Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Szakértők szerint bár vasárnap estére meglehet a voksolás végeredménye, a koalíciós variációk nagy száma miatt egyelőre nem lehet megoldani, hogy kik alakítják majd meg a következő német kormányt. Este kilenckor még mindig nincs meggyőző fölénye egyik szövetségesnek sem, az érintettek nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy a szövetségi választást mindegyikük megnyerte. A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása, ezt azonban egyik párt sem szorgalmazza. Helyszíni tudósítások szerint még hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat, mire kiderül, hogy ki lesz a visszavonuló Angela Merkel utódja. Este kilenckor az SPD alig több mint egy százalékkal vezet.
Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok huszonöt százalékát gyűjtötte össze. A másik országos köztelevízió, a ZDF exit pollja szerint az SPD huszonhat, míg a CDU/CSU huszonnégy százalékot szerzett. A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint tizenöt, a ZDF szerint 14,5 százalékkal.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján tizenegy, a ZDF felmérése szerint tizenkét százalékos eredményt ért el. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint tizenegy, a ZDF szerint tíz százalékot szerzett. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint öt százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból. Érdekesség, hogy a Die Linke négy éve 4,2 százalékkal jobb eredményt ért el, ami jelentős visszaesésnek számít. Szakértők szerint bár vasárnap estére meglehet a voksolás végeredménye, a koalíciós variációk nagy száma miatt egyelőre nem lehet megoldani, hogy kik alakítják majd meg a következő német kormányt.
Érdekesség, hogy az Index már szinte biztosra veszi a szociáldemokraták győzelmét, mégpedig a ZDF információira hivatkozva. Ezek alapján azt valószínűsítik, hogy a Bundestagban kétszáztizenöt képviselője lehet a szocdemeknek, míg a CDU/CSU-nak százkilencvennyolc. A képviselőhelyek feltételezett elosztása szerint a Zöldeknek százhúsz, az FDP-nek kilencvenkilenc, míg az AfD-nek nyolcvanhárom és a Baloldalnak (Die Linke) negyvenegy hely jut a német parlamentben.
A ZDF összesítette, hogy a legutóbbi parlamenti helyek elosztásához képest ki mennyit veszített. Ezek szerint a legtöbbet, 8,9 százalékot a CDU/CSU veszített. Utánuk a Baloldal jön, mert 4,2 százalékkal kaptak kevesebbet, majd az AfD következik 2,6 százalékkal. Az SPD 5,5 százalékkal kapott több voksot, míg a Zöldekre 5,6 százalékkal szavazhattak többen, és 1,3 százalékkal több voks jutott az FDP-nek. Amennyiben ezek az elképzelések valóra is vállnak, a választás még nem tekinthető eldöntöttnek, a szerteágazó koalíciós lehetőségek következtében.
Az este nyolckor megjelent adatok szerint az SPD 25,5 százalékkal átvette a vezetést. Egy százalékkal lemaradva a CDU/CSU – 24,5 százalék – még reménykedik, hogy megfordul a sorrend és ők alakíthatnak majd kormányt. A Zöldek 13,8 százalékot értek el, ami részükről 4,9 százalékkal jobb eredmény a 2017-es választásokhoz képest. A Die Linke reménykedik, hogy megmarad az öt százalékuk, ami a parlamentbe jutáshoz szükséges. Az FDP elsöprő sikerként éli meg a 11,7 százalékos előzetes eredményét.
Bizakodó a CDU/CSU-szövetség, ismét kormányalakításra készülnek
A választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap este tett bejelentése szerint. Armin Laschet a CDU berlini eredményváró rendezvényén mondott rövid beszédében hangsúlyozta, hogy minden egyes, a CDU/CSU-ra adott szavazat egy baloldali kormány ellen leadott szavazat, ezért mindent megtesznek azért, hogy az uniópártok vezetésével alakuljon szövetségi kormány. Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az első nyilatkozatában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy pártját illeti meg a kormányalakítás joga.
A választók azt akarják, hogy a következő kancellárt Olaf Scholz-nak hívják
– jelentette ki. A CDU/CSU-nál a huszonöt százalék alatti eredmény az 1949 óta működő pártszövetség leggyengébb választási szereplése; messze elmarad az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százaléktól. Az SPD-nél a huszonöt százalék körüli eredmény erősödés a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalékhoz képest.
Három lehetséges koalíciós felállás
A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása, ezt azonban egyik párt sem szorgalmazza. Lehetségesnek tűnik még, hogy az SPD összefog a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), vagy a CDU/CSU alakít kormányt ezzel a két partnerrel. A Zöldek a szociáldemokraták és a CDU/CSU felé is nyitottak. Az FDP a párt elnöke, Christian Lindner meghatározása szerint a CDU/CSU természetes szövetségese. A politikus vasárnap este a ZDF-nek azt mondta, hogy a demokratikus pártoknak minden körülmények között tudniuk kell tárgyalni a lehetséges kormányzati együttműködésről, de az biztos, hogy egy CDU/CSU–Zöldek–FDP-koalíciót több közös pont – politikai elképzelés, törekvés – kötné össze, mint egy SPD–Zöldek–FDP összetételű koalíciót.
Ugyanakkor bármilyen tárgyalás előtt be kell várni a választási végeredményt és a párt vezető testületeinek határozatait
– tette hozzá. A Zöldek és az FDP egyaránt megerősödve vághat neki az esetleges kormányalakítási tárgyalásoknak.
Mindenki fanyalog
Olaf Scholz szerint a választópolgárok kormányváltást akarnak, ugyanakkor még nem biztos, hogy ő lesz Németország kancellárja; jelenleg egy hajszál választja el a második helyen álló Armin Laschettől, a CDU jelöltjétől. A Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock önkritikával kezdte beszédét:
a hibáim miatt nem értünk el többet.
A Zöldek a felmérésekhez képest eddig alulteljesítettek. Paul Ziemiak, a CDU főtitkára szerint a nagykoalíció nem hozna újat. Ziemiak úgy véli, egy hajszálon fog múlni, ki alakíthat kormányt. Az Ampel-koalíciót – SPD–FDP–Grüne – nem tartja jó ötletnek, mivel az úgynevezett Jamaika-koalíció felé nyitottak.
Vagy visszaugrunk a kilencvenes évekbe a pirosakkal és zöldekkel, esetleg a szabad demokrata szavazatokkal kiegészülve, vagy egy igazi jövőkoalíciónk lesz a CDU-val, a Zöldekkel, és az FDP-vel együtt a stabilitás, a biztonság, a klímavédelem, az innováció és a jó eredmények megtartása érdekében
– mondta. Markus Söder, a CSU elnöke is a Jamaika-koalíció mellett érvelt nyilatkozatában.
A legnagyobb tartalmi egyetértést a Jamaika-koalícióban látom
– nyilatkozta vasárnap este Christian Lindner, az FDP elnöke. A Die Linke társelnöke, Susanne Hennig-Wellsow szerint meglátszik az eredményen, hogy az utóbbi években hibákat követtek el, ugyanakkor úgy gondolja, hogy továbbra is a szövetségi parlamentben maradnak.
Karácsonyra visszatérne a nagykoalíció, de mégsem
Az SPD, illetve a CDU és a CSU szövetsége is kormányalakításra készül Németországban, és mindkét politikai erő legkésőbb karácsonyra lezárná a folyamatot – mondták a pártok vezetői vasárnap este. A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását. Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni. Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal.
Forrás: MTI/PS; Vezető kép: MTI/EPA/Focke Strangmann
Facebook
Twitter
YouTube
RSS