Ópusztaszeren is vizeztünk, de a vízügy nem jött el
A vízhiány belopta magát a múlt hétvégén megrendezett Magyarok Országos Gyűlésére is, ahol Balogh Péter gazdálkodó–geográfus, Litkei Máté klíma- és energetikai szakértő, valamint Toldi Csaba gazdálkodó közreműködésével beszélgettünk a problémakörről és a megoldási módról. A beszélgetésre meghívást kapott az Országos Vízügyi Főigazgatóság is, amely a témában íródott korábbi cikkünkre reagált, Ópusztaszerre azonban senki sem jött el a képviseletükben. Aki figyelemmel kíséri a témát, sok ismerős gondolatot hallhat(ott), a rendezvény második napján pedig újra terítékre került a víz ügye, és a Vízválasztók Országos Gyűlésén bemutatták a Vízválasztás programját.
Az alföldi gazdálkodók a saját tapasztalataikból eredően már évek óta figyelmeztetnek az egyre komolyabb bajt okozó vízhiányra, amely a széles közvéleményt csak most kezdte el érdekelni. Már ott tartunk, hogy a nyár közepén megsárguló növényekkel, szénahiánnyal, sőt a természetben vízhiány miatt elpusztult, amúgy egészséges vadállatok tetemeivel találkoznak a gazdák, illetve az erdészek – árulta el Toldi Csaba.
Noha az aszályt természeti csapásként fogjuk fel, nem önmagában áll a jelenség – hívta fel a figyelmet Balogh Péter. A rendszerszerűen csapadékhiányos, a vizet az áradásokból kipótoló Kárpát-medence éghajlata aszályra hajlamos, ám a mesterséges vízlevezetéssel előállított vízhiányra rakódott most rá az aszály súlyosbító körülményként.
„A jelenlegi vízgazdálkodási és tájhasználati rendszer nemhogy kihasználná a Kárpát-medence adottságait, hanem szembemegy velük, tehát nem sivatagosodás, hanem sivatagosítás történik”
– szögezte le a szakember, aki azt is hozzátette, hogy nem egyszeri esettel állunk szemben, és ha nem teszünk a baj megoldásáért, akkor egyre kínzóbb száraz időszakokat fognak egyre nagyobb, ám ritkuló áradások megszakítani.
Litkei Máté az egymásra tornyosuló negatív folyamatokra világított rá, mert nemcsak a mezőgazdaságban okoz bajt a vízhiány, hanem az energiaellátásban is. A paksi atomerőmű hűtővizeként használt Duna-víz révén is melegszik a folyó, továbbá az alacsony vízállás miatt a dunai uszályokon sem tudják teljes kapacitással szállítani az üzemanyagot – mindez éppen most, amikor nemcsak az aszály, de az energiaválság is elért minket. Litkei a „tökéletes vihar” állapotának nevezte a most tapasztaltakat, amikor az ember által okozott klímaváltozás és a az időszakosan váltakozó természeti folyamatok hatásai találkoznak az infrastruktúránk felkészületlenségével.
A beszélgetés résztvevői a kis léptékben már bizonyított helyes vízgazdálkodást is körüljárták, amihez azonban át kell alakítani a most érvényes vízügyi értékrendünket is. Nézze meg a teljes beszélgetést!
A Magyarok Országos Gyűléséről készült rövid videós összeállításunkat alább nézheti meg.
A rendezvény másnapján mutatták be a Vízválasztás programját. Az erről készült videót a Nexus TV készítette.
