Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg. Ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni. Ezer év leckéit mondtuk fel 1956-ban – fogalmazott Zalaegerszegen elhangzott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, “amikor a magyar nép 1956-ban úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez”. Ugyanakkor hozzátette, “1956 októberében magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna“.
Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet a Mindszentyneum épületének átadóján.
1945 után másodszor árulta el a magyar szabadság ügyét a Nyugat
A forradalom hősei nagyon is különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak – jelentette ki Orbán Viktor Zalaegerszegen, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadásán. A miniszterelnök hozzátette, a forradalmárok vállalták a veszélyt, mert 1956-ban reális esély volt a függetlenség kivívására.
Amikor a magyar nép úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez
-hangsúlyozta, hozzátéve, Ausztria egy évvel korábban nyerte el függetlenségét, és Sztálin halálával mindenki abban reménykedett, hogy az új szovjet vezetés új fejezetet akar nyitni a Kelet és Nyugat kapcsolatában.
Joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek, a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni. Ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben
-jelentette ki a miniszterelnök. Ugyanakkor hangsúlyozta, az első napokban még működött a terv,
magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarország már elég vérrel adózott
Orbán Viktor úgy kijelentette,
a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba.
A miniszterelnök hozzátette, ekkor a szabadság ügye reménytelennek látszott, „egy ország várta dermedten a sorsát”, a kormány tagjai közül egyedül Bibó István maradt az Országházban, aki világnak intézett kiáltványában már a magyar fiatalokat, a magyar jövőt féltette, amikor úgy fogalmazott,
Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását idézett vége.
A miniszterelnök megjegyezte, a magyar vért nekünk kell megóvnunk, mert rajtunk kívül nem becsüli meg senki,
sem a kommunisták, amikor vérfürdőt rendeztek közöttünk, amikor tankokkal támadtak tizenéves diákokra, és amikor a forradalom után véres megtorlásokat rendeztek. És a magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely bár bátorított minket, de aztán nem segített.
Hozzátette, Magyarországot is kitették a Time magazin címlapjára, aztán negyven évig ott is hagyták a magyarságot a „szovjet kommunista prés alatt”, azt gondolva, hogy
legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek.
Akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve
A miniszterelnök szerint a szovjet, és a nyugati hozzáállás alapján a lecke világos lett, „a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak”, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.
Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem maradt szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg. Ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni. Ezer év leckéit mondtuk fel 1956-ban
-fogalmazott. A miniszterelnök hozzátette, a lelkierő, a megkeményedés a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, az elpuhulás viszont a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk. A magyarság azonban kemény maradt, ezért is élhette túl a szovjet elnyomást, és érhette ez a szabadságot 1990-ben.
Ebből a Ebből az egész világ megértheti: akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve. Mi itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, s itt leszünk, amikor az utolsó is összeomlik
-fogalmazott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mindszenty nevezte először nevén a forradalmat
Orbán Viktor szólt arról is, Zalaegerszegen szolgált Mindszenty József bíboros, hercegprímás, „aki egyike a nemzet ügyét zászlajára tűző nagy magyar egyházi embereknek”. Mint hozzátette, a magyar egyházi világ legnagyobbjai nem csak a hit dolgaiban jelentenek a magyaroknak igazodási pontot, ezért is járhatott közben az első kalocsai érsek, Szent Asztrik, a koronáért, aki nélkül talán létre sem jött volna a Szent István-i magyar állam.
A legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és ellátták a szellemi ország vezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett, és gyakran kellett a politikai vezetők helyett is. Mindszenty József ilyen főpap volt
-fogalmazott. Kiemelt, a bíboros ’56-ban is mutatta az utat és, akkor is kiállt hazánk szabadságáért, amikor nyilasok törtek rá, és akkor is, amikor a kommunisták letartóztatták, megkínozták és fogságba vetették. Orbán Viktor kiemelte, Mindszenty volt, aki először szabadságharcról beszélt,
Jól látta az eseményeket, értette mi forog kockán, és tudta, mit kell tennünk. Ahogy mondta, mi magyarok az európai népek családi, bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Meggyőződéssel vallotta, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek sem. Mi egyet akarunk, mondta, minden néppel és országgal barátságban élni
-idézte Orbán Viktor a bíborost.
A nemzeti kormánynak megvan az ereje és tapasztalata, hogy az újabb válságból is erősebben jöjjön ki Magyarország
A miniszterelnök úgy vélte, „ha magyar vagy, egyszerre van szükséged az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére”, és erre a tudásra különösen szükség lesz az elkövetkezendő években, hiszen szomszédunkban háború dúl, amelynek következtében pénzügyi válság és gazdasági visszaesés köszöntött be az Európai Unióban. „Migrációs invázió délen, háború keleten és gazdasági válság nyugaton” – összegezte Orbán Viktor, hozzátéve, egyedüli szerencse, hogy nem baloldali kormánya van Magyarországnak. Kiemelte, a nemzeti kormány képes megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt.
1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet. Ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra. Ott fogják végezni, ahol az elődeik
-jelentette ki. Orbán Viktor hangsúlyozta, mióta Magyarországnak nemzeti kormánya van, minden válságból erősebben jött ki, a kormány célja pedig jelenleg is az, hogy megőrizze hazánk gazdasági stabilitását, mindenkinek legyen munkája, megmaradjon a rezsicsökkentés és a családok se maradjanak magukra.
Megvan hozzá az erőnk, és ami a legfontosabb, a tapasztalatunk. A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!
-zárta beszédét a miniszterelnök.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS