A Momentum és a Demokratikus Koalíció lehet a legnagyobb kárvallottja Magyar Péter berobbanásának a közelgő uniós választásokon, de mivel a DK–MSZP–Párbeszéd közös listájának első négy helyén DK-s politikus áll, így feltehetően a Momentumon kívül az MSZP és a Párbeszéd sem fog képviselőt juttatni Brüsszelbe – hangzott el a Nézőpont Intézet csütörtöki konferenciáján, ahol öt közvélemény-kutató műhely mutatta be legfrissebb adatait a 2024-es EP-választás várható eredményeivel kapcsolatban. Elhangzott: a Fidesz–KDNP 47 százalék körüli szereplésével is a top 3 legsikeresebb uniós párt közé kerülhet.
Néhány érdekesebb megállapítás kedvcsinálóként:
- nem lesz kiugróan magasabb a választási részvétel az öt évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest;
- a DK–MSZP–Párbeszéd csodafegyvere a választási kampányban az államfő lejáratása lett volna, ezt nem igazolták a számok;
- a DK–MSZP–Párbeszéd közös listájának első négy helyén DK-s politikus áll, így feltehetően sem MSZP-s, sem párbeszédes politikus nem fog kijutni az EP-be;
- ha a mérések beigazolódnak, a Fidesz–KDNP eredményesség tekintetében a top 3 európai párt közé is bekerülhet;
- a Momentum a legnagyobb kárvallottja Magyar Péter berobbanásának, amelyhez Donáth Annának is sok köze volt;
- külön verseny zajlik a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt között az egy-egy mandátum megszerzéséért.
Forrás: Nézőpont Intézet/Facebook
Besült a DK-s kampány, amely Orbán Viktor lejáratásán alapult
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatait ismertetve azt emelte ki, hogy a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt között még egy izgalmas meccs folyik. Kiemelte: várakozásaik szerint nem lesz kiugróan magasabb a választási részvétel az öt évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest. Az elemző szólt arról is, hogy a mandátumbecslésekért a közvélemény-kutatók nehezebben vállalják a felelősséget, mert ott a választási matematika is megbonyolítja az eredményeket. Ugyanakkor az összesített számok alapján kiolvasható, hogy a 21-ből 11 körüli mandátumot szerezhet meg a Fidesz–KDNP, a Tisza párt 6-ot, a Demokratikus Koalíció kettőt, ha pedig a Mi Hazánk és a kutyapárt bejutnak, akkor egyet-egyet. A Gyurcsány-pártra kitérve kiemelte: a DK–MSZP–Párbeszéd csodafegyvere ebben a választási kampányban az államfő lejáratása lett volna, amit láthatóan nem igazoltak a számok.
A kampány, amit bevetett a Demokratikus Koalíció, egyelőre nem látszik működni, de igaza van mindenkinek, aki azt hangsúlyozza, hogy a célegyenesben még bármi megtörténhet. Tehát lehet, hogy ez aztán mégiscsak a baloldali kormányellenes szavazókat befolyásolja majd
– fogalmazott.
Fidesz–KDNP: 47%
TISZA Párt: 24%
DK–MSZP–Párbeszéd: 9%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 7%
Mi Hazánk: 7%
Az ellenzék sokat tett Magyar Péter sikeréért, a legszerencsétlenebb módon Donáth Anna és a Momentum
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arról beszélt: méréseik szerint, amelyek május 22–24. között készültek, a legesélyesebb párt a Fidesz–KDNP 47 százalékos eredménnyel. Mint ugyanakkor hozzátette, a végső eredmény a mozgósítás sikerességén múlik,
mivel minden választás lényegében egy mozgósítási verseny.
Hangsúlyozta: e tekintetben a Fidesz–KDNP-nek van egy nagyon komoly adu ásza, mégpedig Orbán Viktor, aki láthatóan aktivizálta magát a kampányban, és aki általánosságban ezzel felfelé szokta húzni a konzervatív pártszövetség számait. A másik, eredményeket befolyásoló tényező az EP-választások kimenetelének tétje, ezt a kérdést pedig sikerrel tematizálta a jobboldal, amely a háború és a béke kettősségét állította a középpontba.
