Offshore cégek átjátszásáról tárgyalhatott Welsz Tamással a Buda-Cash Brókerház alapítója

A Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottjának vallomása szerint a brókercég alapítója, Pintér Zoltán a vádbeli időszakban kapcsolatba került egy prominens, kiváló összeköttetésekkel rendelkező személlyel, aki tudta, hogy Panamában hogyan lehet átjátszani offshore cégeket úgy, hogy a tulajdonos nem tud róla. Noha  Gy. János ezt nem mondta ki, de a PestiSrácok.hu információi szerint a nyomozati iratok között szerepel, hogy a brókerház vezetője erről a 2014 márciusában gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamással tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy emellett Welsz panamai állampolgárságot is próbált intézni a Buda-Cash alapítójának…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A negyedrendű vádlott, Gy. János meghallgatásával folytatódott kedden a Buda-Cash-ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Emlékezetes, a múlt hét csütörtökön felolvasott vádirat szerint a Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint az általuk okozott kár 115 milliárd forint. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár 25 évet is kaphatnak.

A Buda-Cash vezetői a vád szerint 115 milliárdos kárt okoztak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Tagadta bűnösségét a negyedrendű vádlott

Gy. János társaihoz hasonlóan a tárgyaláson nem szólalt meg, így a bíróság a nyomozati szakban tett vallomásait ismertette. A negyedrendű terhelt a nyomozóknak elmondta, hogy nem tudott a törvénysértésekről, a mai napig nem tudja elhinni, hogy több mint 100 milliárdos hiány volt a cégnél és arról sincs fogalma, kinek az ötlete volt létrehozni azt a fiktív számlát, amelyre a vád szerint milliárdokat utaltak a vádlottak. A férfit kihallgató egyik nyomozó egy ponton jelezte is, hogy „ne maszatoljon és ne mosakodjon”, hanem mondja el, amit tud a bűncselekményekről – hangzott el a tárgyaláson. Ezután előadta, hogy ő a brókercégben azért lett vezérigazgató, „mert kellett még egy ember” és a Buda-Cash alapítója, az ügy másodrendű vádlottja “erre megkérte”. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem nagyon volt rá példa, hogy nemet mondott Pintér Zoltánnak, ahogy abba sem szólhatott bele, hogy a másodrendű vádlott milyen döntéseket hoz. Saját szerepét úgy írta le, hogy egy „hangszer nélküli másodhegedűs volt a cégnél, majd közölte, hogy soha nem volt abban a helyzetben, hogy a volt alapító „dolgait megkérdőjelezze”.  A vádlott emellett egykori főnökét hiteltelennek nevezte, aki szerinte „akkor is hazudik, ha kérdez”, sőt, állítólag Pintér maga is hangoztatta, hogy „aki legalább naponta kétszázszor nem hazudik, az nem is intelligens ember”.

Strómanok segítségével szerezhettek tulajdonjogot

Szóba került az is, hogy miként próbált a Buda-Cash tulajdonjogot szerezni a DRB bankcsoporthoz tartozó takarékszövetkezetekben. Ismert, a vád szerint Pintér Zoltán 2007-ben határozta el hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a „végrehajtás koordinálásával”, azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. Gy. János elmondása szerint ezt úgy akarták megvalósítani, hogy létrehoztak hét, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságot (ezeket hét törpének nevezték a vádlottak), a cégek pedig tulajdonosok lettek a szövetkezetekben. Elhangzott, a cégekbe 14 megbízható személyt, strómanokat ültettek, akik közül egyikük a negyedrendű vádlott volt. Azért kellett mindenképp a magyar tulajdonosi háttér, mert a felügyelet különben nem járult volna hozzá a bankká alakuláshoz. Gy. János a vallomásában azt is nyomatékosította, hogy a Buda-Cash-hez köthető külföldi – feltételezhetően offshore – cégeknek közvetve a másodrendű vádlott volt a tulajdonosa.

Pintér Zoltán 1995-ben alapította a Buda-Cash Brókerház Kft.-t a tököli fiatalkorúak börtönét is megjárt Kovács Tiborral és Tarr Istvánnal. Fotó: Buda-Cash

Welsz Tamással tárgyalhatott Pintér

Itt érdemes megjegyezni, hogy a negyedrendű vallomásában arról is beszélt, hogy Pintér egyik nap behívatta az irodájába és közölte vele, hogy kapcsolatba került egy prominens, kiváló összeköttetésekkel rendelkező személlyel, aki tudja, hogy Panamában hogyan lehet átjátszani offshore cégeket úgy, hogy a tulajdonos nem tud róla. Ez azért lehetett fontos Pintérnek, mivel a Buda-Cash érdekeltségébe nem egy offshore cég tartozhatott, és aggódtak, hogy mi történik, ha valaki „lenyúlja” ezeket a vállalkozásokat. Noha Gy. János ezt nem mondta ki, de információink szerint a nyomozati iratok között szerepel, hogy a brókercég alapítója erről a 2014 márciusában gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamással tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy emellett Welsz panamai állampolgárságot is próbált intézni a Buda-Cash-alapítónak, az ügyészség pedig többek között sokáig ezzel indokolta Pintér Zoltán előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

Ősszel folytatódik a tárgyalás

A tárgyalás végén még ismertették Pintér tanúként tett elmondásait is, ami nem sokban különbözik a legutóbbi tárgyaláson már felolvasott vallomásától. Eszerint alkoholizmusa miatt a vádbeli időszakban egyre inkább kiszorult a cég vezetéséből, 2004-től már nem is vett részt a brókerház operatív irányításában, így a kétes ügyletekről és a hiányról sem volt tudomása. Mivel a másodrendű vádlott tulajdonképpen arra építi a védekezését, hogy nem volt beszámítható, ezért a bíróság az ügybe egy igazságügyi elmeorvos szakértő bevonását rendelte el.  A per október 8-án folytatódik.

Címlapfotó: 444.hu