veszi át a szót Palágyi Szabolcs vezérigazgató, aki egykor az anyaországban is játszott, a Szeged és a Kaposvár csapatában. – Immáron huszonegy alközpontunk van, szerte a Bácskában és a Bánátban, a magyarok által lakott településeken. A kapcsolatunk ezekkel az alközpontokkal napi szintű. Az alközpontokban dolgozó edzők bérét is fizetjük természetesen, és igyekszünk mindenben támogatni a szakembereinket. Rendszeresen szervezünk alközponti tornákat, ahol közvetlenül is láthatjuk a különböző helyen cseperedő tehetségeket. Vég Csongor személyében Székelyföldről sikerült szakembert szerződtetnünk, aki Erdélyben már komoly tapasztalatokat szerzett az alközponti hálózat kiépítésében és működtetésében. Ennek szellemében végzi a munkáját itt, Topolyán is.

Ha már a tehetségek szóba kerültek, adódik a kérdés, hogy milyen perspektíva áll egy-egy Topolyán nevelkedő akadémista számára? Elérve a felnőtt kort, milyen esélye van például annak, hogy a TSC nagycsapatához tudjon kerülni?

– Akadémistáink helyzete kiváltságos. Egyrészt minden körülmény adott nálunk ahhoz, hogy tényleg csak a labdarúgásra kelljen koncentrálni. Szerbiában nincs még egy ilyen lehetőségeket biztosító akadémia, mint a topolyai. Ami pedig a későbbi lehetőségeket illeti, úgy érzem, ebben a tekintetben is kitűnő a jövőkép. Beszéltünk már az anyaországi kapcsolatokról, amelynek révén Magyarországra szerződni is lehetőség nyílik, de nyilvánvaló módon minden esélye megvan egy akadémistának arra is, hogy nálunk váljék a felnőtt csapat tagjává, hiszen közép-, de különösen hosszabb távon az a célunk, hogy minél több saját nevelésű játékos alkossa a TSC első csapatának keretét – szögezi le Palágyi Szabolcs.

A TSC stadionja Szerbia egészét tekintve is az egyik legszebb, legmodernebb stadion. Fotó: Kovács Attila

A nemzetközi kupaporond a cél

Ezzel át is térünk a felnőtt csapatra, hiszen az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül a TSC első csapata is. Nem csupán feljutott az első osztályba, de ott nagyon hamar élcsapattá is vált. A tizenhat csapatot számláló szerb élvonal egyik meghatározó gárdájaként a legutóbbi pontvadászatban éppen csak, hogy lemaradt a nemzetközi kupaindulást jelentő helyezésekről. A klubelnök azonban idén már mindenképpen célul tűzte ki a kupaszereplés kivívását.

– Fontos, hogy reális célokat tűzzünk a csapat elé, így bajnoki címről például nem érdemes beszélni, mert a két belgrádi nagyágyú, a Partizan és Crvena Zvezda lényegesen előttünk jár – festi fel az aktuális erőviszonyokat Zsemberi János. – Lényegében mindig e két csapat között dől el a bajnoki aranyérem. Ugyanakkor az is a realitás része, hogy a háttér és a körülmények immáron Topolyán is adottak, így nem lehet más a célunk, mint olyan helyezést elérni, amellyel jogot szerzünk a kupaindulásra.

Ami a bajnoki erőviszonyokat illeti, a két belgrádi csapat mögött három, hasonló erősségű csapat van még a szerb bajnokságban, az újvidéki Vojvodina, a Csukaricski és a Topolya. S mivel a szerb csapatok közül több is rendszeresen megéri a tavaszt a nemzetközi kupaporondon, így az UEFA-együtthatója a szerb csapatoknak magas. Ennek révén szinte biztosan Európa Liga- vagy Európai Konferencia Liga-csoportkört érhet, ha az élbolyban végez a Topolya. Márpedig ez a közép- és hosszabb távú jövő megalapozása szempontjából is fontos.