Magyarországon pártokon felüli konszenzus van a béke fontosságát illetően, ez a tény pedig még inkább fölfelé húzhatja a számokat
– emelte ki. Szólt arról is: a számok tükrében az ellenzéki oldalon legnagyobb szavazóbázissal bíró párt, a Magyar Péter-féle Tisza párt képes volt arra, hogy az “átigazolási szezonban”, amikor – bár ez főleg az ellenzéki pártokra jellemző – “sikerrel csent el szavazókat, jól tudott halászni”. Mint az elemző kiemelte, az EP-választás egy tisztán listás választás, amely alapján mérik fel a politikai erőviszonyokat az ellenzéki térfélen; itt keltett zavart Magyar Péter megjelenése, hiszen az év eleji felmérésekben az ellenzéket a DK vezette, majd következett a Momentum, és 5 százalék fölött szerepelt a Mi Hazánk és a kutyapárt. Most az látható, hogy a Tisza párt megjelenésével még a Mi Hazánk és a kutyapárt mandátumszerzése is kétséges. Kitért arra is: a DK–MSZP–Párbeszéd közös listájának első négy helyén DK-s politikus áll, így az is kijelenthető, hogy feltehetően sem MSZP-s, sem párbeszédes politikus nem fog kijutni az EP-be. Kiemelte továbbá:
ha ez a 47 százalék körüli eredmény összejön a Fidesz–KDNP-nek, akkor eredményessége tekintetében a top 3 európai párt közé is bekerülhet.
Szólt arról is: a közvélemény-kutatók Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatos bizonytalansága abból adódik, hogy egy nagyjából két hónapos projektet jelent, ami azért fontos, mert most még állíthatják, hogy fél éven belül megbuktatják a kormányt, ami hatásos, de fél év múlva ezt már senki nem fogja elhinni. Tehát Magyar Péter politikai üzeneteinek van egy felülreprezentáló hatása. Kitért arra:
az ellenzéki politikusok egy-két kivételtől eltekintve sokat tettek azért, hogy Magyar Péter számai úgy alakuljanak, ahogy.
Mint kifejtette, Donáth Anna, a Momentum Mozgalom első számú embere az egyik hét elején, a Facebook-posztjában kikelt Magyar Péter Európa-politikája ellen, amiről egyébként nem is tudja senki, hogy az mit is takar, ugyanakkor egy másik posztban már ott áll a Talpra, magyarok! standja mögött. Donáth ezzel két ellentétes politikai üzenetet fogalmazott meg egy héten belül, ami kevésbé szerencsés, ráadásul a második bejegyzésével zöld lámpát adott a Momentum szavazóinak, hogy Magyar Péter egy elfogadható személy, akire lehet szavazni. Úgy vélte, az újdonság ereje miatt lehet, hogy sokan be fogják húzni az X-et Magyar Péterre.
Fidesz–KDNP: 47%
TISZA Párt: 26%
DK–MSZP–Párbeszéd: 8%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6%
Mi Hazánk: 6%
Gyurcsányék 2019-ben önállóan eredményesebbek voltak, mint most összefogásban lehetnek
Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója elöljáróban elmondta: a közvélemény-kutatás is egy fejlődő tudomány, évről évre újabb módszerekkel igyekszik minél pontosabb becsléseket adni. Mint kiemelte, e tekintetben a Magyar Társadalomkutató módszere eltért a többekétől, mert egy négyezer főst kutatás végeztek egy hosszabb, három hetes időszak alatt. Mint elmondta, azt látták a számok tükrében:
a Fidesz a szavazáshoz közeledve erősödni tudott, sőt, azt is meg merik kockáztatni, a 2019-es választási eredményekhez képest a Fidesz nem fog sok szavazót veszteni, maximum egy vagy két mandátumot, azaz a Fidesz–KDNP nagyjából megismétli az előző EP-választási eredményeit.
A kutatási eredményeik fényében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy 2019-ben a Demokratikus Koalíció önmagában képes volt 16 százalékos eredményt elérni, az MSZP–Párbeszéd ehhez egy plusz 7 százalékot tudott hozzátenni. A jelenleg összefogásnak indult három párt ugyanakkor jelenleg 8 százalékot érne el, amely irtózatosan kevésnek tűnik. Úgy tűnik, hogy a Tisza párt ennek a lemorzsolódásnak a legnagyobb nyertese. A kutató kitért arra, hogy a 2002-es választási előrejelzések óta az egyik legnagyobb kihívást a közvélemény-kutatók számára a biztos szavazók jelentik, akik ugyanakkor nem árulják el, kire is fognak szavazni. Ők abból indultak ki, hogy a pártok eloszlása megegyezik azon biztos szavazók esetében, akik elárulják pártpreferenciáikat. Így jött ki náluk a Fidesz 51 százalékos eredménye.
