fenntartható vízgazdálkodás
Az alagsorból az emeletre került a vízmegtartás ügye, de el kéne kezdeni csinálni is
Tartalmilag nem sok újdonságot hozott a II. Vízválasztó Konferencia, de nem is ez volt a feladata, hiszen a vízmegtartás koncepciója régóta készen van. A kutatók, egyetemi szakemberek egész sora által jegyzett tudományos alátámasztás, sőt akár mérnöki elgondolások ugyancsak megvannak, ezeket az elmúlt két évben is csiszolgatták, ám fontos változás a konferenciát övező érdeklődés, sőt maga a helyszín. A jövőnket érintő egyik legfontosabb téma láthatóan egyre beljebb kerül a közbeszédbe, egyre nehezebb lesz megkerülni vagy úgy tenni, mintha nem létezne, viszont még mindig fölöslegesen sok időt lehet elvesztegetni a fenntartható rendszer kialakítása előtt.
Mire elég több száz évnyi szakértelem, ha 30 év is kifog rajtunk?
Egyre több jel utal rá, hogy a táji vízvisszatartást követelő szakemberek és gazdálkodók hangja kezdi átütni a tagadás falát. A vízügy környékén mind jellemzőbb alapállás a magyarázkodás, de úgy tűnik, még mindig egyszerűbb másfelé terelni a figyelmet és a szót, semmint elkezdeni dolgozni a táj vízzel megtöltésén. A jókora dunai árhullám levonultával Font Sándor, Kalocsa országgyűlési képviselője próbálta helyre tenni a vízügy iránt megingott közbizalmat, ám érdemes részletesebben szemügyre venni a kérdést.
Hol rontottuk el? – Vésey Kovács László a brutális árvizek okáról (videó)
Az emberek aktív emlékezete általában elég rövid, de annyira azért nem, hogy ne emlékeznének rá, alig két hete micsoda kínlódást okozott a kánikula és a szárazság. A gazdák pláne emlékeznek rá. Erre most ránk zúdul az irgalmatlan mennyiségű víz, és azon szűkölünk, „hova tegyük" a szűkre betonozott medrű folyóinkban, hogy nehogy óriási árvíz legyen belőle. Meg vagyunk szeppenve, mert érezzük, hogy két héten belül két ellentétes természeti erőnek lettünk kiszolgáltatva. Pedig van rá gyógyszer - írta a témában alaposan elmélyülő Vésey Kovács László a PestiSrácok.hu-n megjelent vezércikkében.
Teveháton a sivatagos szép új világba – Magyarország kiszárítása ellen tiltakoznak gazdálkodók, tudósok és mérnökök (VIDEÓ)
Viszonylag ritka látvány a teve a Deák téren. Ám ki tudja, meddig! A két évvel ezelőtti, súlyos aszály a pillanatnyi ijedtségen túl mást nem okozott, nem történtek érdemi intézkedések a vízvisszatartás terén, így tovább szárad az ország. Csak idén tavasszal és kora nyáron lezúdult a Duna és a Tisza kibetonozott, zárt medreiben 17 köbkilométernyi víz, most pedig több járásban aszály-veszélyhelyzetet hirdetett az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Erre az abszurditásra reagált egy abszurd felvonulással a Zöld Gerilla Mozgalom és a Vízválasztó. Tevékkel, közel-keleti zenével és mutatványosokkal jelentek meg Budapest központjában, majd az agrárminisztérium előtt, hogy felhívják a figyelmet, milyen hangulatra kell felkészülnünk a közeljövőben, amennyiben nem váltunk át észszerű és fenntartható vízmegtartó tájgazdálkodásra. A tudományos kutatásokkal és mérnöki modellezéssel alátámasztott koncepciót másfél éve letették az illetékes szervek asztalára, mind a műszaki tudás, mind az uniós támogatási rendszer, mind a pénzügyi háttér rendelkezésre állna kellő politikai akarat esetén, mégsem tér le egyelőre Magyarország a sivatagosítás útjáról. Erre figyelmeztetnek, és ez ellen tiltakoznak a felvonulás szervezői.
Szép időnk van ma, ugye?
Ma is. Meg már két hete, amióta majd’ beledöglünk a kánikulába. Amikor kora nyáron többen figyelmeztettek, figyelmeztettünk, hogy idén is csapadékhiányos évünk van, rögtön felbukkantak a kommenthuszárok, hogy „micsoda hülyeség ez, hiszen éppen esik az eső”. Valóban esett akkor, de hol van most az a víz? Most szükség lenne rá! Aki józanul akar gondolkodni a témáról, az már öt meg tíz meg húsz éve is hallhatta, hogy a helyes vízgazdálkodás és a vizes helygazdálkodás a jó válasz a klímaváltozásra. Ám ahelyett, hogy erről beszélnénk sokat és értelmesen, mindent túlharsog a klímarettegők klímahisztije. Két érzelmi kitörés között pedig ők is csak melegítik a várost.
Lassan mondják, hogy mindenki megértse: az öntözés nem oldja meg az aszályproblémát
Még nem tudjuk, milyen időt tartogat nekünk az idei nyár, de máris aszályos a hangulat, és a belügyminiszter kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az egész országra. A két évvel ezelőtti, rendszerszintű problémákra rávilágító csapásból nem vontak le rendszerszintű következtetéseket, és főleg nem intéztek rendszerszintű változtatásokat az illetékesek. Valami azonban lassacskán azért megmozdult. Az öntözés majd megoldja az aszályproblémát – kommentelték sokan még olyan cikkek alá is, amelyek arról szóltak, hogy az öntözés miért nem oldja meg az aszályproblémát. Ezzel párhuzamosan a szakmai megszólalások is rendre csodafegyverként tüntették fel az öntözésfejlesztést. Ez az indokolatlan és tarthatatlan hurráoptimizmus oszladozni látszik, de egyelőre nem nagyon teszik a helyébe a fontos emberek azt a megoldást, amely valóban megoldás lenne.
Fejben másodiksággal küzd a magyar gógyi
Amikor Orbán mond valami szellemeset a magyaros észjárásról, gógyiról, magyar szellemi-lelki képességekről, akkor az a legfőbb baj, hogy nincs komolyan véve. Semelyik oldalról sem.
Tevék után most táltossal vonult fel a Zöld Gerilla mozgalom a helyes vízgazdálkodásért
Az évszázad aszályát szenvedjük el, de van még 78 év az évszázadból, úgyhogy bőven tudunk rontani a helyzeten akár nemtörődömségből, akár átgondolatlanságból is. Ez az aszály viszont most jóval szerteágazóbb, mint a korábbiak. Azok csak elvitték a termést és felnyomták az élelmiszerárakat, ám – ahogy a Szabadság téren is elhangzott – ez az első aszály, amely a tévében is látszik. Ahogy a háború médiaműfajjá vált, ugyanez történt az aszállyal. Ha viszont már így alakult, hogy emiatt tömegeket érdekel, legalább alkalmunk lenne rendesen megoldani. Lényegében ezzel a céllal rendezett performansszal egybekötött megmozdulást vasárnap este a Szabadság téren a Zöld Gerilla mozgalom. Tavaly tevét hoztak, hogy érzékeltessék a ránk váró sivatagi életet, idén viszont derűlátóbb módon egy táltost vetettek be. A mozgalom bemutatta az aszályhelyzet gyors kezelésére alkalmas hét pontot.
Ópusztaszeren is vizeztünk, de a vízügy nem jött el
A vízhiány belopta magát a múlt hétvégén megrendezett Magyarok Országos Gyűlésére is, ahol Balogh Péter gazdálkodó–geográfus, Litkei Máté klíma- és energetikai szakértő, valamint Toldi Csaba gazdálkodó közreműködésével beszélgettünk a problémakörről és a megoldási módról. A beszélgetésre meghívást kapott az Országos Vízügyi Főigazgatóság is, amely a témában íródott korábbi cikkünkre reagált, Ópusztaszerre azonban senki sem jött el a képviseletükben. Aki figyelemmel kíséri a témát, sok ismerős gondolatot hallhat(ott), a rendezvény második napján pedig újra terítékre került a víz ügye, és a Vízválasztók Országos Gyűlésén bemutatták a Vízválasztás programját.Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről.
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.