A Blue Betyars, avagy a topolyai “kemény mag”. Magyar a nevük, magyarul szurkolnak, tovább erősítve a TSC magyar identitását. Fotó: Kovács Attila

– Annak ellenére, hogy szép eredményeket értünk el már eddig is, egyértelmű, hogy még mindig az építkezés szakaszában vagyunk – mondja Zsemberi János, aki ki is fejti, hogy miért érzi így. – A csapatunkat most kezdik komolyan venni, amit érzékelünk például az átigazolások alkalmával, vagy egyéb más téren is. Akár még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy 1,6 millió euróért vigyenek el tőlünk játékost, mint ami most, a nyáron megtörtént Mihajlo Banjec esetében. Ez az összeg – amely nem teljesen a miénk, mert Banjec nevelőegyesülete is részesül belőle – a mi éves költségvetésünk szempontjából is nagyon nagy hányad, ami még biztosabb alapokra helyezi az idei működésünket. Nyilvánvaló, hogy részben ez a jövő útja: tehetségeket kinevelni, akiknek az értékesítéséből még biztosabb háttérrel dolgozhatunk.

Magyar játékosok is lesznek majd a csapatban

Zsemberi János emellett arról is beszélt, hogy egyre szívesebben igazolnak Topolyára a kiszemeltek, lassan, de biztosan komoly rangja lesz a TSC kék-fehér mezének. Ugyanakkor nem kerülhető meg a kérdés, hogy az első csapatnál jelenleg csak a szakmai stábban, illetve a klubvezetésben vannak magyar nemzetiségűek, a játékosok között nincsenek. Zsemberi János szerint a következő években ebben is várható majd változás, részben átigazolásokkal, részben pedig a saját nevelésű játékosok reménybeli beépítésével.

– A Topolya SC magyar identitása nem kérdőjelezhető meg, de ezt nem is szeretnénk titkolni. Eltökélt célunk, hogy nem csupán a sport-, de a közösségépítés terén is maradandót alkossunk, és a klubunk egyfajta kohéziós erőt is árasszon, részese legyen a magyar érzésvilág megőrzésének, fennmaradásának a Délvidéken

– fogalmazta meg tevékenységük sporton túlmutató céljait Zsemberi János klubelnök.

Kétségtelenül kijelenthető: szerb játékosok ide vagy oda, a klub jellege most is inkább magyar. Az is egyértelműen tetten érhető, hogy a helyi magyar közösség számára rendkívül fontos összetartó kapocs a TSC. A csapat logójával ellátott ereklyék egyre kelendőbbek. A szurkolótábor magyar feliratú drapériákat feszít ki, magyarul szurkol, és a stadion környékén mérkőzés idején szinte csak magyar szavakat hallani. A hazai bajnoki- és kupamérkőzések előtt immáron hagyomány a Nélküled közös éneklése, amelyet a tábor különös lelkesedéssel énekel. Mindehhez hozzájön, hogy a stadion fölött ott magasodik a Sarlós Boldogasszony-templom tornya, rajta a kereszttel, így el lehet mondani, hogy hangulatában az egész Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb sportélménye egy topolyai mérkőzéslátogatás. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek!

Nem csupán különleges látvány, de jelképes is, ahogy a stadion fölé magasodik a Sarlós Boldogasszony-templom magas tornya és a Feszület. Fotó: Kovács Attila

A cikk bevezetőjében említett, topolyai szélmalomról szóló nóta egyik sora így fogalmaz:

„Ez a dal még száz évig is szól!”

Ha figyelembe vesszük, hogy a sport – egyéb nagyszerű jellemzőin túl – milyen komoly identitás-megőrző is egyben, akkor elmondhatjuk: a Topolya SC már a puszta létezésével is nagyon sokat tehet azért, hogy ez az optimista előrejelzés valósággá nemesedjen.

Vezető kép: a TSC címere a topolyai stadion kezdőkörében 2022. július 16-án a Topolya SC-FK Javor Ivanjica Szerb Szuperliga-mérkőzés előtt. A szerző felvétele.