Fidesz–KDNP: 51%
TISZA Párt: 25%
DK–MSZP–Párbeszéd: 8%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 5%
Mi Hazánk: 4%
Magyar Péter akár háromszor annyi szavazatot is kaphat mint Gyurcsányék
Bánki András, a Real-PR 93 vezetője arról beszélt: alapvetően ritkán jelentkeznek debreceni székhelyű kutatócégként országos felmérésekkel, most ugyanakkor megmérettetésül tettek egy kivételt. Elmondta, hogy 53 százalékra becsülik a részvételi arányt, kiemelve: Magyarországon nemcsak a magyarok fognak szavazni, hanem lesznek nem magyar szavazók is. Az elemző szólt arról is, hogy az összes kutatás alapvetően csak a belföldi szavazatokat veszik figyelembe, ugyanakkor a külhoni, nem európai uniós államokban élő magyar szavazatok a 2019-es választáson 3 százaléknyit befolyásoltak az eredményeken.
Ennek több mint 90 százalékát a Fidesz–KDNP kapta
– emelte ki. Hangsúlyozta ugyanakkor: eredményeik szerint a Tisza párt listája 28 százalékos, a DK–MSZP–Párbeszéd közös listája 10,
ezért borítékolható, hogy a Tisza párt legalább kétszer, de akár háromszor annyi szavazatot is szerezhet, mint a DK–MSZP–Párbeszéd.
Kitért arra, hogy szerintük összesen öt lista juthat be az Európai Parlamentbe, és a hibahatárokkal együtt is számolva a kutyapárt és a Mi Hazánk is számíthat egy-egy mandátumra.
Fidesz–KDNP: 45%
TISZA Párt: 28%
DK–MSZP–Párbeszéd: 10%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 7%
Mi Hazánk: 5%
A Momentum a legnagyobb kárvallottja Magyar Péter berobbanásának
Dr. Stefkovics Ádám, a Századvég Alapítvány kutatóintézeti igazgatója adataikat ismertetve elöljáróban felidézte: azt, hogy mennyire nehéz előre megjósolni választási eredményeket, jól mutatja az a tény, hogy a Tisztelet és Szabadság párt 0 százalékon állt januárban, most pedig méréseik szerint 23 százalékon. Kitért arra: utóbbi mozgalom minden párttól vitt el szavazókat, talán a Fidesz–KDNP-től a legkevesebbet, ugyanakkor
a Momentum Mozgalom lehet a legnagyobb kárvallottja Magyar Péter berobbanásának, és a DK is nagyon sokat veszített.
Felhívta a figyelmet a közvélemény-kutatások megbízhatóságával kapcsolatban, hogy a Fidesz–KDNP eredményeit a különböző intézetek könnyebben tudják mérni, mert a konzervatív szavazók nemcsak elárulják pártpreferenciájukat, de a választásokon is kitartanak mellette. Ebből a szempontból ugyanakkor a Tisza párt problémásabb, itt lényegesen nagyobb ingadozások is bekövetkezhetnek. Kifejtette: a Tisza Párt egy nagyon friss politikai alakulat, sokkal inkább mozgalom, mint párt,
óriási hype van körülötte, ezért egy ilyen felvillanó dolgot nagyon nehéz pontosan mérni.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy a választói akarat egészen a választás napjáig kitart-e majd a Tisza párt mellett. Megjegyezte: az is előfordulhat, hogy az elkövetkezendő napokban a szavazásra kevésbé hajlamos választókat is meg tudja szólítani a Tisza párt – ebben az esetben minden közvélemény-kutató alulmérte Magyar Péter pártját.
Fidesz–KDNP: 45%
TISZA Párt: 23%
DK–MSZP–Párbeszéd: 10%
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9%
Mi Hazánk: 6%
Vezetőkép: nezopont.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS